A Gordon Conwell Teológiai Szeminárium először 1982-ben vállalkozott arra, hogy átfogó, „globális” és regionális, nagyon differenciált képet adjon a világkeresztyénség és a vallások helyzetéről a számok egyértelmű nyelvén. Az Oxford University Press adta ki az akkor 1000 oldalas kötetet, amely az összes felekezet (és nemcsak a világvallások, hanem minden létező vallás) adatait tartalmazta.
De nemcsak a keresztyénség helyzetét mutatta be a különböző kontinenseken, hanem a vallások kontextusában jelezte a számarányok alakulását, méghozzá 1900-tól kezdődően egészen 2050-ig valószínűsítve a folyamatokat. Tehát bizonyos trendek, növekedési, csökkenési tendenciák is kimutathatókká váltak az idővonalon. Aztán a gyors növekedés, a 21. századra fordulva a vallások újraéledése, neoreneszánsza (P. Berger és Ph. Jenkins vallásszociológusok szekularizációt cáfoló, a fogyasztói társadalmak lelki elszegényítő hatásai ellenében visszatérő vallásosságról szóló előrejelzései szerint) szükségessé tette a második kiadást, ami 2001-ben már 1700 oldalt tartalmazott. A harmadik kiadásra pedig a rohamos változások tükrében 2019 novemberében került sor.
Roppant izgalmas tanulmányozni az igen részletes adatokkal szolgáló hatalmas kiadványt.
Azért, hogy olvasóinknak némi ízelítőt tudjunk adni a világtrendekről, statisztikailag is mérhető mozgásokról, most a legfrissebb közleménybe lapozunk bele. Ezt nemrég tették közzé a Center for Study of Global Christianity at Gordon Conwell Theological Seminary feldolgozásában, ami a 2021. év közepéig tartalmazza a legfrissebb adatokat.
Tekintettel a számokra, ezek összehasonlító bemutatására, a legfrissebb és nagyon izgalmas adatokat a feldolgozhatóság és követhetőség követelménye szerint adagolva osztjuk meg olvasóinkkal.
A módszerről
A globális keresztyénség, azaz az egész lakott bolygót beborító keresztyénség (korábbi fogalommal az „ökumené”) státuszáról szóló jelentés (Status of Global Christianity, 2021, in the Context of 1900-2050) 1900-tól napjainkig, majd 2025, illetve 2050 jelöléssel az eddigi adatok alapján várható jövőbeli lehetséges helyzetekkel, tendenciákkal foglalkozik.
A hatalmas munkát három szerző készítette: Gina A. Zurlo, Todd M. Johnson, Peter F. Crossing. Jelen feldolgozás alapját „A világkereszténység és misszió 2021: kérdések a jövőről” című tanulmány alkotja, ami a Nemzetközi Közlöny a Missziókutatásról, 2021 januári számában jelent meg („World Christianity and Mission 2021: Questions about the Future.” International Bulletin of Mission Research, January 2021.).
Nagyszerű munkájuk során azokat a kategóriákat vették sorra, melyek a világenciklopédia mindhárom kiadásában gerincét alkotják a felméréseknek.
Tíz kategóriában helyezték el az összehasonlító adatokat 1900–2050 között, illetve a legfrissebben mért számokat, mutatókat. A 10 kategória a következő: 1. a lakott Föld globális népessége; 2. a városi misszió globális helyzete, a városok keresztyén összlakossága; 3. a lakott Föld globális vallási mutatói, nem csak a nagy világvallásoké; 4. hagyományos keresztyén (ún. történelmi egyházak) felekezeti mutatói világméretekben; 5. az egyházi szervezetek, felekezetek száma világszerte; 6. keresztyének lélekszáma kontinensek, földrajzi nagytérségek szerint; 7. a keresztyén misszió és evangelizáció mutatói, benne a mártírok számának alakulásával; 8. a keresztyén média világhelyzete, benne a bibliakiadásokkal; 9. a keresztyénség pénzügyei dollárban/év; 10. világevangelizáció helyzete és mértéke.
A globális világnépesség növekedési tendenciái és a városiasodó keresztyénség mutatói
A föld lakosságának növekedési mutatói elképesztőek. Az összehasonlítás az 1900-as év adataival indul, a nagyobb fordulópontokat jelzi: 1900–1970–2000–napjaink, 2021 júniusa–2025–2050. A totális számok csaknem kilencszeres világnépesség-növekedést mutatnak.
Kerekítve: az 1900-as 1,6 milliárdnyi földnépességhez képest az ugrás 1970-re, azaz hetven év alatt közel háromszoros (3,7 milliárd), 2000-re 1970-hez képest, tehát 30 év alatt szintén közel háromszoros (6,1 milliárd). Az 1900–2000 közötti nagy ugrás közel 5 és félszeres. Ehhez képest mára a 2000-es adathoz viszonyítva 1,7 milliárdnyi a növekedés (7,875 milliárd).
2025-re lassulni látszik a statisztikai kilátás a világnépesség növekedésében (8,185 milliárd), 2050-re marad ez az enyhe emelkedés vagy lassulás (9,771 milliárd).
A felnőtt lakosság világméretekben ma a 7 milliárd 875 millióból (egészen pontosan 7,875,465,000) 5 milliárd 878 milliót tesz ki (84,2%). Az arány növekedni fog, némiképpen „öregedni” fog a világnépesség, illetve a gyermekszám némiképpen csökkenni fog 2050-re (a 9,771 milliárdból 7,689 milliárd lesz a felnőtt, azaz 88,0%).
A városiasodás, a globális falu és a misszió helyzete a változások közben
Az előbbi világpopulációs keretben válnak izgalmassá a most következő számok. A városi népességről szóló adatok az adott időszak világnépességéhez viszonyítva jelennek meg a kutatási eredményekben. Míg 1900-ban a városi lakosság az 1,619 milliárdnyi világnépességnek mindössze 14,4%-át képezte (tehát főként vidéken, falvakban, farmokon élt a népesség zöme), addig ez az arány 2000-re megnégyszereződött (46,7%).
Várhatóan, ha megéljük, 2050-ben a föld összlakosságának 68,4%-a városokban fog élni. Ez a keresztyén misszió szempontjából is és minden tekintetben (életmód, szokások változása, kultúra…) hatalmas átrendeződését jelenti a lakosságnak világméretekben és nemzeti szinten is.
A városokban a szociális különbségek is szembetűnőbben növekednek majd és mutatkoznak meg. A városi szegénység lélekszámban mérve csaknem 40-szeres növekedést mutat 1900–2050 között (1900-ban 100 millió, 2050-ben 4 milliárd 100 millió), ami hatalmas szociális és kriminalisztikai, valamint egyházi kihívást jelent. A kifejezetten urbánus nyomornegyedek is ugrásszerűen megnőnek.
A „boldog békeidők” millenniumi társadalmainak nyomornegyedei 1900-ban még igencsak mérsékelt jelenlétet mutattak (20 millió a világnépességből), míg 2000-re ez közel 35-szörös növekedést jelzett (700 millió), és megdöbbentő módon a fejlődő világban 2050-re nemcsak nem csökken, hanem még brutálisabban nőni fog (1 milliárd 900 millió nyomornegyedben tengődő, periféria létezésre szorított tömeg).
A városokban élő keresztyének száma is ugrásszerűen megnő, nagy kihívás elé állítva a városmissziót, a városi gyülekezeteket. Ma az emberiség össznépességének 56,6%-a él városokban, 2050-re 68,4%-a. A városokban élő keresztyének száma 1900-ban 159,6 millió volt világszerte. Ma 1 milliárd 686 millió a városi keresztyének száma, több, mint 10-szeres a növekedés. 2050-re ez a szám 2 milliárd 472 milliót fog mutatni.
Az 1 millió lakosnál nagyobb népességű városok száma 1900-ban 20 volt a világon, 2000-re ez a szám 371-re nőtt. Ma 593 ilyen város van, 2050-re várhatóan a számuk 950 lesz. És milyen arányban vannak/lesznek jelen ezekben a megavárosokban a keresztyének? Legalább 50%-os mértékben vagy valamivel kisebb arányban? 1900-ban 5 ilyen város volt. 2000-ben 226, ma 353, 2050-ben várhatóan 500 város lesz, ahol a lakosságnak közel fele keresztyén lesz….
(Folytatjuk)
(Békefy Lajos/Felvidék.ma)
