A szarvasmarha-tenyésztés és az ehhez kapcsolódó tejtermelés munkaerőhiánnyal küzd. Ezt a tejtermelők az utóbbi két évben már teljes mértékben érzékelik, s úgy tűnik, a helyzet csak rosszabbodni fog.
„A mezőgazdasági ágazatban dolgozók átlagéletkora folyamatosan emelkedik. Az idősebb generáció nyugdíjba vonul, s nem érkezik utánpótlás a fiatalabb korosztályokból. Ennek az egyik oka az, hogy az emberekben él még az a megítélés, hogy az állattartás kevésbé értékes munka, ahova nem szükséges különösebb tudás. Nehéz kiiktatni ezt az emberek gondolkodásából, pedig az ágazat ma okos, ügyes fiatalokat igényel, akik járatosak a legújabb állattartási ismeretek tekintetében, ismerik a genetikát, a szaporítást, takarmányozást, valamint a számítógép által vezérelt fejésben és takarmányozásban is otthonosan mozognak”– fejtette ki Margita Štefániková, a Szlovákiai Őstermelők Szövetségének (SZPM) igazgatója.
Azt is megjegyezte, hogy a tejtermelési ágazatnál kevesen érdeklődnek munka iránt. Ebben nem is annyira a bérezés játszik főszerepet, mint az időigényes munka és az alacsony társadalmi megbecsülés.
„Az ímelyi székhelyű Agrocoop társaság 7,2 millió liter tejet termel évente, s két évvel ezelőtt bekapcsolódott a duális képzésbe. Minden évben találkozunk a Komáromi járás alapiskoláinak nyolcadikos és kilencedikes tanulóival. Elmagyarázzuk nekik, hogy miképpen változott meg a munka az állattartási ágazatban, s milyenek a kereseti lehetőségek nálunk. Mindennek ellenére nagyon gyér az érdeklődés a szülők és a diákok részéről. Ugyan besoroltak minket a duális képzésbe, azonban nincs egyetlen tanulónk sem”– fogalmazott Alexander Pastorek, az Agrocoop elnöke.
Pastorek szerint a komáromi régióban még mindig vannak olyan ipari cégek, ahol a dolgozók megközelítőleg 600 eurós fizetést kapnak. „Nálunk az állatgondozók és a fejőnők fizetése ugrásszerűen nőtt, megközelíti az 1200 eurót. Természetesen a munkatársaink megérdemlik ezt a jövedelmet. Gondot okoz azonban a tej felvásárlási árának esetleges csökkenése. Ilyenkor a veszteséget máshonnan kell pótolnunk”– szögezte le a társaság elnöke.
A képzett munkaerő hiánya az SZPM szerint nagyon komoly gondot okoz, de a termelők felelősséggel kezelik a helyzetet. „Az őstermelők munkaerő iránti igényét illetően nagy regionális különbségek vannak. Valamivel jobb helyzetben vannak a hegyvidéken gazdálkodók, ahol nem olyan nagy a beruházói kedv, ezért nagyobb a munkaerő-kínálat. Ellenben a síkvidéken működő gazdák „harcolnak” a munkásokért a kis- és középvállalkozókkal. Egyre nagyobb a rájuk nehezedő nyomás a béremeléseket illetően” – mondta Štefániková.
„Mindenesetre az előkészítés alatt álló támogatási rendszert úgy kell beállítani, hogy fegyelembe vegye a regionális különbségeket a termelés és a munkaerőpiac vonatkozásában.
Lehetővé kell tenni a szarvasmarha tartását az egész országban. Ugyanis amennyiben valamelyik országrészben megszűnik a szarvasmarha tartása, nem lesz istállótrágya, s csak idő kérdése, hogy mikor szűnik meg a növénytermesztés is”– fűzte hozzá Štefániková.
(Teraz.sk/Felvidék.ma)
