Az Európai Bíróság elutasította a menedékkérők tagállamok közötti elosztására vonatkozó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – ismertette szerdai ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület.
„A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által beterjesztett kereseteket” – idézte az MTI a tizenöt fős nagytanács által hozott ítéletet részletező közleményt. Azt írták: a kvóták „hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.
Thomas de Maiziere német belügyminiszter sajtónyilatkozatában felidézte, hogy az uniós belügyminiszterek tanácsa 2015-ben nem teljes egyetértésben, hanem minősített többséggel döntött a mechanizmusról. Ez ugyan „szokatlan” megoldás volt, de szükség volt rá, és az Európai Bíróság most megerősítette, hogy a döntés jogos, és kötelező érvényű.
„Jó és fontos jel az Európai Bíróság ítélete a menedékkérők uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló mechanizmusról, azt mutatja, hogy a menekültek ügyét csak európai szolidaritással lehet megoldani” – mondta szerdán Berlinben a német belügyminiszter.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter hangsúlyozta: a bíróság végérvényesen tisztázta, hogy a menedékkérők elosztásának ügyében az „európai szolidaritásról” szóló döntés „nemcsak európai értékeinkkel, hanem az európai joggal is teljes mértékben összhangban van”.
Németország valamennyi európai partnertől elvárja, hogy betartsa az Európai Bíróság ítéletét a menedékkérők uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló mechanizmusról – közölte német külügyminiszter szerdán Berlinben.
A szociáldemokrata (SPD) politikus hozzátette: „mindig is azt mondtam kelet-európai partnereinknek, hogy helyes, ha kétség esetén bíróság előtt tisztázzuk a kérdéseket”, most azonban „elvárhatjuk, és el is várjuk, hogy valamennyi európai partner tartsa be az ítéletet, és további késlekedés nélkül hajtsa végre a döntést” a menedékkérők elosztásáról.
Uniós biztos: fontos, hogy minden tagállam eleget tegyen kötelezettségeinek
Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentette, alapvetően fontos, hogy minden tagállam, különösen Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság, valamint a kvótáikat még nem teljeskörűen teljesítő tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket az összes jogosult kérelmező áthelyezésére.
Az uniós biztos hangsúlyozta, az Európai Bizottság üdvözli az Európai Unió Bíróságának szerdai döntését, amelyben a bíróság megerősítette az áthelyezésről szóló második tanácsi határozat érvényességét, és elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét.
A tagállamok áthelyezési kötelezettsége nem szűnik meg, az áthelyezésről szóló tanácsi határozatokat a szeptember 26-áig Görögországba vagy Olaszországba érkező valamennyi jogosult személlyel kapcsolatban alkalmazni kell – húzta alá a biztos.
Ha egyes tagállamok nem változtatják meg a kvóták szerinti befogadással kapcsolatos álláspontjukat, akkor az ellenük indított kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába léphet, heteken belül az uniós bíróság elé kerülhet az ügy – mondta Avramopulosz.
Fico: A szlovák kormány álláspontja nem változik kvótaügyben
Robert Fico kormányának politikai álláspontja a kötelező menekültkvótaügyben a szlovák és magyar kereset elutasítását követően sem változik. Jelentette ki Robert Fico kormányfő hozzáfűzve, az Európai Unió Bíróságának döntését azonban Szlovákia tiszteletben fogja tartani.
„Továbbra is azon leszünk azonban, hogy az európai élet részét képező szolidaritás a más országokból való kényszerű migránsbefogadásoktól eltérő módon nyilvánuljon meg” – fűzte hozzá Fico. A bírósági döntés véleménye szerint nem hoz „semmilyen új minőséget, az Európai Unió Bíróságának csupán más a jogi véleménye az ilyen határozatok elfogadási eljárásával kapcsolatban”.
Fico szerint Szlovákia a keresetben elsősorban azt kifogásolta, hogy „egy ilyen súlyos döntést nem kellett volna nem jogalkotási aktusként elfogadni. Azt kifogásoltuk, hogy az ilyen súlyos döntést egyhangúlag kellett volna meghozni, kifogásoltuk továbbá a tanács további eljárását is, mivel a döntés során nem született egység a tagállamok közt, pedig a határozat mindenki számára kötelességeket szab meg” – mondta Fico.
Robert Fico (Fotó: tasr)
Robert Fico szlovák kormányfő szerint az ilyen érzékeny kérdésekben az ilyen döntés politikailag helytelen, mert „mély barázdát szántott az uniós tagországok közé.” A kormányfő bízik abban, hogy a migránskérdés megoldásában ilyen mechanizmushoz már soha többé nem folyamodnak, mert az csak tovább mélyítené a migráció megoldási módjaira vonatkozó vélemények közti különbségeket, pedig a helyzetet valamennyi tagállam közös megegyezésével kell megoldani.
Fico szerint a sikertelen kereset miatt semmilyen veszély nem fenyegeti Szlovákiát.
„Csak a jogainkkal éltünk, ezért nem jár bírság, mivel az Európai Bíróság nem azt állapította meg, hogy Szlovákia bármit is megsértett volna, csak az eltérő jogi véleményének adott hangot”
– jelentette ki a kormányfő.
Szlovákia, véleménye szerint, hajlandó a menekülteknek olyan szolidaritást kinyilvánítani, amelyet az állami költségvetés és a technikai lehetőségek számára lehetővé tesznek. „Bármit hajlandók vagyunk megtenni, még a kötelességeink keretén felül is, ám a kvótákkal kapcsolatos politikai álláspontunk változatlan, nekem itt nincs hova hátrálnom” – fűzte hozzá Fico.
Robert Kaliňák (Smer-SD) belügyminiszter szerint a határvédelemben nyújtott segítség az egyik leghatékonyabb formája az illegális migráció elleni küzdelemnek. A belügyminiszter szerint valamennyi olyan migráns azonnali visszafordítása, akinek nincs joga a védelemre, garancia arra, hogy megnövekszik a biztonság Európában, és természetesen csökkenti a migránsok motivációját is, hogy Európába jöjjenek, mert tudják, azonnal vissza lesznek küldve az országaikba, mondta Kaliňák.
Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter megerősítette, a kvótaperben hozott döntésből Szlovákia számára semmilyen szankció és semmilyen új kötelezettség nem keletkezik, ugyanakkor elképzelhetetlennek nevezte, hogy Pozsony ne fogadná el a luxemburgi bíróság döntését. Megismételte a pozsonyi kormány korábban többször hangoztatott álláspontját a kvóták működésképtelenségéről, majd hozzáfűzte: a további lépésekről a kormánynak kell döntést hoznia.
A Most-Hidat nem lepte meg az Európai Bíróság döntése
A koalíciós Most-Hidat az Európai Bíróság kvótaügyben született mai döntése nem lepte meg. „Már a kereset benyújtásakor kifejeztük elutasító álláspontunkat ezzel a lépéssel kapcsolatban, a kormányba való belépésünkkor tárgyaltunk is a partnereinket arról, hogy vonják vissza a keresetet, ám az elutasító álláspontjuk miatt erre nem került sor” – emlékeztetett a párt, amely szerint a döntés várható volt, mivel az európai közösség működésének egyik alapelve a szolidaritás.
„Nemcsak a menekültekkel szemben, hanem azokkal az országokkal szemben is, amelyek nehéz helyzetbe kerültek. A migrációval leginkább sújtott uniós tagországoknak közös és főleg hatékony megoldásokra van szükségük” – fogalmazott a Bugár Béla vezette párt, amely a kötelező menekültkvótákat ennek ellenére elutasítja, mivel azok szerintük működésképtelenek.
„Ennek az összeurópai válságnak a megoldása valószínűleg egy olyan rendelkezéscsomag lenne, amely figyelembe veszi a migrációs válság fejlődését, és hatékony módon kezeli a problémát ott, ahol az keletkezett” – vélekedik a Most-Híd.
Az MKP továbbra is elutasítja a kvótákat, az Európai Bíróság döntésével nem ért egyet
A Magyar Közösség Pártja tudomásul veszi az Európai Bíróság elutasító döntését, de nem ért vele egyet. A Magyar Közösség Pártja 2015 októberétől néhány hónap alatt csaknem 80 ezer aláírást gyűjtött a kötelező kvóták ellen, amelyeket méltánytalan érvekre építve, irreális célokat követve tettek kötelezővé.
„Ma már egyértelmű, hogy az Európai Unió egyes gazdag és befolyásos tagállamainak több évtizedes, tömeges bevándorlást támogató politikája nem sikertörténet. Ezen országok súlyos és tartós problémákkal küzdenek amiatt, hogy a nagy tömegekben jelen lévő, más kultúrkörből származó népességüket nem tudják (nem lehet) integrálni. Ennek ellenére, meghatározó tagállami és uniós vezetők súlyos hibákat vétve, felelőtlenül kezelték a 2015-ös migránsválságot, szembemenve saját választóik többségével is” – nyilatkozta az MKP sajtóosztálya.
Hozzáfűzték, ezen politikai vezetők a migránsválságot olyan eszközökkel próbálták és próbálják megoldani, amelyek súlyosan sértik más tagállamok legelemibb érdekeit. Szlovákia, Magyarország és további tagállamok abból indulnak ki, hogy az EU keretei között is joguk van önállóan dönteni a legelemibb kérdésekről: társadalmaink kulturális/értékrendbeli identitásáról és a súlyos közbiztonsági problémák megelőzéséről.
Mint írják, Szlovákia számára a kötelező kvóták ugyan viszonylag kis számú migráns befogadását írják elő, a kvóták precedensjellege viszont komoly veszélyt jelent. A Közel-Kelet és Afrika biztonságpolitikai és társadalmi viszonyai újabb és újabb migránstömegek elindulását vetítik előre, miközben integrációjuk – a korábbi évtizedekben bevándorlókéhoz hasonlóan – reménytelennek tűnik. Ha a kötelező kvótákat most elfogadnánk, azzal elvi beleegyezésünket adnánk, hogy a későbbi válságoknál is ránk erőltessék a nyilvánvalóan rossz és veszélyes “megoldásokat”.
„A kötelező kvóták rendszere nem működik. Még azon tagállamok többsége sem hajtja végre, amelyek 2015-ben egyébként jóváhagyták. Szlovákiának az Európai Unió tagjaként szolidárisnak kell lennie a rossz döntések miatt bajba került tagállamokkal, de nem a kötelező betelepítés formájában. Ezen tagállamoknak – Szlovákia lehetőségeihez mérten – minden anyagi és technikai segítséget meg kell adni a problémáik kezeléséhez” – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtónyilatkozatban.
Magyar kormány: a döntés felháborító és felelőtlen
A magyar kormány szerint az Európai Bíróságon, a kvótaperben született döntés felháborító és felelőtlen – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Trócsányi László igazságügyi miniszter az Európai Bíróságon, a kvótaperben született döntésről tartott sajtótájékoztatójukon az Országházban 2017. szeptember 6-án. (Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI)
Szijjártó Péter hangsúlyozta, „az igaz csata csak most kezdődik el”, Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit.
A miniszter értékelése szerint a bíróság döntése veszélyezteti egész Európa jövőjét, biztonságát, és ellentétes az európai nemzetek, így a magyar nemzet érdekeivel.
Véleménye szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született, „a politika megerőszakolta az európai jogot”.
A döntés – az alapszerződésekkel ellentétesen – kimondja az Európai Bizottság hatalmát az uniós tagállamok felett. Ez elfogadhatatlan, és mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az országot – közölte – Szijjártó Péter.
Trócsányi László azt mondta, sajnálják, hogy a testület figyelmen kívül hagyta Magyarország jogilag megalapozott érvelését, és úgy határozott, hogy félre lehet tenni az uniós jog alapvető rendelkezéseit.
Szavai szerint a döntés megbontotta az Európai Unió (EU) intézményeinek egyensúlyát: annak nyertese az Európai Bizottság, miközben csökkent az Európai Tanács és az Európai Parlament ereje. Holott az unió politikai irányát az Európai Tanácsnak, az állam- és kormányfők testületének kellene meghatároznia – mondta.
Trócsányi László hangsúlyozta, hogy a bíróság érvelése nem meggyőző, és az „európai mainstream” alátámasztását szolgálja. Tökéletesen más tartalmú ítéletet is hozhattak volna – jegyezte meg.
Kósa: Brüsszel a Soros-terv végrehajtásán dolgozik
Az Európai Bíróság megnyitotta az utat az Európai Bizottságnak a Soros-terv végrehajtására – jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján a kvótaperben a magyar és a szlovák keresetet elutasító európai bírósági ítéletre reagálva.
A Soros-terv lényege, hogy az Európai Uniót nyitva kell tartani a migránsok előtt, évi egymillió bevándorlót kell befogadni – mondta Kósa Lajos, hangsúlyozva: Magyarország ezt élesen ellenzi, mert ez veszélyezteti az európai nemzetek érdekeit, az európaiak biztonságát.
Magyarország ragaszkodik a határok védelméhez – tette hozzá.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatót tart (Fotó: Balogh Zoltán, MTI)
Kósa Lajos frakcióvezető szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született a kvótaperben, ám „a jogi küzdelem egyáltalán nem zárult le, sőt csak most kezdődik”, Magyarország ugyanis nem akar a kötelező betelepítési kvóta alapján egyetlen migránst sem fogadni.
Azt is mondta, hogy még meg sem száradt a tinta a bírósági ítéleten, a Politico brüsszeli hírportál már arról számolt be, hogy az Európai Bizottság a kvóták duplázását tervezi.
***
Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, miután az unió bel- és igazságügyi tanácsának 2015. szeptember 22-én elfogadott határozata 120 ezer és további 40 ezer menedékkérő szétosztásáról – és a velük kapcsolatos menekültügyi eljárás lefolytatásáról – rendelkezett. A tanács ülésén Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia a döntés elfogadása ellen szavazott. Finnország tartózkodott a szavazástól.
A magyar és a szlovák kormány keresete szerint a szétosztásról szóló döntésben eljárási hibák vannak, helytelen jogi alapot követ, és nem jelent megfelelő megoldást a menekültválságra. Ezért kérte Szlovákia és Magyarország a döntés visszavonását.
A kötelező kvóták alapján két év alatt (ami ez esetben 2017. szeptember 26-án jár le) 120 ezer embert kellene szétosztani a tagállamok között.
Azt, hogy a két ország kormányának számára nem születik kedvező döntés a kérdésben, már korábban sejteni lehetett, a bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában ugyanis a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta, azzal az indoklással, hogy a felperesek jogi érvei nem állják meg a helyüket. Bár az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2016 októberben annak a véleményének adott hangot a kérdésben, hogy az Európai Unió már meghozott döntéseit sem népszavazással, sem alkotmánymódosítással nem lehet felülírni. Idén júniusban viszont már úgy fogalmazott a parlamentben: „Amíg én állok itt, és én vagyok Magyarország miniszterelnöke, addig a déli határon is állni fog a kerítés, és elutasítjuk a kötelező betelepítési kvótát.” Két héttel később pedig megismételte, Magyarország a szeptemberben várható európai bírósági döntés után is el fogja utasítani a kvótákat, idézte Orbán korábbi kijelentéseit a Magyar Nemzet.
(Magyar Nemzet, mti, TASR/Felvidék.ma)
