A rendőrséget érintő, előkészületben lévő változások meggyengítik Robert Kaliňák belügyminiszter eddigi hatalmát. Ugyanis kizárólag ő nevezte ki és váltotta le az országos rendőrkapitányt és a rendőrség belső ellenőrzésének vezetőjét, a változások értelmében azonban elveszíti ezt a jogkörét.
A módosítások szerint ezentúl az említett tisztségviselők kinevezése és leváltása a kormány jogkörébe tartozik majd. De változik a rendőrség belső ellenőrzésének működése is, amely a rendőrök bűncselekményeivel foglalkozik, a tevékenysége feletti ellenőrzést ugyanis megerősítik, a kerületi ügyészségeken külön szakosztályok felügyelik majd. Szerepet kapnak továbbá a parlament védelmi és biztonságpolitikai bizottságának képviselői is, akik azt felügyelik majd, hogy a polgárok által benyújtott fellebbezéseket a rendőrökkel szembeni fegyelmi kihágások során nem söpörték-e le az asztalról.
A rendőrséget érintő változások a Most-Híd kezdeményezésére kerültek be a kormányprogramba. Robert Kaliňák belügyminiszter azonban már hónapok óta késik a javaslattal. Az említett változtatásokat tartalmazó új törvénytervezetet azt követően küldte meg sebtében a koalíciós partnereinek, hogy a Most-Híd képviselői beharangozták, sajtótájékoztatót hívnak össze saját ide vonatkozó javaslataik ismertetésére.
Lucia Žitňanská (Most-Híd) igazságügyi miniszternek ugyan nincsenek lényegesebb kifogásai Kaliňák javaslatával kapcsolatban, ám annak formáját korántsem tartja még véglegesnek. „Vannak még ott megoldatlan kérdések, és ezek miatt még tárgyalóasztalhoz kell ülnünk” – jelentette ki a miniszter asszony.
Az új rendszer jobb lesz az eddiginél, állítja Milan Žitný elemző
A változtatások értelmében az országos rendőrkapitány-jelöltnek a kormány általi kinevezése előtt meghallgatáson kell részt vennie a parlament védelmi és biztonságpolitikai bizottságának képviselői előtt.Žitňanská szerint az új rendszer mindenképpen hozzájárul a szóban forgó tisztségeket betöltő személyek függetlenségének megerősödéséhez.
Milan Žitný biztonságpolitikai elemző szerint is „jobb lesz a rendszer az eddiginél”, bár egyfajta politikai befolyás szerinte továbbra is megmarad a kiválasztási folyamat során. Véleménye szerint törvényben meghatározott külön kritériumok alapján kellene kiválasztani azt a személyt, aki megpályázhatja az országos rendőrkapitányi posztot. Akkor a kormánykoalíciónak nem lenne sok választása, mert csak egy szűk csoport jöhetne számításba, véli az elemző, aki szerint a jelöltnek országos szintű rendőrtisztnek kellene lennie, meghatározott számú szolgálati évvel a háta mögött, konkrét szakmai tapasztalatokkal és nyelvismerettel.
Az új országos rendőrkapitány mindenesetre már a kormánynak tartozik felelősséggel, nem pedig a belügyminiszternek. Kaliňák szerint a rendőrkapitány helyzete megerősödik ezáltal, egyúttal azonban csalódottságának is hangot adott amiatt, hogy elveszíti a kinevezésére vonatkozó jogkörét. „Ha a belügyminiszter felelős ennek az országnak a biztonságáért, akkor ennek megfelelő jogkörökkel kellene rendelkeznie” – jegyezte meg.
Azt egyelőre még nem tudni, hogy a megváltoztatott rendszer miként érinti majd a jelenlegi rendőrkapitányt, Tibor Gašpart, azaz tisztségében marad-e azt követően, hogy a parlament megszavazza az új törvényt. Sem Kaliňák, sem pedig Žitňanská nem adtak eddig erre egyértelmű választ.
Kaliňák legszívesebben semmin se változtatna
A rendőrség belső ellenőrzését illetően a belügyminiszter úgy véli, hogy az jól végzi a munkáját. Kaliňák a korábbi kormány idején nem engedélyezte a belső ellenőrzésen belüli változtatásokat, ebben az esetben is a Most-Híd kérte a kormányprogramon keresztül az ellenőrzésének megerősítését. „Ha rajtam múlna, akkor semmilyen változtatások nem lennének. De kormánykoalícióban vagyunk, és én a megegyezések politikusa vagyok, aki arra törekszik, hogy a kormányprogram megvalósuljon” – fűzte hozzá a miniszter.
A belső ellenőrzés továbbra is a belügyi tárca főosztályaként működik majd, azzal a változással, hogy annak vezetőjét a miniszter helyett a kormány nevezi ki. A koalíción belül egyelőre nincs egyezség abban a kérdésben, hogy a belső ellenőrzés a rendőrökön kívül a büntetés-végrehajtási testület, a titkosszolgálat vagy a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztjeivel is foglalkozik-e majd.
A fegyveres erők tagjai által elkövetett bűncselekmények kivizsgálását speciális ügyészek felügyelik majd a kerületi ügyészségek külön szakosztályain. A miniszter azt szeretné, ha a belső ellenőrzés büntetőeljárás elutasításáról vagy leállításáról szóló valamennyi határozatát felülvizsgálnák, ami eddig nem volt kötelező.
A képviselők semmit sem vizsgálhatnak és semmit sem bizonyíthatnak
Egyelőre az sem tisztázott pontosan, mi lesz a feladatuk a parlamenti képviselőknek a rendőrökre vonatkozó, fegyelmi kihágás okán benyújtott polgári panaszok során. A parlament védelmi és biztonságpolitikai bizottságához a polgárok rendkívüli fellebbezéssel fordulhatnak, ha elégedetlenek azzal, hogy a panaszukat a fellebbezéssel együtt elutasították. „A bizottság dönti el, hogy az ügyet jól kivizsgálták-e, vagy mulasztás történt, és további eljárásra visszaadják az ügyet” – jelentette ki a miniszter. Hangsúlyozta azonban, hogy a képviselők semmit sem fognak kivizsgálni, sem pedig bizonyítási eljárást végezni. Lehetőségük lesz viszont jobban megismerkedni a rendőrség munkájával, annak bírálatával, és utánanézhetnek, hogy a belső ellenőrzés valóban igyekszik-e a szőnyeg alá söpörni a panaszokat.
Žitný szerint a parlamenti bizottságnak nem kellene ilyen dolgokba beavatkoznia, szerinte még mindig hiányzik a belső ellenőrzés átlátható és átfogó rendszere, és véleménye szerint meg kellene oldani a belső speciális szolgálati osztály kérdését is, amely igyekszik felderíteni például a bűnszövetkezeteket, és erre a visszaeső bűnözőket használja fel, bár a törvény értelmében ez nem megengedett. Žitný szerint ők gyakran abban a reményben követnek el bűncselekményt, hogy azért nem kell majd felelniük.
A rendőrség belső ellenőrzésének helyzetéről már évek óta folyik a vita. Káosz alakult ki ugyanis a bírósági határozatok körül, amikor a Legfelsőbb Bíróság egyik szenátusa Štefan Harabin vezetésével felmentett egy elítélt rendőrt azzal érvelve, hogy a belső ellenőrzésnek nincs törvényi támasza. Egy másik szenátus pedig, egy másik esetben elítélt rendőröket azért nem mentett fel, mert nem látott gondot a belső ellenőrzésben.
Azt Kaliňák miniszter sem tudja, hogy a hasonló esetek nem ismétlődnek-e meg, s hogy Harabin bíró azonosul-e a belső ellenőrzés új működésével. „Elképzelhetetlennek tartom, hogy olyan intézkedést hoznánk, legyen annak bármely formája, amellyel Harabin bíró úr elégedett lenne. Ez bolygóközi nehézségekbe ütközne” – fűzte hozzá ironikusan a miniszter.
(Pravda /Felvidék.Ma)
