Második alkalommal szervezték az Országos Szent István Ünnepséget Deákin 2018. augusztus 25-én. Augusztus 20-án több településen is megemlékeztek az államalapításról és első szent királyunkról, de a Deákin rendezett ünnepség a Csemadok legújabb országos jelentőségű rendezvénye.
A megemlékezés a főtéren lévő Szent István-szobor megkoszorúzásával vette kezdetét, ahol előbb Bukovszky Dorottya Sajó Sándor Magyarnak maradni című versét szavalta el, majd ünnepi beszédet mondott Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke.
Bárdos Gyula szerint István intelmei tanítást hordoznak (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Bárdos Gyula beszédében kiemelte: „Van kapaszkodónk. Államalapító Szent István király intelmei hordoznak olyan tanítást számunkra, amely hektikus világunkban, a naponta változó politikai, társadalmi és közéleti környezetben örök kapaszkodót nyújt. István királyunk nemcsak új országot teremtett, hanem új rendet hozott létre itt, a Kárpát-medencében. És ha tagadja is ezt valaki, mind a mai napig éljük az általa meghozott rendet, legyen az államigazgatási, vallásszervezési vagy éppen nemzetek közötti kapcsolatrendszer. Példaértékű, ahogy ezen Intelmekben érzékelteti a világi és egyházi hatalom önállóságát és párhuzamosságát, amint a világi hatalmon belül elkülöníti a hatalom gyakorlását és az igazságszolgáltatás párhuzamosságának fontosságát, vagy éppen megszabja a családi hagyományok ápolásának a kötelességeit, egyszersmind a mások által képviselt értékek tiszteletben tartását.”
Bárdos Gyula, Jakócs Krisztina és Bukovszky János megkoszorúzzák Szent István szobrát (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Az elnök beszéde után a civil szervezetek, az önkormányzat és az egyházak képviselői megkoszorúzták Szent István szobrát, miközben a deáki Nefelejcs Énekkar énekelt. A megemlékezés konferenciával folytatódott, amelyen megnyitották a Bibliotheca Corviniana című kiállítást is, amelynek huszonnégy tablója Mátyás király közismert könyvtárának egy-egy részletét mutatja be.
Otthont kellett teremteni
A történelmi konferencia előtt a megnyitóban a közönség a Csitári Menyecskekórus és a Pogrányi Nagyharang Hagyományőrző Csoport előadásában zoboralji népdalokat hallott. Majd a község polgármestere, Jakócs Krisztina köszöntötte a jelenlévőket. Augusztus 20-a az egyik legnagyobb magyar ünnep, a magyar államalapítás és ezeréves folytonosságának emléknapja. Szent István feladata nem az volt, hogy új értékeket hozzon létre, hazát hódítson meg, hiszen ezt már az ősei megtették. Neki otthont kellett teremtenie nemzete számára. Intelmei mindig aktuálisak – véli a polgármester. Majd István király intelmeiből idézett: „Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.”
A köszöntő után a Mátyás király-emlékév jegyében Mátyás király és építkezései címmel tartott előadást Buzás Gergely régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója.
Buzás Gergely régész Mátyás király építkezéseiről adott elő (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A régész kiemelte: Antonio Bonfini történetíró szerint Mátyás király nagyon közkedvelt volt a nép körében, és nagyon népszerű a katonái körében, akikkel együtt töltötte az időt háborúk idején, majd jött Beatrix és lezárult a háborúskodás időszaka. Mátyásnak azonban nagy tervei voltak, de korára a bányák kezdtek kimerülni, így az államkincstárat nehezebb volt feltölteni és a háborúk is sok pénzt emésztettek fel. Ennek ellenére építkezésekbe fogott, átalakíttatta a budai és a visegrádi palotát, mindkét királyi székhelyet bővíttette, de nem építtetett új palotát, hiszen az sokba került volna. A budai és a visegrádi rezidencia is méltó uralkodói helyszínné vált. Egyházi építkezések is köthetőek Mátyáshoz, a temetkezési helyek megépítése nagyon fontos volt az uralkodók számára. Mátyás pedig fontosnak tartotta, hogy nagy uralkodók mellé temethessék, ezért építette meg Székesfehérváron a Szűz Mária prépostságot. A sír megépítésére szolgáló szentélyt azonban nem fejezték be, mert Mátyás attól félt, ha az elkészül, akkor meghal, pedig még élni akart.
Nem szorosan Mátyáshoz, hanem fiához, Corvin Jánoshoz köthető a felvidéki okolicsnói ferences kolostor és az árvai vár felújítása, e felújításokkal János apja nyomdokait kívánta követni.
Erős az Árpád-házi szentek kultusza Itáliában
Az Árpád-házi szentek és királyok Itáliában címmel tartott előadást Csorba László történész, egyetemi tanár. István művének egyik legfontosabb mozzanata a korszerűsége. István azon dolgozott, hogy a központi hatalmat fenntartható módon szervezze meg. Ennek érdekében igaz államférfiként átvette a nyugati országok keresztény monarchiáinak módszereit. Mindezek mellett a keresztény zarándokok előtt megnyitotta az ország kapuit, a kulturális együttműködést is megalapozva ezzel.
Csorba László történész az Árpád-házi szentek itáliai kultuszáról szólt (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Az Árpád-házi szentek kultusza nemcsak Magyarországon ismert, így számos templomban, zarándokközpontban látni magyar szentjeinket szobrokon, freskókon Nyugat-Európában is. Köszönhető mindez annak is, hogy már István király idejében odafigyeltek arra, hogy zarándokhelyek kialakítását segítsék. Itáliában szent királyaink mellett Erzsébetet és Margitot is előszeretettel ábrázolták – derült ki Csorba László előadásából.
A törvények a köz javát szolgálták, ebből példát vehetnénk
Szakály Sándor történész, egyetemi tanár Szent István király törvényeinek aktualitásáról szólt. A történész szerint a 31 paragrafusból álló első törvénykönyv nagy része az egyházzal foglalkozik, hiszen meg kellett erősíteni az országot kereszténységében, s a rendeletek között vannak ma is aktuálisak, bár a mai értelemben kell azokat kezelni.
Szakály Sándor történész úgy véli, István király törvényei a köz javát szolgálták, ebből kellene ma is példát venni (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Szakály Sándor idézte István király egyik törvényének paragrafusát, amely azokról szól, akik feleségük elől külföldre menekültek. „Hogy mindkét nem meghatározott törvény alatt maradjon, és minden jogtalanság nélkül élhessen, ebben a királyi törvényben elrendeltük, ha valaki szemtelenségből feleségének megutálása miatt hazájából elmenekül, az asszony mindent, ami férjének birtokában volt, bírjon mindaddig, amíg férjét vissza akarja várni, és senki se merészkedjék őt más házasságba kényszeríteni. És ha magától férjhez akar menni, szabad legyen neki, az őt megillető ruhákat magához véve, és egyéb javakat otthagyva házasságra lépni. És ha a férj ezt hallván visszatér, ne legyen neki szabad más feleséget venni az övén kívül, csak a püspök engedélyével.” A történész úgy véli: ezzel a paragrafussal megjelenik a törvényben az azonos megítélés fontossága is – ami ma is modern, haladó gondolkodásnak számít.
István király a törvényeivel nevelni is akarta országa lakosságát, a büntetéseknél figyelembe vette a fokozatosság elvét is, hátha csak egyszeri kihágást követett el a bűnös és jó útra tér az enyhe büntetés után. Ennek köszönhetően is a törvények a köz javát kívánták, ma is így kellene ennek lennie – véli Szakály Sándor.
Kovács László Az államalapító az István, a király rockopera tükrében címmel tartott vetítéssel egybekötött előadást (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A régi és az új harca
A konferencia utolsó előadása Az István, a király rockopera bemutatójának évfordulója kapcsán hangzott el. Kovács László történész előadásában kitért arra, vannak a rockoperának valós szereplői, akiknek létezéséről feljegyzések tanúskodnak, de vannak kitalált szereplők is. A főszereplők között van, akiről sokat tudunk, de Koppány életéről például nagyon keveset, így a rockopera alapjául szolgáló műben a szerző, Boldizsár Miklós a fantáziájára hagyatkozott, mikor megalkotta annak jellemét. Kovács László kiemelte, hogy a két hős szembenállásában, István és Koppány harcában az új és a régi harca tükröződik. A rockoperának köszönhetően ugyanakkor Koppány az örök lázadó, István pedig a modern hős, bár egymással szemben állnak, mindkettőjük jelleme pozitívan csapódott le.
A történelmi konferencia után a római katolikus templomban Tóth László kanonok, püspöki helynök mondott misét, valamint Édes Ákos helyi református lelkész hirdetett igét. Az ökumenikus szentmise után a Csitári Menyecskekórus és a pogrányi Nagyharang Hagyományőrző Csoport adott elő István királyról szóló népénekeket, majd Szállj dalom, szép magyar ének címmel hallhatott összeállítást a közönség a komáromi Gaudium hangszeres kamaraegyüttes előadásában, Stirber Lajos vezényletével. Előadásukban nemzetébresztő dalok szerepeltek, felcsendült többek között a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország, a Szállj dalom, szállj, a Valahol Oroszországban, a Kell még egy szó és számos más közismert dallam.
Az ünnepre megtelt a templom (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A szervezők, a Csemadok Országos Tanácsa, Galántai Területi Választmánya és helyi alapszervezete, valamint Deáki község önkormányzata a jövőben is meg kívánja szervezni az Országos Szent István Ünnepséget, ezzel is összefogva a felvidéki magyarságot.
