Különleges és sokszorosan hiánypótló kiadvánnyal lepte meg a kultúrakedvelőket a Fidelio, amely A kultúra ötven arca címmel a kortárs művészeti törekvéseket összefoglaló kiadványt jelentetett meg. A kötet nemcsak számot vet az elmúlt évek művészeti törekvéseiről, a színháztól kezdve a divaton és az irodalmon át a popkultúráig, hanem kiválasztja a magyar kultúra általuk legizgalmasabbnak vélt ötven figuráját.
Ha tavaly készült volna a válogatás, akkor benne lett volna az ötvenben Esterházy Péter és Kocsis Zoltán is, így rájuk már csak emlékezhet a kötet, amely mintegy Térey János egyik gondolatát vallja vezérelvének: „Nem hiszek a magyar kultúra fanatikus kettédarabolásában, viszont az egységes, közös értékeket is magáénak valló kultúrában igen. Abban is, hogy vannak olyan emberek, akik ezt a szerencsétlenül kettétört magyar világot össze szeretnék kovácsolni még a mi életünkben. A hídemberekben hiszek”. Nos, maga a kiadvány is kísérletet tesz e hídemberi szerepkörre, mindössze a határon túli alkotói törekvéseket hiányolom belőle, egyedül a szlovákiai magyar kulturális létből a nagycétényi Borbély Alexandra fért be a kiválasztott ötvenbe (aki a kétnyelvűséget, a kétkultúrájúságot adományként éli meg), míg a vajdaságiak közül Ladik Katalin írónő és Urbán András színházi rendező.
Igaz, nem is könnyű ötven főre leszűkíteni a kimagaslóan teljesítő magyar kultúra toplistáját, főleg, ha az olyan gazdag skálából válogat, amelyben elfér a klasszikus színházi és zenei törekvések mellett a jazz- és a folkzene, cirkusz, tánc, képzőművészet, divat. Az ötven kiválasztott között találkozhatunk a már fentebb említettek mellett például Dragomán György, Nádas Péter, Rakovszky Zsuzsa, Spiró György, Térey János írókkal, Deák Kristóf, Nemes Jeles László, Enyedi Ildikó rendezőkkel, Alföldi Róbert, Oszvald Marika, Szinetár Dóra, Törőcsik Mari, Zsótér Sándor színészekkel, Kurtág György és Eötvös Péter világhírű zeneszerzőkkel, Snétberger Ferenc gitárvirtuózzal.
A kiadvány második részében egyes művészeti ágak elmúlt évekbeli történéseinek az összefoglalóját is elolvashatjuk, megtudhatjuk, mi történt a színházi, zenei, képzőművészeti életben, miért nem halott még mindig az opera, az ifjú virtuózok körbevesznek minket, interjút olvashatnak a Libri 2017 nyertes alkotóival, Jászberényi Sándorral és Kepes Andrással, de világhírű, számunkra mégis ismeretlen magyarokkal is megismerkedhetünk. Elárulja a kiadvány, milyen helyet is tölt be a művészetek között a street art, míg Zoboki Gábor a városligeti építkezési törekvéseket elemzi a vele készült interjúban. Nem hiányozhat a kötetből a magyar film szárnyalása sem (ezt jól tükrözi az ötvenes lista is), bemutatkozik a popkultúra tíz arca, a jazz itt és ma, a gyerekirodalom, Náray Tamás divattervező, az ún. újcirkusz, egy 21 éves nagybőgőkészítő lány, s azt is megtudhatjuk, hol tart ma a mecenatúra Magyarországon.
Úttörő vállalkozás A kultúra ötven arca, ahogyan szokták mondani, hiánypótló vállalkozás (kapható az újságos standokon), amely mind a vájtfülűeknek, mind a csak alkalmilag kultúraélvezőknek remek szórakozást, s főleg rengeteg új, s egy helyen megtalálható információt nyújt. S ha hinni lehet a szerkesztőknek, 2018-ban lesz folytatása is.
