A felvidéki magyar közösségnek sikeres választásra van szüksége, hogy ismét legyen képviselete a törvényhozásban, továbbá sikerüljön Dél-Szlovákiát felzárkóztatnia, és olyan eredményeket elérnie, amelyek szavatolni tudják „megmaradásunkat és fejlődésünket” – mondta a Magyar Nemzet című napilapnak a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) listavezetője.
A lap internetes oldalán hétfő délután megjelent interjúban Bárdos Gyula korábbi parlamenti képviselő, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökségi tagja, a Csemadok elnöke kiemelte: szavatolni kell a kisebbségek kollektív jogait.
Február 29-én parlamenti választásokat tartanak Szlovákiában. A mintegy félmilliós felvidéki magyarság már tíz éve hiteles parlamenti képviselet nélkül van. Ezen akar változtatni az MKÖ, amely az MKP, a Magyar Fórum és az Összefogás együttműködésével jött létre – írta internetes oldalán a napilap.
Bárdos Gyula hangsúlyozta: a felvidéki magyarság bő egy évtizede megosztott. Az MKÖ-nek ezt az árkot sikerült legalább részben betemetnie, és egy platformra hozni a magyar embereket – tette hozzá.
„Láttuk, tapasztaltuk”, hogy a megosztottság, a szembenállás milyen káros, önpusztító következménnyel járt – fogalmazott a politikus, utalva arra, hogy a legutóbbi európai parlamenti választáson nem sikerült mandátumot szerezniük.
Ezúttal „a felvidéki politikum és civil szféra mintegy kétharmadát sikerült közös nevezőre hoznunk, és vállvetve küzdünk a parlamenti küszöb megugrásáért” – mondta. Hozzátette: egy olyan választási szövetség jött létre, amelynek keretében mindenki megtalálja a helyét és a feladatát, kivéve persze azokat, akiknek a magyar egység nem volt kellőképpen vonzó hívószó.
A Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt választóival kapcsolatban arról beszélt: bízik benne, hogy bölcsebbek a vezetőiknél, és belátják azt, hogy valós esély a magyar közösség parlamenti képviseletére csak és kizárólag akkor van, ha a február 29-ei választásokon a 22-es számú, magyar listára voksolnak.
Beszélt arról is, hogy a megbékélésre, egymás tiszteletére és az együttműködés szükségességére alapozzák helyi, regionális és országos politikájukat.
Terveikről szólva kiemelte, változtatni akarnak azon, hogy Szlovákia déli régiói a mai napig nem kapják meg azt a megbecsülést és támogatást a mindenkori kormányzat részéről, ami kijárna nekik, amennyit a befizetett adóeuróik arányában megérdemelnének.
Megerősítette: kitartanak az MKP által korábban meghirdetett autonómia-koncepció mellett is, a szubszidiaritás szellemében pedig olyan jogkörökkel ruháznák fel a helyi és megyei önkormányzatokat, hogy azok minden, számukra fontos és őket érintő döntést saját hatáskörben tudjanak meghozni.
Fontos feladatnak nevezte egy átfogó kisebbségi törvény elfogadtatását, amely szavatolná kollektív jogaikat az általuk számottevő mértékben lakott régiókban, beleértve a magyarok társnemzeti státuszát, és a magyar nyelv hivatalossá tételét, az államnyelvvel azonos szintre való emelését.
Elengedhetetlennek tartja a kettős állampolgárság ügyének megnyugtató rendezését, továbbá fontos célkitűzésként jelölte meg a déli régiók infrastrukturális és általános egyenjogúsítását, gazdasági fellendítését, a kultúra hatékonyabb és igazságosabb támogatását, az iskolaügy, az egészségügy, a szociális szféra, a vidékfejlesztés és turizmus európai szintre emelését.
