A Zempléni Fesztivál programsorozatának keretében Szabó Ottó felvidéki magyar festő- és grafikusművész „Sorskérdések” című kiállításának megnyitójára került sor szombaton, a sátoraljaújhelyi Petőfi Irodalmi Múzeum Kazinczy Ferenc Múzeumában.
A művész legújabb munkáit bemutató kiállítás a magyarság kisebbségi létből fakadó sorsát kutatja a képzőművészet eszközeivel. A művész több alfejezetre tagozódó tárlatát Magyarországon először mutatja be.
A kiállítás Haydn D-dúr Pacsirta quartettjével vette kezdetét a Budafoki Dohnányi Zenekar -BDZ Quartett előadásában.
A lenyűgöző zenei élményt követően Ringer István, a Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd a kiállítást Kovács Ágnes művészettörténész nyitotta meg, aki elsősorban a művész eddigi életpályáját, eredményeit, méltán kivívott elismeréseit mutatta be azzal az indoklással, hogy ha a szemlélő ismeri a művészt, az segíti műveinek megértését.
A Bódvavendégiben élő művész 1990 óta van jelen a felvidéki képzőművészeti életben. Szabad alkotótevékenységgel, szakrális és monumentális festészettel, szobrászattal, kül- és belterek tervezésével, klasszikus és számítógépes grafikával, könyvillusztrációkkal, tipográfiával és nyomdai előkészítéssel, művészeti és szervezőmunkával, valamint tehetséggondozással foglalkozik. Számos kitüntetés tulajdonosa, melyeknek sorát 2014-ben kimagasló művészeti tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje koronázta meg. Jelenleg középiskolai tanárként dolgozik, és a huszonhárom éve alapított Rovás Szabadakadémia művészeti vezetője Kassán.
Ringer István, a Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd a kiállítást Kovács Ágnes művészettörténész nyitotta meg (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
Szabó Ottó rendszeresen új anyaggal jelenik meg egyéni és csoportos tárlatokon. A művészettörténész jellemzése szerint mindig van új gondolata, szinte sohasem szenvedett alkotói válságban. Volt ugyan olyan időszaka, amikor csak gondolatban festett, de a gondolatokból összeállt kép rövidesen vászonra került. Kovács Ágnes „az Úristen udvari festőjének” nevezte a művészt szakrális műveinek elismertsége nyomán. Példaként említette „Keresztút” című ciklusát, amely a restei Rózsafűzér Királynője-templom stációképeit tartalmazza, valamint azt, hogy jelenleg az ipolynyéki templom külső és belső terén dolgozik. Az önmagával szemben szigorú művész mindig közösségben gondolkodik, a tettek embere, fő mozgatórugója a hit és a visszatérés gondolata, visszatérés a korunk világából kiveszőfélben lévő hagyományos értékekhez.
Szabó Ottó – a kiállításról és terveiről kérdezve – hírportálunknak úgy nyilatkozott, hogy a Sorskérdések című ciklus alfejezetei, bekezdései mindig egy-egy hatás, élmény erejéig terjednek, és persze valami titkot is rejtenek. Legfőbb motívuma most is az ember. A festés közben átlényegült állapotba kerülő művész elmondása szerint alkotásait először mindig a barátainak mutatja meg, akiktől visszajelzést kap arról, milyen élményt közvetít számukra az adott alkotás. Ebből méri fel, hogy sikerült-e átadnia azt, amit szeretett volna. A művész elmondta, hogy az itt látható kiállítás teljes anyagát képező nyolcvan kép előzőleg Nagyszombatban került kiállításra. A teljes anyagnak megközelítőleg a felét hozta el a sátoraljaújhelyi tárlatra. A művész tele van tervekkel. Ősszel csoportos kiállításra készülnek Rozsnyón, most éppen a szokásos alkotótáborukat szervezi Tihanyban.
Szabó Ottó megtiszteltetésnek érzi, hogy Magyarországon is bemutathatja műveit. Arra is törekszik azonban, hogy Felvidéken a szlovák nemzetiségűekhez ugyancsak eljussanak művei, hogy azokon elgondolkodva is megismerhessék, megértsék sorskérdéseinket. A sátoraljaújhelyi kiállítási helyszín azért különleges számára, mert szülőfaluja, Bódvavendégi és Sátoraljaújhely sorsa némileg azonos: mindkét települést egy „hajózható folyó” mentén szakították el az anyaországtól. Szabó Ottó kiállítását szemlélve elmondható, hogy jellemzőek nála a sötét színek és vonalak, de mindig előbukkan valami fény, valami szín a háttérből. A sötétből induló fejezetek egyre színesebbre váltanak, és a reményt sugározzák.
A kiállítás anyaga szeptember 9-ig tekinthető meg.
