Igor Matovič kormányának a civil szférát az állam szerves részének kellene tekintenie, olyan partnernek, akire hallgat. Szlovákiában a harmadik szektor alulfinanszírozott, ráférne a reális támogatás.
A SITA hírügynökségnek ezt Peter Weisenbacher, az Emberi Jogok Hivatalának igazgatója nyilatkozta. A jelenlegi támogatások ugyanis sokszor nem hatásosak, ráadásul hosszasan és bürokratikusan zajlik a mechanizmusuk.
Elkerülik az emberi jogokat
Mint kifejtette, sokszor a támogatások nincsenek a valós élethez igazítva és a régi rendeletek alapján ítélik meg azokat.
Ugyancsak elmondta, hogy a 2 százalékos adók nem hozták meg azt az eredményt, amelyet az előző kormány beígért. A legnagyobb vállalatok ugyanis, amelyek éppen a legtöbb adót fizetik be, a saját szervezeteiknek utalják azt, ami aztán a valóságban a cég reklámozását szolgálja.
Weisenbacher szerint nálunk az emberi jogok rendkívül jó színvonalon vannak, e tekintetben nyugodtan összevethetők a nyugati országokéval.
„A gond csak az, hogy a jogokat nehéz a valóságban alkalmazni, ebben pedig elmaradunk az Európai Unió országai mögött. Sokszor tanúi vagyunk annak, hogy a hivatalos szervek mindent megtesznek azért, hogy ezeket a jogokat kikerüljék, ahelyett, hogy ezeket biztosítanák”– mondta.
A joghézagok megfigyelhetők a homofóbia elleni harcban, de a különféle konspirációkban is. A bűnüldöző szervek például az összeesküvések áldozatait vagy az álhírek gyártóinak feljelentőit azzal utasítják el, hogy azok polgárjogi esetek.
Ma, az internet és a közösségi oldalak idején ez egy régimódi megítélés, hiszen az álhírek és félretájékoztatások veszélyesek és kártékonyak.
A társadalom régóta megosztott
A társadalom ráadásul régóta megosztott és az a népszavazás, amelyet 2015-ben hirdettek meg a kisebbségek jogainak bebiztosításáról és amelyet a szervezők tévesen a családról szóló népszavazásként hirdettek meg, csak még jobban hozzájárult ehhez. Különféle csoportok ugyanis az emberi jogokat a saját ideológiai követeléseikként próbálták elfogadtatni és úgy tálalták, mint a többség véleményét.
„Mária Patakyovának a parlamentben elmondott beszámolójának az elutasítása erre világos példa. Nagyban hozzájárulnak ehhez a különféle weboldalak, amelyek álhíreket terjesztenek, megszűrik, milyen témákat közölnek és milyen szemszögből tálalják azokat”– fejtette ki az igazgató.
Az Emberi Jogok Hivatala főleg a 14 és 25 év közötti fiatalok véleményével foglalkozik és szervez számukra különféle tanfolyamokat az emberi jogokról, az extrémizmus elleni harcról és tevékenységüket tovább kívánják szélesíteni. Szerintük ez megakadályozhatja az extrémizmus terjedését a jövőben.
A kormány programjában elkötelezte magát, hogy támogatja azokat a szervezeteket, amelyek harcot hirdettek az összeesküvések ellen, az extrémizmus megelőzéséért és azokat a szervezeteket, amelyek a különböző függőségek ellen védenek, illetve igyekeznek megelőzni azokat.
(webnoviny.sk/Felvidék.ma)
