„Ne féljetek! Íme, jó hírt hozok nektek, amely nagy öröm lesz az egész népnek” – idézi az angyalok üzenetét Balga Zoltán atya, a Prágai Magyar Katolikus Személyi Plébánia plébánosa. Alábbiakban az ő karácsonyi gondolatait tesszük közzé:
Az angyalok üzenete ma este el kell hogy oszlasson bennünk minden félelmet! Már a karácsonyi történet bevezetőiben is ott van Isten bátorító szava: „Ne félj!”. Józsefnek azt mondta Isten angyala: „Ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát!” Zakariásnak, Keresztelő János apjának ezt mondta: „Ne félj, Zakariás, könyörgésed meghallgatásra talált!”A názáreti Szűzhöz így szól: „Ne félj, Mária, kegyelmet találtál Istennél!” Karácsony vigasztaló üzenete ez lehet, hogy szűnjön meg bennünk minden félelem, hiszen ha tényleg hívők vagyunk, akkor hinnünk kell, hogy nincs mitől félnünk, hisz „Velünk az Isten!”
A félelem meg tud jelenni életünk minden szakaszában. De ugyanígy karácsony fényénél kell szemlélnünk életünk különböző szakaszait!
Ne féljetek az emberi élet kezdetétől!
A kisgyermek élete az anyaméhben kilenc hónapig azt az impulzust kapja: szeretünk, biztonságban lehetsz. A testem két sejt találkozásából formálódik ki, de az énemet, a személyemet Isten alkotja. Ezért karácsony-ellenes tett minden magzatgyilkosság. Az anya nem tudja, hogy milyen lesz a gyermeke, nem a tulajdonságai miatt szereti, hanem őt magát. Nem azért szeretik, mert fiú, vagy kislány, nem azért, mert okos, vagy zseni, hanem mert van. Őt szereti és ezt érzi a kisbaba. Mikor a kisgyereket, aki még a fejecskéjét sem tudja megtartani, a rokonság mind ölbe akarja venni, akkor a kisbaba elpityeredik. De mihelyst visszahajtja fejét édesanyja szívére, megnyugszik, mert az ő élete nem egy-két napja kezdődött, hanem már előtte 9 hónappal anyja méhében tudta, hogy szeretik!
Ne féljünk az emberi élet kapcsolatokkal teli pillanataitól!
Ezért kell komolyan venni a szülő-gyerek viszonyt. A gyerek személyisége sérül, ha nem érezheti, hogy vannak, akik feltétel nélkül szeretik. Ezért nagyon komoly az, amikor a szerető családból a szerelmes kiszakad, mert valaki másnak mondja és mástól, attól az egyetlentől hallja, hogy szeretlek. Ezért kell komolyan venni a fiatalokat, segíteni őket, ők maguk pedig tényleg okosan mondják ki, hogy: szeretlek!
Az emberi kommunikáció egyik szintje az érzékeken keresztül valósul meg. Ha hazug szavakként élik meg a fiatalok, hogy szeretik és, hogy szeret, akkor soha nem tud belekapaszkodni abba az embertársba. Ezért nem mindegy, hogy kinek mondom ki először: szeretlek!
Ne féljen a férj és feleség az ő életre szóló szeretetkapcsolatukban!
Böjte Csaba atya mesélte el: „Egy ember jött hozzá, aki szidta a feleségét, mint a bokrot. Ismerte az embert, igaza volt… Csak hallgatta, hallgatta, majd azt mondta neki: «Tudod mit, neked most döntened kell. Úgy tűnik, hogy az igazság is, az asszonyka is, mindkettő nem lesz a tiéd. Arra bíztatlak, hogy dönts az asszonyka mellett, mert az igazad az ingedet se fogja kimosni, vacsorát se fog főzni neked. Hagyd a csudába! Vegyél egy csokor virágot, vidd oda és mondd meg: kicsi vagy, huncut vagy, de mégiscsak az enyém vagy. Na, gyere haza, ne veszekedjünk, nem?…» Én hiszem, hogy Jézus Krisztus a párbeszéd mellett döntő ember mellett áll. Hiszem, hogy a szeretet mellett áll!”
Ne féljünk az élet alkonyán!
Az a Kisgyermek, aki 2000 évvel ezelőtt testet öltött Örök Istenként van itt köztünk, ugyanő lesz egyedül a getszemáni kertben. Az időskor akkor tud igazán félelemmel teli lenni, ha az élet virágzásában nem kapaszkodott Istenbe, az Örök Élet Urába. Félünk az idős kor magányától, pedig amikor magányosan vannak, akkor van igazán mellettük Isten.
Egyetemista korú unoka megkérdi nagymamáját, hol volt? „Templomban”. Mama, minek, hiszen nincs is Isten! „Hogy mondhatsz ilyent – kérdez vissza a hajlott hátú nagymama – hiszen éppen most beszéltem vele!” Az idős kor bizonyossága kell a mai fiatalok mellé.
Ne féljünk a halál órájában!
Rémisztő karácsonykor erről beszélni? Szerintem a valóság része. Jézus születése bátorítás a földi életből távozónak is. Az élet nem a semmiből lett önmagától, hanem teremtve lett, és éppen ezért nem is lesz semmivé. Örök életre vagyunk hivatva!
Ne féljünk hát, jó hírt kaptunk: „Velünk az Isten”!