Sajtótájékoztatót tartott az MKP színeiben bejutott három komáromi önkormányzati képviselő, hogy elejét vegyék az új alapszervezet vezetősége által elindított személyeskedő kampánynak.
A képviselők jogi viszonya az MKP-val eléggé összekuszálódott. Az MKP tagjaiként jutottak be a testületbe, az alapszervezetüket viszont megszüntették, így alapszervezet nélküli MKP-tagokká váltak. A komáromi alapszervezetet újraalapították, viszont őket nem szólították fel az új alapszervezetbe való belépésre, tehát maradtak alapszervezet nélküli tagok. Hogy a helyzet ne legyen ilyen egyszerű, két év eltelte után hármójuk közül ketten kérték a tagságuk megszüntetését a párt arra jogosult országos szervétől, amire mindeddig nem kaptak választ. Az új komáromi alapszervezet pedig megszüntette a tagságukat – tehát azoknak az alapszervezet nélküli MKP-tagoknak a tagságát, akik sohasem voltak az új alapszervezet tagjai – és egyben felszólította őket, hogy ne használják az MKP logóját önkormányzati megnyilvánulásaik során. Az új alapszervezet vezetőinek tőlük való elhatárolódása pedig egyre inkább személyeskedő sárdobálássá süllyedt. A képviselők viszont az új alapszervezet megalapításának jogosságát kérdőjelezik meg amiatt, hogy az Országos Tanács ajánlásával ellentétesen az alapítógyűlésre nem hívták meg a régi alapszervezet tagságát. A képviselők álláspontja szerint így az új alapszervezet meglehetősen belterjessé vált.
Nincs értelme az okokat keresni
Ennyi maga a történet. Nincs értelme az okokat keresni és nincs értelme a bűnösökre mutogatni. Csak rossz vért szül az itt folyó egymásra mutogatás, a felelősség áthárítása, ahelyett, hogy tényleges megoldást találnának. A helyzet viszont láthatóan annyira elmérgesedett, hogy valószínűleg csak külső segítséggel lehet megnyugtató állapotokat teremteni, méghozzá mihamarabb, mert a rossz kép könnyen ráéghet a párt országos vezetésére is.
A kép tisztázásához nézzünk körül egy kicsit a politika boszorkánykonyhájában. És itt most általánosságokban gondoljunk a pártokra. Ez a jelenlegi demokrácia hivatalosan népképviseletnek minősül, amit úgy oldanak meg, hogy a nép a szavazataival megbízza a pártokat, képviseljék az érdekeiket. Itt most azzal ne foglalkozzunk, hogy a pártoknak a programjukkal kellene megszólítaniuk a választókat, nem pedig mediális manipulációval. Ideális esetben viszont egy alapszervezetnek kellene elvégeznie azt a munkát, ahol a politikum minden szintje (az országostól a kisközségi szintig) eljut a választókhoz.
A kommunikáció nem csak egyoldalú, mert az alapszervezeti javaslatokból kellene, hogy építkezzen a politika valamennyi szintje. A javaslatok érdekében, hogy valóban tükrözzék a polgárok véleményét, elsőre azt mondhatnánk, hogy minél több tagra van szüksége az alapszervezetnek, de ebben az esetben könnyen működésképtelenné válhat. Ezért sokan azt választják, hogy a működőképesség miatt inkább nem növelik a tagság bázisát, így egyszerűbb a munka és könnyebb a határozatokat meghozni, a döntéshozatal gyorsabb, mert a javaslatok sikere érdekében kevesebb embert kell meggyőzni, és könnyebb eljutni az áhított pozíciókig. Viszont a tagsági bázis leszűkülése azzal a negatív eredménnyel járhat, hogy az alapszervezetben csak egy-két hangadó titán szava lesz hallható, vagy könnyebben rátelepedhet az alapszervezetre bármilyen, saját érdekeit érvényesíteni akaró vállalkozói csoport. És ami nagyobb baj, az alapszervezet elszigetelődik a maga kis világában és marginalizálódik a közösség politikai életében.
És ez csak pár hiba, ami a demokrácia idealisztikus képébe belerondít. Sajnos, több száz éve leírt jelenség, ahogy a hatalom, a pénz, a politika elrontja az embert. Szerintem a hatalom minimális esélye is könnyen megváltoztatja a személyiséget, így a legutolsó porfészek vezetőjének is jobban kellene ügyelnie magára. Talán ezzel csinálná a legtöbb jót a közösségnek. Mert lehet valakit megvádolni harminc évvel ezelőtti kommunista titkosszolgálati ügynöki múlttal, de aki a saját közösségének kárára cselekszik – tudatosan, vagy öntudatlanul – az vajon nem ügynök? Kérdés csak az, hogy kinek az ügynöke?
