Miloš Zeman jelenlegi cseh államfő megvédte bársonyszékét és a további öt évben is ő lesz a Cseh Köztársaság elnöke. A választások hétvégi második, döntő fordulójában a voksok összeszámlálása alapján Miloš Zeman támogatottsága valamivel 51 százalék felett, Jiří Drahošé pedig 49 százalék alatt volt. A végeredmény szerint a konkrét szavazatkülönbség mintegy 160 ezer voks a jelenlegi elnök javára.
Zemanra több mint 2,8 millió, Drahošra pedig több mint 2,6 millió ember szavazott. A jelenlegi államfő most mintegy 100 ezer szavazattal kapott többet, mint 2013-ban. A választási győzelemhez a második fordulóban a szavazatok egyszerű többségének a megszerzése kellett.
A választási részvétel meghaladta a 66,5 százalékot, ami magasnak tekinthető. A két hete lezajlott első fordulóban, ahol még kilenc jelölt közül lehetett választani, a részvételi arány nem egészen 62 százalékos volt. Öt éve, 2013-ban a második fordulóban viszont csak a szavazók mintegy 55 százaléka járult az urnákhoz.
„A szoros győzelem értékesebb, mint az egyértelmű győzelem” – jelentette ki az eredményhirdetés után Miloš Zeman. Önkritikának is tekinthető azon kijelentése, hogy a következő megbízatási időszakában szeretne „alázatosabb, kevésbé magabiztos és arrogáns lenni, s nagyobb tiszteletet tanúsítani mások véleménye iránt”.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy tekintettel újraválasztására, több időt ad Andrej Babišnak a második kormányalakítási kísérletére és csak azután nevezi ki kormányfőnek, miután a képviselőházban sikerül bebiztosítania új kormánya számára a többséget.
Belpolitikai üzenetnek is tekinthető, hogy az államfő mellett a sajtótájékoztatón megjelent Milan Chovanec, a Cseh Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke, valamint Tomio Okamura, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalom elnöke. Andrej Babiš gratulált Zemannak, de a nyilvánosság előtt szombaton nem mutatkozott.
Jiří Drahoš nyilatkozatában elismerte vereségét és gratulált a győztesnek. Táborában a csalódás azonban jól érzékelhető volt.
Miloš Zeman mostani mandátuma március 8-án jár le. Az újraválasztott köztársasági elnök hivatali beiktatására várhatóan március 9-én kerül sor.
A régi-új cseh államfőről érdemes tudni, hogy első ízben a nyolcvanas évek végén hívta fel magára a közvélemény figyelmét. Amikor pedig 1989 nyarán a prágai Technický magazín folyóiratban megjelent a Prognosztika és peresztrojka című írása, amely szokatlanul élesen bírálta a szocialista rendszer gazdaságpolitikáját, neve egyszerre ismertté vált az egész akkori szocialista Csehszlovákiában, sőt annak határain túl is. Az írás, és a hasonló hangvételű tévényilatkozat, akkor nagy botrányt okozott és Zeman állását is elveszítette.
Az 1989 novemberi csehszlovákiai rendszerváltás után rövidesen azonban az új politikai elit soraiban találta magát. Előbb csehszlovák, majd cseh parlamenti képviselő lett, átvette a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) irányítását, és 1998-ban pártja választási győzelme után négy évre ő lett Csehország miniszterelnöke. Zeman a kezdetekről most azt mondta: induláskor nagy individualista volt, s mintegy két évbe tellett, míg megértette, hogy a politikában csak úgy lehet valaki sikeres, ha egy komoly szervezett erő, egy párt van mögötte.
Amikor 2002-ben kormányfői megbízatásának lejárta után meglepetésre bejelentette, hogy nyugdíjba vonul, úgy nézett ki, hogy véglegesen búcsút mondott a nagypolitikának. Alig egy évvel később viszont, 2003-ban váratlanul visszatért, és volt pártja jelöltjeként részt vett az elnökválasztáson. Ma már közismert, hogy saját pártja egyik szárnya buktatta meg, amelynek Bohuslav Sobotka későbbi pártelnök is tagja volt. Innen eredeztethető Zeman és a szociáldemokrata párt új vezetése közti szakítás, illetve éles ellentét, sőt ellenségeskedés. Itt van a legfőbb oka annak, hogy az államfő Zeman és a kormányfő Sobotka közti személyes viszony 2013 és 2018 között nyilvánosan ellenséges volt.
Miloš Zeman 2013-ban indult az első közvetlen cseh államfőválasztáson (korábban az elnököt a parlament választotta) és a második körben egyértelműen győzelmet aratott Karel Schwarzenberg, volt külügyminiszter, jobboldali elnökjelölt felett. Zeman akkor is, most is az alsó tízmillió elnökjelöltjének tartotta magát.
„A politika alkalmazott prognosztika, akárcsak a sakk. A sakkban is az a sikeres, aki képes több lépést előre átgondolni. Így van ez a politikában is” – állítja Zeman, akit a cseh sajtó és megfigyelők született politikusnak, vezetőnek tartanak. Rendszeresen és élesen bírálják azonban egoizmusát, s különösen a gyakran a jó ízlés határait is túllépő humorát, arrogáns megjegyzéseit.
Az ezredforduló idején egy televíziós vitában például azt mondta: örömet szerezne neki, ha a szociáldemokraták tagkönyveit a polgári demokraták bőrébe csomagolnák. Pártja egykori alelnökét, Petra Buzkovát a tíz éve megjelent könyvében „utcalánynak” minősítette, aki ráadásul „hihetetlenül lusta is”. Az újságírókat sem kényeztette el, gyakran használta velük kapcsolatosan a „ganéj”, „söpredék”, „hiénák” és más hasonló szavakat. Persze, a média sem maradt adós: máig Zeman viseli a cseh politika legdurvább szájú politikusa jelzőt. Külföldön sem tett lakatot a szájára, s egyik szlovákiai látogatása során azt mondta, hogy „a szlovák sört nem lehet meginni, az csak fogmosásra jó”. A Közel-Keleten járva Jasszer Arafat palesztin politikust Hitlerhez hasonlította, aminek negatív nemzetközi visszhangja is lett.
Sajátos, kendőzetlen kijelentéseivel a közvélemény jelentős részében azonban tartósan nagy népszerűséget szerzett magának. Csehországban ezekben a körökben ma is ő a „népi”, a „plebejus” politikus prototípusa. Zeman nem titkolja, szereti a sört, a becherovkát, de állítólag soha nem volt részeg. Népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy a migránsválság kirobbanása óta határozottan ellenzi a muzulmán bevándorlók befogadását Csehországban, mert szerinte a két kultúra nem összeegyeztethető.
Sok bírálatot kap amiatt is, hogy szorgalmazza Csehország szorosabb együttműködését Kínával és Oroszországgal, s megértően nyilatkozik Peking és Moszkva politikájáról, ez utóbbinál például az ukránoktól elfoglalt Krím félsziget ügyében. Tény azonban, hogy Csehország bekapcsolódását az Európai Unióba és a NATO kötelékébe sosem kérdőjelezte meg.
A cseh sajtóban gyakoriak a találgatások Zeman egészségi állapotáról. Az elnök nem titkolja, cukorbaja van és nehezen jár. „A politikát nem lábbal, hanem fejjel csinálják. A fejem pedig rendben van” – jegyezte meg több alkalommal is.
Miloš Zeman 1944. szeptember 28-án született a közép-csehországi Kolínban. Közgazdász végzettsége van. Kétszer nősült, első házasságából egy fia van, második házasságából pedig egy lánya, Kateřina.
