Ha szükséges, a magyar állam akár magániskolákkal, magánegyetemekkel is biztosítani fogja a magyar nyelvű oktatást Kárpátalján ‒ jelentette ki Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője péntek este Budapesten, a „Nemzetpolitika ‒szorítóban. Aspektus ‒ határok nélkül 2002-2017” című könyv bemutatóján.
A magyar parlament alelnöki tisztségét október 1-ig, vasárnap estig betöltő kormánypárti politikus szerint pozitív, hogy a magyar politika – a kormány és ellenzék – egységesen tud fellépni nemzetpolitikai ügyekben. Ehhez persze az kellett, hogy az az időszak, amely a rendszerváltást követően a legnemzetietlenebb volt, „oly mértékben került a negatív oldalra”, hogy annak egyes részei is vállalhatatlanná váltak, ami „a szocialista párt gondolkodni képes más tagjait is átfordította a másik oldalra”.
Gulyás Gergelynek ugyan fájdalmas a szocialista pártot dicsérni, de sokkal könnyebbé teszi a velük való együttműködést, amióta „Mesterházyék elfogadták, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése, a kettős állampolgárság indokolt”. Ez segít olyan kérdésekben közös hangot találni velük, amelyeknél nyilvánvaló magyarellenes lépésről van szó. Ilyen az ukrán kormány frissen elfogadott oktatási törvénye.
Gulyás Gergelynél a szó (Fotó: Thaler Tamás/Felvidék.ma)
A Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy előző napi találkozóján felhívta a budapesti amerikai ügyvivő figyelmét az Amerikai Egyesült Államok kijevi nagykövetségének szerencsétlen megnyilvánulására, amely üdvözölte az ukrán oktatási törvény elfogadását. „Minden hitelességét elveszti az amerikai politika, amennyiben lelkesen támogat egy félfasiszta törvényt, legalábbis, ami a nyelvi részét illeti” – mondta.
Gulyás Gergely ezért arra kérte a budapesti amerikai ügyvivőt, hogy a magyar nyilvánosság előtt tegye nyilvánvalóvá, hogy a kijevi amerikai nagykövetség ukrán oktatási törvényt minősítő dicsérete nem az amerikai kormány álláspontja”. Ha mégis az lenne, akkor „ettől kezdve nem tudnak közös alapról emberjogi kérdésekről az amerikaiakkal tárgyalni”.
Durva sérelme ez a két ország között kötött alapszerződésnek – fogalmazott Gulyás Gergely – ezért az elkövetkező napokban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén a románokkal, bolgárokkal és a görögökkel közösen vitát kezdeményeznek róla.
Schöpflin György (Fotó: Thaler Tamás/Felvidék.ma)
Schöpflin György fideszes EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy miután Ukrajna nem tagja az EU-nak és vélhetően még sokáig nem is lesz az, az ukrán nyelvtörvény ezért nem uniós kérdés, így nem számíthatunk az Európai Unió támogatására, amelynek centrumából néhányan a V4-eket amúgy is hajlamosak „piszkos 4-ek”-ként jellemezni.
Magyarország európai uniós csatlakozásakor feltétel volt, hogy jó viszonyban legyen a szomszédaival, ilyen megközelítésből ezért az ukrán-magyar alapszerződés része volt a csatlakozási előfeltételeknek. Egy közösség akkor tud ellenállni az asszimilációnak és gyarapodni, ha kultúrája képes a többiekre is vonzerőt gyakorolni. Nemcsak a kárpátaljai, hanem általában a határon túli magyarok az uralkodó nemzet állandó konkurenciájának vannak kitéve, ami többletteher a számukra – jelentette ki Schöpflin György. Nemcsak az ukránoknak, hanem a románoknak, szlovákoknak is fel lehet tenni a kérdést: hány magyar van a diplomáciai vagy a fegyveres testületeik felső irányítói között, például a hadseregük vezérkarában? A kötetben részletesen szó van minderről, ahol Schöpflin György ezeket a kérdéseket „demokráciakérdések”-nek nevezi.
Az európai és az amerikai liberális felfogás egységes emberiségből indul ki. Ebben a felfogásban a kisebbség, a többnyelvűség zavaró. Ilyen volt 1914 előtt a magyar álláspont is, amely azóta viszont megváltozott. Az EP-képviselő rámutatott a nyugatiak kettős mércéjére, továbbá arra, hogy a náluk tapasztalt pozitív példák átültethetőségét illetően miként reagálnak általában. Ha az ember a Dél-Tirolban, Walesben vagy az Aaland-szigeteken megvalósult autonómiára hívja fel például a figyelmüket, általában egy legyintéssel válaszolnak, mondván hogy ez „tagállami hatáskör”.
Molnár Pál, Tolcsvay Béla és Takaró Mihály (Fotó: Thaler Tamás/Felvidék.ma)
Takaró Mihály irodalomtörténész arra hívta fel a figyelmet, hogy egy kultúra akkor számít sikeresnek, ha vonzó. A magyar kormány ugyan sokat tett ennek érdekében, de nem eleget. A mohácsi után a trianoni katasztrófa volt a legmegrázóbb a magyarság életében, mégis Horthy kormányzót Klebelsberg Kunó kultuszminiszter meg tudta győzni a kultúra és a tudományos élet kulcsfontosságáról, így aztán a katasztrófa sújtotta Magyarországon az 1920-as években a nemzeti jövedelem 10,9%-át fordították kulturális célokra, miközben ez az arány Európában átlagosan 3,9% volt.
Asszimilálódott-e a szlovák népesség ezer év alatt Magyarországon? Igaz-e, hogy több román iskola volt Erdélyben 1914-ben, mint magyar? Az irodalomtörténész szerint ilyen leegyszerűsített kérdéseket érdemes feltenni, mert ezt megértik Európa többi országában is. A Kárpát-medencében továbbra is egységes a magyar kultúra, bár bizonyos szétfejlődésnek a tanúi lehetünk.
A határon túli nemzetrészek közül ma Takaró Mihály szerint a legnagyobb veszélyben a felvidéki magyarság van. Ott gyakorlatilag Stockholm-szindrómáról beszélhetünk – jelentette ki az irodalomtörténész. (1973-ban Stockholmban két rabló megtámadott egy bankot, túszul ejtett négy alkalmazottat, majd fogva tartotta őket. Az öt és fél napig tartó összezártság különös hatással volt a túszokra: annyira megkedvelték fogvatartóikat, hogy kiszabadulásuk után gyűjtést szerveztek a rablók jogi védelme költségeinek fedezésére.)
Takaró Mihály beszél (Fotó: Thaler Tamás/Felvidék.ma)
Takaró Mihály megemlítette, hogy egy Dunaszerdahely melletti, ma is 86%-ban magyarlakta faluba látogatott, ahol a polgármesteren kívül mind a nyolc képviselő magyar. A település egyetlen utcanévtábláján sincs magyar felirat. Az önkormányzat ülésein – bár egy szlovák sincs közöttük – mégis mind a kilencen szlovákul beszélnek! Amikor megkérdezte tőlük, hogy miért, a válasz a következő volt: „mégiscsak Szlovákiában vagyunk!”, ami a nemzeti önfeladás klasszikus példája – jelentette ki Takaró Mihály, aki azt is megjegyezte, amennyiben nem leszünk képesek magunkat újrafogalmazni 21. századi módon a Kárpát-medencében, bármennyi anyagi forrást áldozhatunk a magyarság fenntartására, kidobott pénz lesz, mert nem fog sikerülni!
Mind Takaró Mihály, mind Schöpflin György, mind Gulyás Gergely, de a beszélgetést vezető Stumpf András is gratulált a beszélgetéssorozatokat szervező és a kötetet szerkesztő Gecse Gézának a könyv megjelenéséhez.
A Püski Kiadónál megjelent 580 oldalas kötet másfél évtized vitaestjeit tartalmazza szerkesztett formában. A 2002 januárja és 2017 májusa közötti 63 vitaest résztvevője volt például Kövér László, Németh Zsolt, Schöpflin György fideszes politikus, Habsburg Ottó, Pozsgay Imre korábbi szocialista politikus, Csoóri Sándor költő, Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter, aki hozzá is szólt a könyvbemutatót követő vitához, valamint Ormos Mária, Romsics Ignác, Tőkéczki László, Szakály Sándor és Gerő András történész.
Beszélgetés Jeszenszky Gézával (Fotó: Thaler Tamás/Felvidék.ma)
Az ELTE BTK Szekfű Gyula Történeti Könyvtárában szervezett rendezvény végén a szerző arra is felhívta figyelmet, hogy a kötet utolsó lapjain megtalálhatók az idei első világháborús klipvetélkedőre mozgósító Aspektus-plakátok is, amelyek beküldési határideje 2017. december 31-e.
