Érdemi előrelépések tapasztalhatóak az Ipoly-völgyi vasút újjáélesztésében. A tervezet részeként korábbi határ menti összeköttetések élednének újjá, köztük a Drégelypalánk és Ipolyság közti szakasz is.
Mint már korábban beszámoltunk róla, nagyrészt balassagyarmati civilek és az Ipoly térségének polgármesterei által életre hívott kezdeményezés részeként tavaly október végén Balassagyarmaton szerveztek egy szakmai találkozót.
Az I. Ipoly-völgyi vasúti konferencia résztvevői egy memorandumot is aláírtak.
Mint a dokumentum fogalmaz:
egyetértésben nyilvánítjuk ki azon meggyőződésünket, hogy Magyarország és Szlovákia valamennyi állampolgárának közös érdekét szolgálja a határ menti régiókban a két ország közötti közlekedés – különösképpen a vasúti közlekedés – fejlesztése is.
A memorandumban többek között kérik az érintett felektől a Balassagyarmat–Losonc közötti személyforgalom, valamint az Ipolyság és Drégelypalánk közötti vasúti pálya visszaállítását.
„Kérjük, hogy regionális tarifával induljon újra a vasúti személyforgalom Balassagyarmat és Losonc között. Kérjük a Drégelypalánk–Ipolyság közötti egykori vasúti pálya helyreállítását, a szükséges feltételek megteremtését a történelmi vasúti kapcsolat újraindításához” – fogalmaznak az október 27-én elfogadott memorandumban. A Balassagyarmaton elfogadott memorandum teljes szövege ITT olvasható.
Ezzel kapcsolatban Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere a közösségi oldalán a napokban kifejtette:
elindult a szlovák–magyar illetékes szervek felé az Ipoly-völgyi vasút memorandum és a hozzákapcsolódó javaslatcsomag. Hozzátette: a Drégelypalánk–Ipolyság vasúti összeköttetés megvalósíthatósági tanulmányát az UTIBER Ktf. készíti.
Ennek keretében egy közvélemény-kutatásra is sor kerül. Az online kitölthető kérdőív az alábbi linken található.
A kérdőív a közlekedési szokásokat vizsgálja a Drégelypalánk–Ipolyság vasútvonal visszaépítésének tükrében. A kérdőív kitöltése anonim és önkéntes, 5–10 percet vesz igénybe.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
Mint Olexa Miklós, az Ipoly Túra Egyesület elnöke az októberi konferencián jelezte: „Gyakorlatilag a II. világháború óta semmit nem tettek a vasúti hálózat fejlesztéséért, így az folyamatosan leépült. Mára olyan stádiumba került, hogy műszakilag bármikor bedőlhet, hiszen 60–80–100 éves műszaki berendezések üzemelnek. Ugyanakkor olyan vidéken át vezet a pálya, amely ha népszerűsítve lenne – ahogyan sajnos nincs –, európai szintű turisztikai látványosság is lehetne.”
Már itt hangsúlyozták, hogy
a nógrádi térség vasúti összeköttetése álljon helyre Losonccal, úgy, hogy a szakasz végállomása Ipolytarnóc helyett a felvidéki város legyen. A megye nyugati oldalán pedig szorgalmazzák a vasúti pálya újbóli megépítését Drégelypalánk és Ipolyság között.
Hont vármegye egykori székhelye kisebb vasúti csomópont volt. Ipolyság vasúti összeköttetésben volt Váccal, Csatán keresztül Párkánnyal, valamint Zólyommal.
A kiépített vasúti összeköttetés fokozatosan felbomlott
A Trianon utáni időszakban fokozatosan leépült a Drégelypalánk által a váci és balassagyarmati összeköttetés. A második világháborút követően, a hatvanas évek elején fel is szedték a vasúti pályát a Drégelypalánk felé.
A 6 kilométernyi szakasz hiányában megszűnt a közvetlen összeköttetés a magyar fővárossal.
A kétezres évek elején az Ipoly menti kisváros vasúti összeköttetése újra gyérült. Megszüntették az Ipolyság–Zólyom között közlekedő személyi szerelvényeket. Az célállomástól Gyűgyön és Korponán át a végállomásra érkező menetrendszerű szerelvényeket 2019. január 2-án indították újra.
A vasúthálózat újraindításához a két állam, a szlovákiai, illetve a magyarországi vasúttársaság jóváhagyása szükséges. Mindezen egyeztetéseket hatástanulmányok elkészítése előzi meg. Emellett természetesen politikai akarat is szükséges mindehhez. Az első lépések megtörténtek a memorandum aláírásával, valamint a közvélemény-kutatás elindításával.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
