Több mint 10 év után készült felmérés a szlovákiai magyar nemzetiségű, felsőoktatásban részt vevő hallgatókról. Bár még csak a gyorselemzés készült el, mindenképpen érdekes eredmények születtek. Ahogy Morvai Tünde fogalmaz: a szlovákiai magyar egyetemisták ritkán kerülnek a kutatások középpontjába.
„Utoljára 2009-ben készült egy szintén online kérdőíves vizsgálat köreikben, akkor a Kempelen Farkas Társaság jóvoltából. A legutóbbi kutatás sajnos feldolgozatlan maradt, így az Impulzus Társulás EDU UNI elnevezésű felmérése még inkább nagyobb jelentőséggel bír. Rendelkezésre áll azonban a 2009-es kutatás adatbázisa, és tekintettel arra, hogy ugyanazzal a módszerrel készült mindkét kutatás, lehetőség van összehasonlítható elemzések végzésére”
– vélekedik a Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője gyorselemzésében.
Az átlagéletkort véve alapul, a 24 éves egyetemisták, főiskolások ugyanannyit járnak múzeumba, mint moziba, azonos szinten beszélik a szlovák nyelvet, mint az angolt, és csupán a megkérdezettek 42 százaléka jár ifjúsági táborokba, döntő többségük a Gombaszögi Táborba.
Az 530 adatközlő háromnegyede első generációs értelmiségi, több mint 70 százalékuk az egyetem/főiskola elvégzése után úgy tervezi, hogy a szülőföldön marad, míg a maradék, aki külföldre menne dolgozni, maradna, ha a kezdő fizetése meghaladná az 1700 eurót.
A megkérdezettek jelentős többsége önállóan döntött arról, hogy egyetemre/főiskolára megy, a szak kiválasztásánál azonban az édesanyjuk/nevelőanyjuk véleménye befolyásolta őket a leginkább. Többségük dolgozik a tanulmányai mellett, és ha beosztja a keresetét, akkor az ösztöndíjakkal, szociális juttatásokkal egészen jól kijönꓼ két százalékuk válaszolta, hogy nélkülözik.
Érdekes, hogy az adatközlők fele felvidéki magyarként definiálja önmagát, míg 41 százalék vallja magát szlovákiai magyarnak (a maradék kizárólag magyarnak mondta magát).
További érdekességekről és részletekről Bajcsi Ildikót, az Impulzus Társulás elnökét kérdeztük.
Az ötletről és a támogatókról, segítőkről
Az Impulzus Társulás 2020 tavaszán végezte az online kérdőíves felmérést a szlovákiai magyar egyetemisták körében. „Az ötlet 2019 tavaszán született és az ifjúságszociológiai műhelyeinkkel kezdtük el a kutatást. A szlovákiai magyar egyetemistákat, főiskolásokat bevonva saját magunk alakítottuk ki a kérdőíveket: két műhelyben ismerkedhettek meg ezek a fiatalok a kutatás módszertanával. A kérdőíves felmérés mellett betekintést nyertek az interjúzás módszertanába is, de ez sajnos a járványhelyzet miatt nem valósult meg” – mondta Bajcsi Ildikó. Amint lehetséges lesz, szeretnék elvégezni az interjúkat is, ebből pedig egy mélyreható tanulmány készülne, amely kötet formájában meg is jelenne, amennyiben támogatókat találnak a kezdeményezéshez – tudtuk meg.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatása mellett megvalósuló kutatásban segítségükre volt a TéKa és a Diákhálózat. A kérdőívek kidolgozása szakemberek bevonásával készült: Papp Z. Attila, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója, valamint Morvai Tünde, a Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője szakmai vezetése mellett, akik a kiértékelésnél és a gyorsjelentés elkészítésénél is segítettek.
A módszertanról
Az 530 résztvevővel készült EDU UNI elnevezésű, a Google felületén megvalósuló online kérdőív nemcsak az előre nem látott világjárvány miatt bizonyult a leghatékonyabb módszernek, de azért is, mert az egyetemisták különböző városokban, a világ számos országában tanulnak. Összességében 48 különböző felsőoktatási intézmény hallgatói vettek részt a kutatásban, jelentős részük, mintegy 41 százalékuk a Selye János Egyetem hallgatói. A kérdőív anonim módon történt, e-mail elérhetőséget abban az esetben kellett csak megadni, amennyiben a kérdőív kitöltésének ösztönzésére meghirdetett nyereményjátékban a kitöltő részt kívánt venni.
A kérdőív 45 kérdésből, kérdéscsoportból állt, főbb kategóriákba csoportosítva. Az első kérdések a szocio-demográfia adatokra összpontosítottak: a hallgatók nemére, életkorára, születési helyszínére, lakhelyére, tartózkodási helyszínére, vallására, szülők nemzetiségére és iskolai végzettségére. A következő kérdéssorok a hallgatók iskolai végzettségéről (helyszín, típus, oktatás nyelve) és az iskolaválasztási motivációkról szóltak. Külön kérdéssor foglalkozott a hallgatók nyelvhasználatával és nyelvismeretével, valamint civil szervezeti aktivitásukkal. Kihasználva a kérdőíves felmérés időzítését, a járványhelyzettel kapcsolatos benyomásokról is véleményt mondhattak a hallgatók.
Többségében nők a válaszadók és többségében falun élnek
A kérdőívet kitöltő 530 hallgató zöme, 64%-a volt nő és 36%-a férfi. Az arány nem meglepő, két okból sem: egyrészt a felsőoktatásban többségben vannak a nők, másrészt a kérdőíves felmérésekben szívesebben vesznek részt a nők, mint a férfiak – fogalmazott Bajcsi Ildikó. A kitöltők átlagéletkora 24 év.
A kutatásból kiderült, mint ahogy a szlovákiai magyar lakosság többsége falun él, úgy az egyetemisták 61,9%-a is falut jelölt meg állandó lakhelyként.
A felmérés időszakában vélhetően a járvány miatt szintén a falut jelölték meg többségben (53%) tartózkodási helyként, abból kifolyólag, hogy kényszerből el kellett hagyniuk az egyetemi kollégiumot, és valószínűsíthetően az állandó lakhelyükre költöztek vissza.
Az egyetemisták többsége katolikus, és inkább hagyománykövető: a nagyobb vallási ünnepekkor jár csak templomba
A kutatásban hangsúlyt kapott a hallgatók vallási élete, 77%-uk mondta magáról, hogy valamelyik felekezethez tartozik, közülük a legtöbben, 68% római katolikusnak, 28% reformátusnak vallotta magát, a többiek egyéb felekezetbe tartozónak. Bajcsi Ildikó rámutatott: a felekezethez tartozás nem jelenti az egyház tanítása szerinti vallásosságot, 59%-uk a maga módján tartja magát vallásosnak, minden ötödik adatközlő viszont az egyház tanítása szerint vallásos. A római katolikus és a református vallásgyakorlás színhelye a templom, ahová a hallgatók 16%-a jár heti rendszerességgel.
A felvidéki magyarok közössége újra és újra első generációs értelmiségi
Nemzetiség alapján a válaszadók 13%-a szlováknak vallotta magát, 86%-a magyarnak, ez az arány a szülők nemzetiségével is megegyezik mind az anyák mind az apák tekintetében. A párkapcsolatban élők esetén a partnerek 16%-a szlovák nemzetiségű.
A közösséghez tartozás érzésének vizsgálata oly módon történt, hogy három, előre megadott közösség kategóriájába sorolhatta magát a hallgató: felvidéki magyar, szlovákiai magyar vagy csak egyszerűen magyar.
Kizárólag magyarként 9% illette magát, 41%-uk szlovákiai magyar, a legtöbben pedig felvidéki magyar közösséghez tartozónak érzik magukat.
Bajcsi Ildikó kiemelte, a szülők iskolai végzettsége alapján elmondható, hogy az egyetemisták háromnegyede első generációs értelmiségi lesz felsőfokú tanulmányai befejeztével. Az anyák esetében az érettségivel végződő középiskola a jellemző, az apák között kevesebb az érettségit adó középiskolát befejezett, az anyákhoz képest közel kétszer magasabb az érettségi nélküli középiskolai végzettség. A történész szerint a szlovákiai magyarok újra és újra termelik az értelmiségieket. „Ez megjelenik a legfrissebb generációnál is. Nincs kontinuitás a szlovákiai magyar értelmiségben, de ez egyúttal azt is jelenti, hogy tömegesedik a felsőoktatás, egyre többen járnak egyetemre” – vélekedett.
A felvidéki magyar fiatalok szabadon döntenek a továbbtanulásról, de az édesanyjuk nagyban befolyásolja őket. Döntő többségük az anyanyelvén tanul tovább.
Bajcsi Ildikó szerint nagyon pozitív, hogy ezek a fiatalok önállóan döntenek a sorsukról, lényegében a saját érdeklődésük és kíváncsiságuk motiválja őket a továbbtanulásban. „Szabadon döntenek arról, folytassák-e a tanulmányaikat vagy sem. Ám megkérdeztük azt is, ki az, aki leginkább hatást gyakorol rájuk abban, hogy hol tanuljanak tovább. Számomra meglepő, hogy nem egy tanár, de épp az édesanya személye a mértékadó” – jegyezte meg.
Nyilván befolyásolta az eredményt, hogy a legtöbb megkérdezett a Selye János Egyetem hallgatója. Így az eredmény azt mutatja, hogy az adatközlők fele kizárólag magyar nyelven folytatja tanulmányait, 28% szlovák nyelven és 4% cseh nyelven. A középiskola oktatási nyelve ettől eltér 7%-uk végezte szlovákul, 90% pedig magyar nyelven – mutatott rá Bajcsi. Az egyetemisták 12%-a tanul Magyarországon, elsősorban Budapesten és Győrben, 5%-uk Csehországban, főként Prágában és Brünnben. Csak néhány hallgató jelölte meg más ország városát tanulmányai helyszínéül. A felsőoktatási tanulmányok folytatásának motiváló tényezői között látható, hogy a hallgatókra befolyással van az oktatás nyelve is, azonban elsődlegesen az önmegvalósítás, a saját érdeklődés van rájuk hatással.
Az egyetemisták dolgoznak a tanulmányaik mellett, de megélhetésükhöz kell még a szülői, vagy a szociális támogatás
A válaszadók életkörülményeire vonatkozó kérdések is szerepeltek a kérdőívben, mellyel a cél az volt, hogy látható legyen, milyen anyagi körülmények között élnek a hallgatók, dolgoznak-e tanulmányaik mellett, illetve részesülnek-e ösztöndíjban – mutatott rá Bajcsi Ildikó.
„Napjainkban már természetes jelenség a diákmunka, a szlovákiai magyar egyetemisták körében is együtt jár a munka és a tanulás, 49%-uk ugyanis az egyetem végzése mellett dolgozik is, a legtöbben rész-munkaidőben (66%), teljes állásban 23% dolgozik. Egyharmaduk részesül ösztöndíjban, főként szociális alapon” – jegyezte meg. Az egyetemisták átlagosan 387 euróból gazdálkodnak havonta, a munka és az ösztöndíj mellett a szülők is hozzájárulnak a havi bevételükhöz átlagosan 134 euróval. „A szülői támogatás, a munka és az ösztöndíj a megkérdezettek körében elegendő forrás ahhoz, hogy anyagi helyzetükkel elégedettek legyenek”
– mondta.
Annyira tudnak szlovákul, mint angolul. A magyar nyelv a családban marad.
A diákok nyelvismereti szintjénél az államnyelv ismeretének szintje majdnem megegyezik az angol nyelvismeretével, mindkét esetben átlagosan a középfokú nyelvtudással bírnak.
Bár a kérdőívben konkrét kérdés nem szerepel az angol nyelvhasználatra, azonban az kikövetkeztethető a kérdéseknek köszönhetően, hogy az online térben a hallgatók az angol nyelvet használják. A magyar nyelv használatának dominanciája a családban és a vallásgyakorlásban valósul meg, a hivatali ügyintézésnél, az orvosnál és bevásárláskor jelenik meg a magyar és a szlovák nyelv együttes használata jelentősebben.
Civil szféra: az egyetemisták körében a legismertebb civil szervezetek a Csemadok, a Rákóczi Szövetség és a Cserkészek – ám finoman szólva is enyhe az érdeklődésük a részvételüket tekintve.
A hallgatók egynegyede vesz részt civil szervezeti munkában, a kérdőívben konkrét, főként ifjúsági civil szervezetekről való ismeretének felmérésére is sor került. A legismertebb, nem kifejezetten ifjúsági szervezet, a több mint 70 éves múltra visszatekintő Csemadok, majd a Rákóczi Szövetség és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség következik. „A Rákóczi Szövetség magyarországi székhelyű szervezet, azonban programjai a határon túli területekre összpontosítanak, korábban kifejezetten a felvidéki magyarokat célozta meg, méltán lehet így ismert az egyetemisták körében” – vélekedett Bajcsi Ildikó, aki hozzátette: a felmérés lebonyolításában az Impulzus segítségére volt a Diákhálózat, így a kifejezetten egyetemistákat megszólító szervezetben nem véletlen a legnagyobb fokú aktivitás, de ez is csupán a hallgatók 11,3%-ra jellemző.
A megkérdezettek felét sem érdeklik a nyári egyetemek, ifjúsági táborok. A pódiumbeszélgetéseket nem egész 20 százalék követi
„A közélet iránti érdeklődés egyik mércéje lehet a napi online sajtó követése, ezért a szlovákiai magyar hírportálokkal kapcsolatos olvasási szokásaikról is nyilatkoztak a hallgatók.
Az egyetlen papír alapon is megjelenő szlovákiai magyar napilap az Új Szó online változata bír a legnagyobb olvasottsággal köreikben, második a Paraméter, míg harmadik a Felvidék.ma” – számolt be az eredményekről Bajcsi Ildikó.
Nem meglepő, hogy az egyetemisták zöme, mintegy 72 %-a szívesen jár koncertre, viszont az már meglepő, hogy nyári egyetemre, vagy ifjúsági táborba már csak 42%-a jár a megkérdezetteknek. Jelentős többségük, mintegy 58 százalékuk mondta, hogy részt vesz a Gombaszögi Nyári Táborban, és nem egész 30 százalékuk vesz részt a MartFeszten – 12 százalékuk pedig jelen van mindkét rendezvényen. A régi vágású bölcsészeket meglepheti, hogy az egyetemisták csupán 44%-a jár könyvtárba, és épp annyian szeretnek hangversenyre járni, mint pódiumbeszélgetéseket hallgatni (mindkét esetben 18%).
A világjárvány és a távoktatás
Miután az egyetemisták a tavaszi fél évet online módon végezték, a fő kérdés az volt, hogy a kérdőív kitöltésekor, mely az online oktatás bekövetkezte utáni hetekben történt, mennyire elégedettek ezzel a módszerrel, 5-ös skálán (1-egyáltalán nem elégedett, 5-teljes mértékben elégedett) 3-as átlagértékűnek ítélték a hallgatók az online oktatást. A jövőbeni online oktatást 10-es skálán 5-ös átlaggal gondolják megvalósíthatónak. Bajcsi Ildikó szerint most már annyi idő eltelt, amely távoktatásban zajlott, hogy érdemes lenne megkérdezni újból a hallgatókat, valószínűleg ezek az eredmények mást mutatnának.
A felvidéki magyar fiatalok többsége maradna itthon
A hallgatók negyede tervezi, hogy felsőfokú tanulmányait követően doktori képzésben részesülne elsősorban Szlovákiában és Magyarországon. A munkavállalási tervek viszonylatában 73% szívesen dolgozna szülőföldjén, azok akik inkább a külföldi munkavállalást választanák, megjelöltek egy összeget, amiért Szlovákiában maradnának: 1715 euró.
A kutatásról szóló képes prezentáció itt érhető el.
