Kicsind, ez a Párkánytól nyolc kilométerre lévő község mindössze 340 lakosával az Érsekújvári járás legkisebb és legdélebben fekvő falvai közé tartozik. A Garam menti kisközség, hasonlóan, mint a legtöbb falu errefelé, félnapos óvodájával, gyönyörűen felújított korszerű kultúrházával, szabadtéri színpadával a legnehezebb körülmények között is él, és élni akar.
Lakosságának szorgalmáról árulkodnak a takaros kiskertek, a szépen rendezett községi parkok, közterek. A 18. században újjáépült, Szent Őrangyaloknak szentelt római katolikus templom is megtelik vasárnaponként és egyéb ünnepeken.
A faluról keveset olvashatunk a híradásokban, holott itt mindig történik valami. Évente rendeznek gyermeknapot, falunapot, sportnapot, karácsonyvárót. 2014-ben ünnepélyes keretek között emlékművet állítottak a községen áthaladó Szent László hadosztály katonáinak tiszteletére. A Csemadok dalköre éveken keresztül járt a bécsi Szent István Napokra és a környékbeli falvakba szerepelni a polgármester asszony vezetésével, aki maga is népviseletbe öltözött, hogy újraélessze a szervezetet.
S ha egy igazi lokálpatrióta vezeti a községet, akkor minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy falujának régi dicsőségét visszahozza. Így van ez ebben a kicsiny faluban is Pásztor Rita polgármester jóvoltából.
2014-ben Kelemen Margittal és Szántó Lóránttal együtt felkutatták, majd megírták falujuk történetét Szülőföldem Kicsind címmel, melyet 2015-ben mintegy karácsonyi ajándékként mutattak be a lakosságnak. Még akkortájt felkereste a község szülöttét, egykori tanítóját, a Magyarországra került, ma is élő egykori néptanítót, írót, a 92 éves Szántó Lórántot, akinek verseit minden ünnep alkalmával elszavalják kitűnő versmondóik, s a polgármester napjainkban is évente többször is meglátogatja a falu első díszpolgárává avatott egykori tanítót. Falukutatás közben tudta meg, hogy 1755-ben Kicsinden született Bozóky Mihály egyházzeneszerző, kántortanító, aki iskoláit Esztergomban végezte, majd Dömösön és Pilismaróton szolgált.
A Kecskés együttes koncertje a templomban (Fotó: Hiros Klaudia)
Emléke előtt tisztelegve 2016-ban egy emléktáblát helyeztek el a helyi templom külső falára. A polgármester ekkor találkozott az országszerte ismert szentendrei Kecskés együttessel. L. Kecskés András, az együttes művészeti vezetője a falu szülötte iránti lelkesedést tapasztalva elhatározta, megírja a kicsindi születésű kántortanító életét, repertoárjukba pedig több Bozókyhoz kapcsolódó egyházzenei anyagot vettek fel.
Ezt mutatták be az elmúlt hétvégén Bozóky Mihályra emlékezve, amikor egy templomi koncerten csendültek fel a legszebb egyházzenei dallamai az öttagú együttes tolmácsolásában.
A könyvbemutatón a szerző elmondta, hogy„ a számos Mária-dicséret közül a magyarok nemzeti énekének, a Boldogasszony Anyánk, régi nagy patrónánk… kezdetűnek a dallamát ő nyomtatta ki először a váci püspökség engedélyével 1797-ben.“
A könyvben a már-már elfeledett Bozóky Mihály életéről is olvashatnak, s az általa gyűjtött magyar egyházi népénekek gyűjteménye is megtalálható. A koncerten Pálmai Árpád, az együttes tagja, az esztergomi ferences gimnázium énektanára, karnagy, egyházzenész történelmi hangszerek kíséretében énekelte a legszebb ismert és eddig ismeretlen Mária-énekeket.
A koncert után az emléktábla koszorúzására is sor került, majd a kultúrházban a könyvbemutató bevezetőjeként Sóki Csilla énekelt hazaszeretetről, szülőföldről, összetartozásról.
