A karrier és a magánélet összeegyeztethetősége nemcsak modern korunk kihívása. Az M5 História legutóbbi adásában Mária Terézia életével szemléltette, hogy már a 18. században sem volt könnyű felelős családanyaként és államvezetőként helytállni.
A Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója, Mária Terézia abban a kivételes helyzetben volt, hogy bár házassága elrendezett volt, mégis boldogságban telt I. Ferenc német-római császárral.
A frigyből összesen 16 gyermek született, akiket rajongásig szeretett édesanyjuk, habár uralkodói teendői gyakran elszólították a családi fészekből.
A források szerint különösen Mária Krisztina főhercegnő állt közel a királynő szívéhez – jegyezte meg az M5 História című műsorban Kulcsár Krisztina, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, aki Mária Terézia több levelét is kutatta.
„Pontosan lehet tudni, hogy már az 1740-es évektől szigorú napirend szerint élt. Fél hatkor kelt, templomba ment, vallási tárgyú könyveket olvasott, majd következtek az államügyek, amelyek mellett nem volt helye a családnak. Tárgyalások, audienciák várták őt minden nap, a várandósságai alatt is végig dolgozott. A gyerekek mellett napközben nevelőnők voltak, de folyamatosan figyelemmel kísérte a fejlődésüket, egészségüket. Ha különös eset történt, azonnal jelentették neki, és intézkedett. Az egészségügyi, oktatási és szociális rendeletei mind azt mutatják, hogy gondoskodó természete volt, felismerte, mennyire fontos, hogy az anya-gyermek kapcsolat kiegyensúlyozott legyen” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy a felvilágosodás számos reformot hozott, melyek emberségesebbé tették a nyugati társadalmakat, és amelyekkel Mária Terézia is rokonszenvezett.
A főlevéltáros megjegyezte, Magyarországon megtalálható néhány olyan kézzel írott levél, amit Mária Terézia gyermekeinek címzett, illetve néhány emlékeztető, útmutató szöveg is, amit önmagának jegyzett fel.
Az M5 História idézett adása újranézhető a Médiaklikken.
(MTVA/Felvidék.ma)
