A nemzetiségi iskolák előtt álló legnagyobb kihívás a szlováknyelv-oktatás. Ezt Filip Mónika, az Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztérium államtitkára jelentette ki a TASR hírügynökségnek adott interjúban. Arról is beszélt, milyen, a szlovákiai kisebbségi oktatás javát szolgáló projekten dolgozik jelenleg, illetve hogy miért előnyös, ha a nemzeti kisebbségek tagjai az anyanyelvükön tanulhatnak.
Mit sikerült véghez vinnie a kisebbségi oktatás területén azóta, hogy oktatási államtitkár lett?
Az első lépés talán jelképértékű volt: a kisebbségek nyelvén való kommunikáció bevezetése. Az oktatási minisztérium weboldalán létrehoztunk egy különálló rovatot a kisebbségi oktatás témakörében, és magyar, ruszin, valamint roma nyelvre is lefordítottuk azt. Főleg magyar nyelven kommunikálunk, hiszen Szlovákiában a nemzetiségi iskolák legtöbbje magyar. A határozatokat magyar nyelven is kiadtuk, ráadásul az ország történetében először egy határozat roma nyelven is megjelent. Lefordítottuk az „Učíme na diaľku” portál tartalmát is, itt különféle didaktikai segédeszközökhöz és oktatási anyagokhoz férhetnek hozzá a pedagógusok, a diákok és a szülők. Emellett a koronaválság ellenére sikerült növelnünk a nemzetiségi oktatásra szánt anyagi támogatás keretösszegét. 48 ezer euróra írtunk ki pályázati felhívást. Két magyar tanulmányi versenyt is sikerült felvetetnünk az értékelt versenyek hivatalos listájára. Az egyik oldalon jelképes lépésekről van szó, illetve a finanszírozás kérdésével is foglalkozunk, a másik oldalon pedig olyan intézkedéseken dolgozunk, amelyek a kormányprogramból következnek.
Mit tervez még megvalósítani az oktatás ezen területén a választási ciklus alatt?
A fő cél, hogy teljesítsük a kormányprogramba foglalt feladatokat. A nemzetiségi oktatáson belül a legnagyobb problémának a szlováknyelv-oktatást tekintem azokban az iskolákban, ahol a nemzeti kisebbségek nyelvén tanítanak. Intenzíven foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Tisztában vagyok vele, hogy a múltban már voltak olyan törekvések, amelyek az oktatás színvonalának emelésére irányultak a magyar iskolákban. Mi most új módszertani eljáráson dolgozunk, és azt akarjuk, hogy a szlovákot a nemzetiségi iskolákban második nyelvként tanítsák. Új módszertani segédanyagokat és taneszközöket készítünk. Fontosnak tartom a szlovák nyelv gyakorlati alkalmazását is, például nyári táborok vagy csereprogramok keretében. Tervben van egy elemzés is a nemzetiségi iskolák és a kisiskolák témakörében.
Min dolgozik jelenleg?
Jelenleg a nemzetiségi oktatás fogalmának meghatározásán dolgozunk. A tárcán belül előkészítettünk egy törvénymódosítást, amely tartalmazza ezt a meghatározást. Egy ilyen kezdeményezéssel már az előző kormány is előrukkolt, de végül nem fogadták el azt. Bízom benne, hogy nekünk sikerülni fog, hiszen a kormányprogram is tartalmaz egy ilyen pontot. Ez nagyban segítené az érintett iskolákat, amelyek bizonyos területeken specifikusnak tekinthetők. Természetesen sort kerítünk egy szélesebb körű szakmai vitára is. Bízom benne, hogy még idén a kormány elé tudjuk terjeszteni a javaslatot. Ezenkívül a minisztérium nemzetiségi oktatási részlegének kibővítésén dolgozom.
Részt vett egy közös találkozón Potápi Árpád Jánossal, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkárával. Ők hogyan látják a magyar tanítási nyelvű iskolák helyzetét Szlovákiában?
Nagyon konstruktív tárgyalás volt. Kellemesen meglepett, hogy egyetértettünk például a szlováknyelv-oktatás kérdésében is. A tárgyalásunk során rámutatott arra, hogy ha szeretnénk megőrizni a létező magyar iskolahálózat színvonalát, akkor a szülőnek a magyar tanítási nyelvű óvodát kellene választania gyermeke számára. A másik téma, amellyel foglalkoztunk, az iskolahálózat támogatása volt. Az a célunk, hogy az iskolák színvonalas oktatást nyújtsanak. Előbb azonban elemzésekre van szükség, hogy pontos adatokra támaszkodhassunk.
Milyen előnnyel jár, ha a nemzeti kisebbségek tagjai az anyanyelvükön tanulhatnak?
Itt megemlíthetem a saját, személyes tapasztalataimat, hiszen én is a szlovákiai magyar kisebbség tagja vagyok. Magyar óvodába, alapiskolába és gimnáziumba jártam. Csak az egyetemet végeztem szlovákul. Olyan családban nőttem fel, ahol a családtagok magyarul kommunikáltak egymással. Nem tudom elképzelni, milyen lett volna szlovák iskolába járni, hiszen akkoriban a szlovák ugyanolyan idegen nyelv volt számomra, mint például az angol. A magyar iskola nagy előnyt jelentett, hiszen az anyanyelvemen tanulhattam meg írni, olvasni, számolni. A másik előnye, hogy segít tudatosítani és megőrizni az identitásunkat, a kultúránkat.
Mi ezeknek az iskoláknak a legnagyobb problémája?
Egész biztosan nem a színvonal. Nagyon sok színvonalas nemzetiségi iskolánk van. A szlováknyelv-oktatás azonban kardinális probléma, ezt el kell ismernünk és foglalkoznunk kell vele. Tisztelet a kivételnek, hiszen vannak olyan iskolák és olyan pedagógusok, akik nagyon is jól tanítják a nyelvet. A nemzetiségi iskolák egyébként ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, amelyekkel a szlovák iskolák is. Példaként a tankönyveket, vagy a tanárok továbbképzését és javadalmazását említhetném.
Az idei tanévben megnyílik az alapiskolák alsó tagozata számára íródott tankönyvek piaca. Mi a helyzet a kisebbségi iskoláknak szánt tankönyvek piacával? Van elég tankönyv?
Nemcsak a nemzetiségi, hanem a hagyományos iskolák is régóta küzdenek a tankönyvhiánnyal. Új szlovák nyelvtankönyvekre lenne szükségünk, de sok más tantárgy esetében is hiányzik a tankönyv. Gyakran csak egyféle könyv áll rendelkezésre, és az is a szlovák eredeti fordítása. Problematikusak például a matematika és a történelem tankönyvek. Szeretnénk külön foglalkozni az átfogó témakörökkel is. Segítene, ha a magyarországi tankönyveket el tudnánk fogadtatni az Állami Pedagógiai Intézettel, vagyis ha kiadná rájuk a tankönyvvé nyilvánítási engedélyt. Ez egy takarékos megoldás lenne, nem kellene fordítani és új tankönyveket készíteni.
A kisebbségi tanulókat érintő regionális és multikulturális nevelés támogatására idén 48 ezer eurót különítettek el, és pályázati felhívást hirdettek meg. Milyen projektek megvalósítására használhatják fel az iskolák az elnyert támogatást?
Az iskolák szeptember 7-ig jelentkezhetnek a felhívásra, amelyet úgy fogalmaztunk meg, hogy az magában foglalja az identitás és a nemzetiségi oktatás támogatását is. Olyan projektekkel jelentkezhetnek, amelyek célja például a nemzeti kisebbségek kultúrájának, identitásának, történelmének megismertetése. A témájuk lehet például a roma holokauszt, de támogatjuk az olyan átfogó témaköröket is, mint a pénzügyi ismeretek.
Ez is egy módja tehát a nemzetiségi oktatás támogatásának?
Úgy vélem, igen. Egyfajta jelképes gesztusnak tartom ezt az oktatási tárca részéről, amellyel meg akarjuk mutatni a nemzeti kisebbségeknek, hogy fontosnak tartjuk őket.
