Kupcsek Jani bácsi 76 éves, az adventi időszakban szívesen emlékezik vissza a karácsonyi szokásokra, amelyek mára jócskán megváltoztak. A Zobor-vidéken őrzik a hagyományokat, de még ott is volt olyan szokás, amely mára már kiveszett. Csehiben például az ötvenes évek végéig járták karácsony előtt a pásztorok a falut.
„Édesapám este, amikor besötétedett behozott egy csomag szalmát, és azt az asztal alá tette, imádkoztunk. Gyerekként még hittük, hogy a kis Jézus azon fog pihenni. Édesanyám behozta az ostyát. Édesapám gazda volt, sok állatunk volt, mindegyik állatnak vitt ki az ostyából. Ő ezt is tanulta az édesapjától. Ismét imát mondtunk, majd megvacsoráztunk. De nem halat ettünk, mint most szokás. A halat nem is szerettük. Édesanyám pupácskát sütött (másutt guba – a szerk. megj.). Ezt a megsült tésztát aztán tejjel leforrázta édesanyám és diót vagy mákot tettünk rá. Ez volt a vacsoránk.”
Kupcsek Jani bácsi
Vacsora után együtt ment a család, a rokonság az éjféli misére. A fiatalabbak már korábban elindultak és énekeltek a házaknál. Szokás volt a betlehemezés is, de még korábban jártak.
Jani bácsi a betlehemezés szokása helyett azonban kitér egy érdekességre.
„Amikor gyerek voltam, voltak pásztorok a faluban. Egyikük a marhákat, másikuk a disznókat őrizte. Mindenkinek megvolt, hogy hol legeltetett. Ők karácsonyra az állatokat behajtották a faluba, előtte pedig járták azoknak a gazdáknak a házait, akiknek az állataira vigyáztak. A gazdasszonyok sütöttek nekik kalácsot, akkoriban azt mondták, hogy alamizsnáért jártak. Édesanyám is sütötte a kalácsot, mindig karácsony előtti napon jártak a pásztorok.”
Gazdálkodó család az 50-es években
Jani bácsi kíváncsivá tesz. Megkérdezem tőle, milyen szokás kapcsolódott ehhez a pásztorjáráshoz. „Bekopogtak, és bejöttek az udvarra, ott verset mondtak. Ketten jártak, táncoltak is. Hosszú vászonnadrág volt rajtuk és bunkósbot is volt a kezükben, mind a ketten így jöttek. Táncoltak is,áldott ünnepeket kívántak, majd felkérték a gazdasszonyt, hogy fizessék ki a jussukat. Akkor anyukám a tarisznyába adott nekik kalácsot, meg gondolom pénzt is.”
Ahogyan sok régi szokásnak, ennek is a kommunizmus, pontosabban a szövetkezetesítés vetett véget.
„Addig jártak a pásztorok, amig voltak gazdák. Az 1950-es években még járták a falut, de 1959-ben megalakult a TSZ, utána sajnos megszűnt ez a szokás, hiszen már nem voltak pásztorok. A fiatalok jártak továbbra is betlehemezni, tavasszal villőzni, de a pásztorok már nem tértek vissza” – mondta el Jani bácsi.
