Tizenhárom Kossuth-díjat, egy Kossuth Nagydíjat, s tizenhat Széchenyi-díjat adományozott Magyarország köztársasági elnöke, Áder János a március tizenötödikei nemzeti ünnep alkalmából, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában adtak át a Magyar Országgyűlésben. A Kossuth-díjasok között van Nagy-Kálózy Eszter, Tahi Tóth László, Sass Sylvia és Frenreisz Károly, míg a Kossuth Nagydíjat Kallós Zoltán vehette át.
Három színművész, Nagy-Kálózy Eszter, a Nemzeti Színház művésze, Tahi-Tóth László, a Vígszínház tagja, valamint Bálint Márta erdélyi színész kapta a legnagyobb magyar állami elismerést.
Bálint Márta a szatmárnémeti társulatban kezdte a pályáját, később átszerződött Marosvásárhelyre. 1988-ban családjával áttelepült Budapestre, ahol egy ideig a Nemzeti Színházban lépett fel.
A másik két díjazottat nem kell tájainkon bemutatni, hiszen a televízióból mindketten nagyon jól ismertek számunkra is. Nagy-Kálózy Eszter az Édes Anna televíziós változatával robbant be a köztudatba, színházi pályáját a legendás kaposvári társulatban kezdte, innen szerződött át Budapestre, ahol előbb a Radnóti Színházban, később a Művész Színházban és a Thália Színházban játszott, 2013-tól a Nemzeti Színház megbecsült tagja. Eleinte naivát alakított, később jelentős karakterszerepeket formált meg.
Nagy-Kálózy Eszter (Fotó: archív felvétel)
A Nemzeti mellett több szerepben is látható a Centrál Színházban, ahol a mai napig nagy sikerrel játssza a férjével, Rudolf Péterrel kitalált És Rómeó és Júlia… című előadást is, amelyet Felvidék több településén ugyancsak bemutattak már. Tavaly láthattuk a férje által rendezett Kossuthkifli című tévéjáték öregasszonyaként, s a közeljövőben kerül mozikba Török Ferenc 1945 című filmje, amelyben szintén találkozhatunk vele.
Kossuth-díjat kapott a Vígszínház hűséges tagja, Tahi Tóth László is, akinek mielőbbi felépüléséért egy ország szurkol hetek óta, s aki helyett a díjat felesége, Kárászy Szilvia vette át. Mint tudjuk, Tahi Tóth a József Attila Színház Hattyúdal című előadásán lett rosszul, s azóta életmentő műtétet hajtottak végre rajta.
Az elsősorban komikus szerepei által közkedvelt színész 1966, vagyis a főiskola elvégzése óta a Vígszínház tagja, ahol megszámlálhatatlan komikus, de drámai szerepben is láthattuk a több mint öt évtized alatt. Nagyon sok világhírű színész magyar hangját ugyancsak kölcsönözte.
Zenész, dramaturg és fényképész a díjazottak között
Kossuth-díjat vehetett át Latinovits Zoltán és Bujtor István öccse, Frenreisz Károly zenész is, akivel legutóbb A Dal zsűrijében találkozhattunk. Pályafutása elején zongorán játszott, majd a klarinét és szaxofon érintésével jutott el a basszusgitárig, s két alkalommal az év basszusgitárosává is megválasztották. A Metró együttes tagjaként kezdte, alapító tagja volt az LGT-nek és a Skorpiónak. Olyan örökzöldek fűződnek a nevéhez, mint a Citromízű banán, vagy az Érints meg.
A Vígszínház még egy Kossuth-díjat „érdemelt ki”, mégpedig Radnóti Zsuzsa dramaturg személyében. Örkény István író özvegye 1963-ban dramaturgként került a Vígszínházhoz, majd a teátrum dramaturgiai vezetője lett. 2009-ben megvált a színháztól, azóta vendégdramaturgként dolgozik ott és más teátrumokban. Korábban a Színházi Dramaturgok Céhének elnöke is volt. Színházi munkássága középpontjában a kortárs magyar dráma áll.
Keleti Éva: Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán (Fotó: archív felvétel)
Szintén kötődik a Vígszínházhoz, de nemcsak a Víghez a magyar fotográfia nagyasszonya, Keleti Éva, aki a hatvanas években iskolát teremtett a színházi fényképezésben. Latinovits Zoltánról és Ruttkai Éváról készített fotóit azok is ismerik, akik talán azt se tudják, kik szerepelnek a képeken. Ő volt az egyetlen, akit a legendás színészpáros beengedett a lakásába, ahol úgy járt-kelt, s kattogtatott, mintha otthon lett volna.
„Elismerték” az operát, a gyermekirodalmat és a néprajzkutatást is
Kossuth-díjat adományozott Áder János Sass Sylvia operaénekesnek is, aki a Magyar Állami Operaház színpadán 1971-ben lépett fel először Bizet Carmenjének Frasquita szerepében, 1979-ig az Operaház magánénekese volt. 1996-tól 2000-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán dalirodalmat tanított. 1996-tól mesterkurzusokat tart a világ számos zeneművészeti oktatási intézményében. Több mint harminc lemeze jelent meg, melyek között teljes operafelvételek és szólóalbumok is megtalálhatók. Rendkívül közkedvelt Koncz Zsuzsával együtt énekelt Szabadság, szerelem című duettje.
Az irodalom jelesei közül az idén a magyar gyerekirodalom nagyasszonyát, Fésűs Évát díjazták a magyar gyermek- és ifjúsági irodalmat gazdagító kiemelkedő életműve, tiszta és szép nyelvi eszközökkel megalkotott, örök érvényű emberi értékeket közvetítő meséi, valamint televíziós és rádiós gyermekműsorai elismeréseként. Toppantó királykisasszony, Csacsi Tóni és Tüskeböki; Csupafül esti meséin nemzedékek nőttek fel.
Rajtuk kívül Kossuth-díjat vehetett át Bertalan Tivadar látványtervező, festő- és grafikusművész, Galánfi András fafaragó népi iparművész, előadóművész, Kamp Salamon, a Lutheránia Ének- és Zenekar Liszt Ferenc-díjas karnagya, Péterfy László szobrászművész és Richter József artista, cirkuszművész.
Kallós Zoltán (Fotó: archív felvétel)
Az idén átadták a Kossuth Nagydíjat is, amelyet Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő vehetett át őseink hagyatékának, népi kultúránk legszebb kincseinek továbbörökítése mellett a szórványvidékeken élő magyar gyermekek anyanyelvének és kultúrájának megőrzését is odaadóan szolgáló értékmentő munkája, valamint az erdélyi és az anyaországi táncházmozgalom elindításában és fenntartásában vállalt szerepe elismeréseként.
Tizenhatan vehették át a Széchenyi-díjat, közülük említsük meg Tőkéczki László történészt, valamint Tallián Tibor zenetörténészt, akinek Bartókról írt életrajzi kötete átdolgozott és kibővített kiadásban tavaly látott ismét napvilágot.
