Csütörtökön döntés született a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, mely hat év után formai okokra hivatkozva elutasította Pereszlényi Gyulának, az egykori Párkányi TV-t működtető Servis TV-Video tulajdonosának keresetét a párkányi televízió 2013-as megbírságolása ügyében.
A Párkányi TV egy egykor Párkány környéki regionális televízió (2018. szeptemberében függesztették fel az adást), mely 2012. július 6-án beszámolt egy közlekedési balesetről, ahol két magyarul nyilatkozó szemtanút is megszólaltattak. A rövid megszólalásokat nem feliratozták, bár a szlovák jogszabályok (a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló törvény) értelmében a közmédia kisebbségi anyagain kívül a tévé- és rádióadásokat közzé kell tenni szlovákul is (feliratozva, vagy meg kell ismételni az adást államnyelven).
2013. februárjában a Párkányi TV-t 165 euró bírság megfizetésére kötelezték, azonban Pereszlényi nem hagyta annyiban, bíróság elé terjesztette az ügyet.
A Legfelsőbb Bíróság után a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága is elutasította a fellebbezést 2015-ben, ekkor fordultak a strasbourgi bírósághoz. Az ottani elutasítás azért érkezett, mert Pereszlényiék csak az alkotmánybíróság elutasítása után adták be a keresetet, emiatt utasították el formai okokra hivatkozva.
Indoklásuk szerint a Legfelsőbb Bíróság ítéletét követő hat hónapon belül nem került hozzájuk a beadvány. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához egyébként abban az esetben lehet fordulni, ha tagállami szinten már eljutott minden bírósági szinthez a beadvány.
A beadványt jegyző jogász, Fiala-Butora János a 444-nek azt nyilatkozta, hogy hamarosan egy hasonló ügyet visz Strasbourgba, és „folytatódik a küzdelem a magyar nyelvű sajtót diszkrimináló szlovákiai törvénnyel szemben.”
Frissítés: Sikerült telefonon beszélnünk a Párkányi TV volt ügyvezetőjével, Pereszlényi Csabával. Elmondása szerint csalódottak, szomorúan vették tudomásul, hogy Strasbourgban sem érdekes annyira a téma, hogy bővebben foglalkozzanak vele. Akkor kiderült volna, hogy a hatályos szabályozás hátrányosan érinti a kisebbség nyelvén sugárzó médiumokat.
„A feliratozás többletköltségekkel jár, az ország nem támogatja, és pályázati lehetőség sincs rá. Eleve versenyképtelenné teszi a regionális televíziókat a törvény, nem beszélve arról, hogy csak szinkrontolmáccsal lehetne élőben közvetíteni, ami meglehetősen költséges”
– szögezte le Pereszlényi Csaba. Elmondta, szerinte nagyon gyenge alapjai vannak a bürokratikus, formai okokra hivatkozott elutasításnak.
(LB/Felvidék.ma)
