Gubík László, a Via Nova elnöke megnyitotta a jubiláló Martfesztet, amely új helyszínen, az új községháza melletti területen várja a táborozókat. A megnyitón Keszeg István, Martos község polgármestere is üdvözölte a jelenlévőket, majd Berényi József és Farkas Iván felvonták a MartFeszt lobogóját. Helyszíni tudósításunk folyamatosan frissül!
A NYITÓNAP KÉPEKBEN ITT>>!
A megnyitón Gubík László hangsúlyozta, „új helyszínen vár egy új világ” mottóval szervezik meg idén a Martosi Szabadegyetemet. A Via Nova elnöke elmondta, itt létesül egy rendezvényközpont, jó lett volna, ha már most átvághatták volna a szalagot is, de erre majd csak jövőre kerül sor. Annyit viszont elárult, hogy szeptemberben itt nyílik majd meg az Esterházy Akadémia.
Keszeg István szerint sokan észrevették és egyben nehezményezték, hogy sajnálatos módon nincsen árnyékos szeglet az új helyszínen, de ez abból a szempontból előnyös, hogy ahol nincs árnyék, ott van a fény.
Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke a zászló felvonása előtt kiemelte, nagy örömére jelen lehetett az első tábornál, sőt annak megálmodásánál is, amely annyira jól sikerült, hogy ahhoz képest nehéz volt újat kigondolni. Az idén ez mégis sikerült, hiszen új helyszínen és új úton érkezhettünk meg a Martfesztre. Berényi József ezzel adta át a szót Farkas Ivánnak, Nyitra megye képviselőjének, aki egyebek mellett örömmel állapította meg, hogy Nyitra megye több közútját sikerült felújítani, és szerencsére ebből nagyon sok útszakaszt éppen a déli járásokban.
Berényi József kérésére a lobogó felvonásához csatlakozott Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke is. A Martfeszt első napján, nagy melegben a szél lengeti a lobogót, amely mellett a megnyitó résztvevői elénekelték a Szózatot. Ezzel megnyílt a jubileumi, ötödik Martosi Szabadegyetem és Fesztivál.
Lenni és művelődni, vagy nem lenni
Kiss Beáta, a Magyar Közösség Pártjának oktatási alelnöke és a Csemadok szórványokért felelős elnökségi tagja vezette a Martfeszt első beszélgetését. Az első kerekasztal-beszélgetés három témára terjedt ki, elsőként az oktatási stratégiáról, majd a Rákóczi Szövetség Gólyahír nevet viselő programjáról, végül pedig a Csemadok Ifjúsági Tanácsáról esett szó.
A beszélgetés közönsége (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Kiss Beáta ismertette az MKP által kidolgozott oktatási stratégiát, amelynek alapja, hogy egy alapítványon keresztül próbálják segíteni a magyar tanítási nyelvű iskolákat.
Jövőnk a művelődésben és az iskoláinkban rejlik – mondta Kiss Beáta. Sokan beleszólnak az oktatási intézményeink jelenébe és jövőjébe, a politikusok és a pedagógusszövetség is. Társadalmi helyzetünkből adódóan egyre kevesebb gyermek születik, ezért csökken a gyermeklétszám. Az MKP számára ezért is fontos volt egy átgondolt oktatási stratégia kialakítása.
Fontos az oktatási önigazgatás
Az a cél, hogy az elemi szintű oktatást megőrizzék a településeken, a perem- és szórványvidéken pedig, ahol nagy távolságban vannak egymástól az iskolák, intézményesíteni kell a magyar nyelv oktatását. Pályázat útján próbálják majd segíteni a magyar iskolákat. Mindezek mellett jogos elvárás, hogy Szlovákiában törvénybe iktassák a nemzetiségi oktatás fogalmát. Kiss Beáta szerint fontos az önigazgatás kialakítása is, mivel a fejlődés hosszú időt vesz igénybe, ezért fontos, hogy alapítvány segítségével támogassák a magyar oktatást.
Szénási Szilárd, Kiss Beáta, Madarász Róbert (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Szénási Szilárd, a Komáromi Református Egyházmegye esperese elmondta, négy óvoda, illetve bölcsőde érintett a református óvodaprogramban a Komáromi járásban. Előrelátó az egyház, tudatosítja, hogy az oktatáson túl a nevelés is nagyon fontos, hiszen az a kisgyermekkorban kezdődik, a bölcsődétől, óvodától. Fontos, hogy a gyermekek úgy lépjenek tovább, hogy ne csak az érvényesülést helyezzék előtérbe, hanem más értékeket is szem előtt tartsanak.
Madarász Róbert, a Mariánum Egyházi Iskolaközpont igazgatója előadásában kiemelte, nehéz a felvidéki magyar katolikusokat összefogni, ugyanis az egyházkerületek határait észak-déli irányban húzták meg, ennek ellenére több magyar tanítási nyelvű iskola működik már, melyeknek a katolikus egyház a fenntartója.
Gólyahír és babanapló
Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke előadásában kiemelte: fontos az ösztöndíjprogram, de ugyanakkor nagyon fontos, hogy már sokkal korábban megszólítsák a magyarokat.
Halzl József, Kiss Beáta, Csáky Csongor (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára a Gólyahír elnevezésű programról elmondta: kiadtak egy babanaplót Első könyvem címen, amely klasszikus naplóként szolgálhat, de beszerkesztették a naplóba a Himnusz és a Szózat szövegét is. A könyvet négyezer példányban juttatták el a Felvidékre, amelyek a célalapoknál vannak.
Az iskola elvégzése után is fontos a fiatalokkal való foglalkozás. Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke és Varga Tibor ifjúságért felelős elnökségi tag e köré a téma köré építették a harmadik előadást.
Ifjúsági és szórványprogram
Bárdos Gyula szerint a felvidéki magyarság nincs jó helyzetben, ezért fontos megtalálni azokat az embereket, akik új módszerekkel lelket tudnak lehelni a közösségbe. Sok fiatal tagja van a Csemadoknak és nagyon sok fiatalt szólít meg a szövetség. Varga Tibor személyében olyan elnökségi tagja van a szervezetnek, aki csapatával kidolgozta az ifjúsági programot.
Bárdos Gyula, Kiss Beáta, Varga Tibor (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Varga Tibor szerint számos pozitív példa van arra, hogy be lehet vonni a fiatalokat. A felvidéki régiókból sokan elvándorolnak – ezért nehéz összefogni az értelmiségi fiatalokat, de azokkal, akik itthon maradnak, mindenképpen számolni kell. Ezért jött az ötlet, hogy az aktív fiatalokat megszólítsák és így minden régiót be tudnak vonni a munkába.
Az a cél, hogy a fiatalok is bele tudjanak szólni a Csemadok életébe, azok, akiket érdekel a közösségi munka. Nagyon sok jó program működik már, ezekből példát lehet meríteni. (nt)
A Szent László vándorkiállítás megnyitója
Immáron a Martosi Szabadegyetem látogatói is megtekinthetik azt a vándorkiállítást, amely Szent László életét és örökségét mutatja be. A kiállítás megnyitójára a MartFeszt első napján került sor. Köszöntő beszédében Gaal Gergely, a Szent László-emlékév programbizottságának elnöke elmondta: a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság kezdeményezésére nyilvánították 2017-et Szent László-évvé, majd ezt a magyar Országgyűlés is megerősítette. Így az idei év a lovagkirály trónra lépésének 940., valamint szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából Szent László-emlékévvé lett nyilvánítva. Az egybegyűlteket előbb Knirs Imre, Komárom város alpolgármestere köszöntötte.
A kiállítás megnyitója (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke egy kissé borús hangot ütött meg, amikor arra kérdezett rá: vajon mit sikerült megtartanunk szent királyunk örökségéből? Hiszen az országot nem sikerült megtartani, s talán hitünk sem áll már a legszilárdabb lábakon. Erre Okos Márton, a Szent László-emlékév kezdeményezője egy példaértékű történettel felelt: a nagyváradi Szent László-téri katolikus templomot a román kommunista diktatúra városrendezés ürügyén a földdel akarta egyenlővé tenni. A közösség azonban összefogott, mind többen és többen álltak a templom megmaradásának ügye mellé, s végül a környéken sem akadt senki, aki vállalta volna a pusztító munka elvégzését. S a templom ma is áll…
Papp Gergely Adrianna, Debrőd polgármestere a településhez kötődő híres Szent László-legenda történetébe, s az annak tiszteletére minden év júniusában megtartott Szent László-búcsúba avatta be a hallgatóságot.
A Martosi Szabadegyetemre látogatók mától vasárnapig tekinthetik meg a vándorkiállítás anyagát – amelynek képei fotógalériánkban is elérhetők.(szd)
2004. december ötödikének szégyene múlóban
Izgalmas nemzetpolitikai kérdések (és válaszok) kerültek terítékre azon a panelbeszélgetésen, melynek alapját a Tamási Áron kutatási program legfontosabb eredményeinek elemzése képezte. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által végzett felmérés eredményeiről elsőként a Martosi Szabadegyetem hallgatósága kaphatott áttekintést.
NSKI kutatási programjának bemutatója (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
A beszélgetést Bali János, az NSKI kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatója vezette, beszélgetőpartnerei Duray Miklós felvidéki politikus, valamint Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke voltak.
A kutatási program nem véletlenül kapta Tamási Áronról a nevét – jegyezte meg a beszélgetés elején Bali János –, hiszen Tamási egy személyben jelképezte és jelképezi ma is a nemzeti összetartozást. A reprezentatív felmérés keretében 1800 főt kérdeztek meg a nemzeti összetartozásról és annak megítéléséről az anyaországban. Véleményformálókat is meginterjúvoltak, köztük Duray Miklóst, a SZAKC elnökét, aki ily módon a külhoni magyarokat képviselte a programban – mondta Bali János.
Az egyik első kérdés mindjárt arra vonatkozott, hogy mit tartanak a magyar történelem legtragikusabb eseményének. A toronymagas “győztes” Trianon, legnagyobb nemzeti tragédiánk. Érdekes, s a belpolitikai lövészárokharc közepette talán meglepő eredmény született arra kérdésre, hogy a megkérdezettek szerint melyik kormány tette a legtöbbet a nemzeti összetartozásért. E tekintetben a harmadik Orbán-kormány teljesítményét értékelték a legjobbra, melyet sorrendben a második, majd az első Orbán-kormány követ. A legrosszabb minősítést Gyurcsány Ferenc kormánya kapta.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Szász Jenő felidézte a magyar miniszterelnök 2004-ben elhangzott szavait, melyekkel a kettős állampolgárságról szóló, érvénytelen népszavazás eredményváróján bocsátotta útjára híveit: az igenek győztek! Ekkor merült fel benne az ötlet, hogy tiszteletbeli székely címet adományozzanak azoknak, akik ezt kérik. A kezdeményezés igazi sikertörténet lett, hiszen ma több ezer tiszteletbeli székely nagykövete van a Székelyföldnek.
A beszélgetés során szó esett a „határon túli magyar“ megnevezés helyességéről is. Duray Miklós szerint a határon túli kifejezést Budapesten fogalmazták meg, a maradék Magyarország határán kívül élő magyarokra alkalmazva. Ez azonban nem pontos, hiszen attól függ, honnan tekintjük a határt. Az elszakított magyar talán pontosabb lenne – fejtette ki Duray – már csak azért is, mert mi ezt pontosan így éljük meg: elszakításként.
A külhoni magyarság megnevezés mindenképpen problémás, hiszen külhoni az, akinek idegenben van a hazája – ezt pedig nyilvánvalóan nem fogadhatjuk el.
A kutatási programból további kérdéseket is felidéztek a beszélgetés résztvevői. Így megtudhattuk, hogy a diaszpóra magyarságát az anyaországi válaszadók több mint 83 százaléka tekinti a magyar nemzet részének, vagy épp azt, hogy az anyaországiak alapvetően kedvező színben látják az elszakított magyarságot: összetartóbbnak, becsületesebbnek, kevésbé önteltnek és segítőkésznek tartanak minket. Bali János szerint az összkép mindenképpen pozitív.
Duray Miklós, a SZAKC elnöke (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Az elszakított nemzetrészek közül egyébként a székelyeket tartják a legszimpatikusabbnak a megkérdezettek, amire Duray Miklós tréfásan megjegyezte: persze, mert a székely az 105 százalék magyar…
Nem kevésbé érdekes eredményt hozott az a kérdés, hogy kit tartanak a nemzeti összetartozásért végzett munka legkiemelkedőbb személyiségének. Az első helyen ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök áll, megelőzve Kossuthot, Széchenyit és Petőfit. Mint Bali János elmondta, most mérték első ízben a miniszterelnök szimpátiáját történelmi keretbe ágyazva, s ez igencsak pozitív eredményt hozott. (szd)
Fókuszban az Esterházy emlékév
„Kevés az olyan igaz és tiszta életút, amelyet mindeni példaként fogadna el, és a mai magyar társadalomnak, mint egy falat kenyér, mint egy csepp víz, annyira kellenek azok a példák, azok az életutak, amiket mindenki egyöntetűen el tud fogadni” – kezdte az Esterházy-emlékévről szóló panelbeszélgetést Bali János moderátor, az NSKI kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatója.
Grezsa István kormánybiztos azt emelte ki, Esterházy Jánost szeretnék az őt megillető nemzetpolitikai súllyal látni, s az Esterházy emlékév fontosságát növeli, hogy egy nevével fémjelzett akadémiai képzést tudtak 60 millió forinttal támogatni, amit ősszel terveznek indítani. A cél egy új felvidéki politikai nemzedék kinevelése. Az emlékhely kiépítéséről is említést tett, ami afféle zarándokhely lehetne a Kárpát-medencei magyarság számára.
A főasztalnál ülők Esterházy nagyságát méltatták (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Pappné Farkas Klára, a Nemzeti Integráció Iroda vezetője beszámolt Esterházy emlékének ápolásáról, ez eddigi kezdeményezésekről, amelyek az ő nagyságát igyekeznek előtérbe helyezni. Többek között Molnár Imre Esterházy-kutató tevékenységét is kiemelte, könyveinek megjelentetését és terjesztését is támogatták. Az utóbbi időben az EP képviselők is megismerhették a magyar mártír nevét és sorsát, de szlovák nyelvű kiadványt is eljuttattak olyan hivatalokba, egyetemekre, ahol talán kézbe veszik és elolvassák. Pappné Farkas Klára a legnehezebb feladatnak a mártír rehabilitációját nevezte, aminek rögös az útja, s az egyik lehetősége a boldoggá avatás elérése.
Pappné Farkas Klára (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Az NSKI elnöke, Szász Jenő az Esterházy Akadémia fontosságát hangsúlyozta, aminek a célja nemes, hiszen fiatal politikusok, közéleti emberek és újságírók képzését kívánja biztosítani. „Bátran és büszkén vállalják azt az örökséget, amit gróf Esterházy Jánostól kaptak” – mondta az elnök.
Ifj. Csámpai Ottó, az Esterházy Egyesület nevében szólt az elmúlt két év tevékenységéről, kiemelve, hogy szeptember 17-én Alsóbodokon nagy emlékünnepség keretében kívánják felavatni az Esterházy kápolnát.
A panelbeszélgetés során többen is beszámoltak Esterházy emlékének ápolásáról és azokról az emberekről, akik saját maguk tettek tanúbizonyságot a mártír emberségéről. (vj)
