Az Esterházy János halálának 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségek közül a Kassán vasárnap, március 12-én délelőtt megtartott néhány szimbolikus üzenetet hordoz.
A 2011-ben néhai Csala Kornélia (1941 – 2011) által kezdeményezett és a Major család udvarában felállított mártír gróf mellszobra (Lantos Györgyi alkotása) a mai napig valóságos rács (kerítés) mögött van, és a valamikori kassai választási kerület parlamenti képviselőjének emlékhelye falakkal, kerítésráccsal körbevett udvaron látható, mellszobrán pedig a becsületes, polgári neve helyett rabszáma szerepel: 7832.
Az emlékünnepségre a születésnap (március 14.) és halálának napja (március 8.) közötti időpontban (március 12.) került sor a Kassai Polgári Klub és a Major család szervezésében. A márciusi tél, szitáló eső és a szél meg-megújuló rohamai illusztrációként szolgáltak Esterházy János életének és halálának zord mozzanataihoz, illetve a halálát mai napig követő méltánytalanságokhoz és elfogult támadásokhoz.
Haraszti Attila, Magyarország Kassai Főkonzulja emlékbeszédében méltatta Esterházy János emberi és politikusi hitvallását, aki nem menekült el a feladatok elől; embert formáló időkben Istenbe vetett hite és ragaszkodása az igazsághoz segítették vállalt küldetésének a teljesítésében. Bátran vállalta a felelősséget a magyar közösség iránt, elkötelezett híve volt a szlovákokkal való békés együttélésnek. Sajnálattal állapította meg, hogy a mai napig élnek a szocializmus idejéből visszamaradt bizonyos beidegződések, sztereotípiák, amelyeknek ugyan nincs realitásalapjuk, de arra jók, hogy zavart okozzanak az emberi fejekben.
Balassa Zoltán helytörténész sajnálatosnak nevezte, hogy bizonyos magyar körök a mai napig Esterházy Jánost nácibarátnak tartják, holott éppen Fábry Zoltán volt az, aki megrendítő memorandumában, A vádlott megszólal-ban igazolta keresztény hitéből fakadó megingathatatlan humanizmusát, amely számára elfogadhatatlanná tett minden totalitárius hatalmat.
Pásztor Zoltán püspöki helynök arra figyelmeztette az udvart megtöltő emlékezőket, hogy Esterházy János 60 éve az Úrnál van, siránkozás helyett imádkozzunk, hogy legyen erőnk kiállni az örök emberi értékek mellett.
A megemlékezés koszorúzással és a Szózat eléneklésével ért véget.