A szél-járás ismét megszólítja a honismeret, a képzőművészet, az irodalom, a fényképészet, a színház és a zene szerelmeseit. A magazin vezércikkét Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke írta, aki kitér arra, a járvány miatt egyéves késéssel sikerült megtartani a Csemadok közgyűlését. Mint írja: a Csemadokban folyamatos a megújulás, erre a kor kihívásai miatt van szükség.
A Csemadok közgyűlése a Szövetség programját is elfogadta. „Sokrétű kulturális, népművelő és társadalmi tevékenységünk legfontosabb és elsődleges célja a jövőben is tagságunk és járásaink magyarsága nemzettudatának elmélyítése, nemzeti identitásának alakítása lesz.
Erősíteni akarjuk tagságunk szülőföldhöz való jogtudatát és az egységes magyar nemzethez tartozás érzésének elmélyítését”
– írja Bárdos Gyula a cikkben.
A lapban a következő témákról olvashatnak: az irodalmi rovat közli Szabó Ferenc László Kittenberger Kálmán hazatér című esszéjét, Fellinger Károly, Gál Sándor és Sárándi József verseit, Gecsei Ádám novelláját, Száraz Pál és Mikóczy Ilona elbeszélését.
Garamvölgyi György arról a huszonöt évéről ír, amit a politikai rendőrség szolgálatában töltött, Tuba László a mosonmagyaróvári piarista iskola történtét ismerteti. Hornyák István pozsonyi irodalmi barangolásra hívja az olvasót.
Kovács László a pozsonyi vértanúkról, Kis Krisztián Bálint a Moson vármegyei nyomdák és kiadványok kezdeteiről ír. A szél-járás idei negyedik számából kiderül, hogy 50 éves a nagyfödémesi magyar óvoda, harminc éve működik a Zsérei Zoboralja Női Kar, ötvenkettedik alkalommal tartották meg a Szenczi Molnár Albert Napokat, a Pázmáneumban pedig az őszi időszakban több könyvbemutatót is tartottak. A lap ismét képekben gazdagon várja olvasóit.
(nt/Felvidék.ma)