Nők a politikában – interjú Gergely Papp Adriannával a Magyar 7-ben

A tények magukért beszélnek. A háború kitörése óta a NATO vezetése többször kijelentette, hogy nem akar belekeveredni az orosz–ukrán konfliktusba.

Egyrészt, mert Ukrajna nem tagja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, másrészt, de talán ez a fő szempont, nem akarja kockáztatni egy európai háború veszélyét. A NATO védelmi és nem támadó szövetség, s mint ilyen, a tagországok védelmét szolgálja. Mindeközben mit tesz a szlovák államvezetés? NATO-tagként, kikacsintva a Szervezetből, mindenkit túllihegve elajándékozná a repülőgépeit (amelyeket majd vagy két-három év múlva pótolhatnak az amerikaiak) és a légvédelmi rakétáit (amiket majd szintén pótol valaki). Lemondva ezzel Szlovákia védelméről, hogy két szomszédos ország háborújában támogassa az egyik felet, írja a lap főmunkatársa, Kövesdi Károly Szlovákia a csalánosban című vezércikkében.

KÖZÉLET

Válság – hatások a címe a közéleti összefoglalónak, amelyben Kolek Zsolt emlékeztet, hogy a múlt héten újra mozgalmassá vált a szlovák belpolitika: a kémügy, a fegyverszállítások kérdése, Heger elmaradt kijevi vizitje egyaránt nagy hullámokat vert. Az ukrajnai háború a politikai preferenciákat is átrendezte – a vesztesnek egyelőre Robert Fico látszik.

Kötéltánc című külpolitikai jegyzetében Pomichal Krisztián azt a kérdést teszi fel, hogy mi jöhet a háború után. Bár szomszédunkban folyik az öldöklés, látni kell a hatalmi átrendeződést is. Az, hogy Oroszország hosszú időre elvágta magát minden nyugati együttműködéstől, borítékolható, sőt tulajdonképpen érthető is. Az a nagy kérdés, milyen következményekkel jár majd az oroszok bizonyos szempontból jogos elszigetelése. Nem veszítünk-e többet a vámon, mint amennyit a réven nyernénk?

Kellenek a pozitív példák, állítja a Szövetség Nőtagozatának elnöke, Gergely Papp Adrianna.

A statisztikák szerint Közép-Európa lakosságának 52 százalékát nők alkotják, az egyetemek végzős hallgatóinak pedig 60 százaléka nő. Ennek ellenére a „gyengébb” nem képviselői még ma is jóval kisebb arányban jutnak vezető pozíciókba Európa-szerte, így Szlovákiában is, mint a férfiak. A miértekről, és arról beszélgetett vele Dunajszky Éva, hogy miként akarnak ezen változtatni.

PIAC

A magas infláció okozta problémák egyre csak szaporodnak, miközben még a járványhelyzeten sem vagyunk túl, de a háborús szankciók hatásaira is fel kell készülnünk. A szlovák kormány látszólag tett egy lépést a lakosság felé a magyar és más előttünk járó országok példájából merítve, de sajnos ismét a legfontosabb feladatról feledkeztek el. Ez pedig a kiszámíthatóság biztosítása, megteremtése, olvasható Rajkovics Péter Szlovákiában is befagyasztották az árakat? című elemzésében.

TÉMA

Történelmi tapasztalatot él meg Szlovákia. Soha ennyi menekülő nem érkezett még Szlovákiába, mint a lassan egy hónapja tartó orosz–ukrán háború idején. Igaz, egy részük továbbhalad Európa más országaiba, de a kialakult helyzet a szlovákiai ellátórendszernek így is feladja a leckét. Ráadásul a konfliktus vége beláthatatlan távolságban van, és amíg a fegyverek dörögnek, menekültek is lesznek. Az összefoglalót Kocur László írta, címe: Merre tovább, menekültek?

A múlt hét nagy eseménye a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnök és Jaroslaw Kaczynski, a vezető lengyel kormánypárt elnökének kijevi útja és találkozása Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az út célja a lengyel kormány szerint az volt, hogy kinyilvánítsák egyhangú kiállásukat az EU nevében Ukrajna szuverenitása és függetlensége mellett. Ezt ugye otthonról nem lehet, ehhez el kell utazni a tűz alá vett ukrán fővárosba… – írja Száraz Dénes jegyzetében, amelynek címe: Nekünk utaznunk kell?

HÁTTÉR

Az olvasók talán már hozzá is szokhattak, hogy a lapban gyakran foglalkoznak egyes Beneš-dekrétumok máig tartó hatályosságával, illetve következményeivel. Most 3+1 olyan aprónak tűnő részletet szeretnénk megvilágítani a Beneš-dekrétumok máig tartó hatályosságáról, amelyek még árnyaltabbá, még pontosabbá tehetik a helyzetről kialakult összképet. A szó elszáll, az írás néha felbukkan. Mint jelen esetben, amikor meglett egy fontos dokumentum, írja Somogyi Szilárd a Háttér rovatban.

MÚZSA

Hárommal több érdemkereszt csillog a Felvidéken. Ünnepélyes keretek közt adták a pozsonyi magyar nagykövetségen a március 15-e alkalmából Áder János köztársasági elnök által adományozott Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetéseket munkásságuk elismeréseként három felvidéki személyiségnek. A rangos kitüntetést ezúttal Bárczi Zsófia irodalomtörténész, író, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja, Keszegh Margit ügyvéd, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke és a Ma7 médiacsalád főszerkesztője, Molnár Judit kapta – számolt be Tóth Tünde.

Furcsa címe van a Leporolt históriák legújabb fejezetének, hiszen egy kiváló fizikusról, Szilárd Leóról van szó: Egy kóborlovag az emberiség szolgálatában. Ezzel a kissé szokatlan jellemzéssel nem mások illették Szilárd Leót (1898-1964); magát nevezte kóborlovagnak, aki ragyogó ötleteivel, tehetségével az emberiséget kívánta szolgálni. Ő volt az, aki 1933-ban először kifejtette azt az elképzelést, hogy ha bizonyos atomokat neutronokkal bombáznának, megfelelő körülmények között láncreakciót lehetne beindítani. Ez a folyamat energiát termel és ha szabályozott módon megy végbe, a keletkező energia hasznosítható lehet. Még tíz év sem telt el és 1942. december 2-án a Chicagói Egyetem sportstadionjának alagsorában felállított „atommáglyában” beindították az első szabályozott láncreakciót.

Western-címnek jó: Nincs bocsánat. Csak bosszú. Most már mi is közelebbi páholyból nézhetjük, hogyan ölik egymást szláv szomszédaink. Magyarországnak megvan az a „szerencséje”, hogy közvetlen szomszédja volt a déli szlávok testvérháborújának, s most a keletiekének is. Megtapasztalhatta: amikor testvérek háborúznak, förtelmesek az indulatok, írja N. Gyurkovits Róza Isten óvja világunkat című jegyzetében.

MÚLTUNK

A budapesti Kairosz Könyvkiadónál 2021-ben jelent meg Magyar Zoltán tollából az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus. A míves kivitelű keménytáblás sorozat első kötetének a címe A természetfeletti világ, a másodiknak A természetfeletti tudással és képességgel rendelkező emberek, a harmadiknak pedig az Egyéb mondák és bibliográfiák sokasága. A negyedik kötet a könnyű tájékozódást és a teljes rálátást szolgálja Index, konkordancia, tanulmányok címmel. Erről a nagyszerű munkáról olvashatnak Fister Magdolna Lidércek, ördöngösök – katalógusban című dolgozatában.

TÁJAINK

A Tájaink rovatot három települési önkormányzat gondjaival, örömeivel, kreativitással párosuló élni akarásával kezdik. Agócs Szvorák Emese Teher alatt az önkormányzatok című beszámolójából megtudjuk, hogy Kalonda, Béna és Ragyolc hogyan birkózik meg a mindennapok kihívásaival, miközben az egyik válságból még ki sem lábaltunk, s máris itt a következő.

Jó hír is van, mégpedig az, hogy újabb Ipoly-híd épül a jövő év végéig, mégpedig Őrhalom és Ipolyvarbó (Nagykürtösi járás) között. Ünnepélyes alapkőletételére 2022. március 11-én került sor, számol be Kaszmán Zoltán. Az Őrhalom és Ipolyvarbó közti hidat a második világháború folyamán felrobbantották, így manapság több mint 20 kilométert kell kerülnie annak, aki az Ipoly túlsó partján levő községbe szeretne eljutni. A 2023 végéig elkészülő híd ezt a problémát is orvosolni fogja.

Már több mint egy hónapja ömlik a Sajóba a szennyezett víz az alsósajói vasércbányából. Vörösesbarnára, rozsdaszínűre festi a folyót, lerakódást képez a mederben, és komoly veszélyt jelent az élővilágra. A szlovák hatóságok nem törődnek az üggyel, a megoldáskeresésük egyelőre kimerül az egymásra mutogatásban. Vérszínű vizek című írásában Fábián Gergely kitér az előzményekre, a szennyezés mértékére és a szakemberek által feltételezett következményekre.

Hittel és szeretettel minden könnyebb, vallják a nagyszelmenciek és a menekültek ellátását szervező Szabó Zsolt helyi görögkatolikus pap, aki az első pillanattól kijárt a határra, s ahol tudott, segített, majd kapcsolattartó személy lett. Vele beszélgetett Molnár Gabriella.

A témát folytatva Reczai Lilla a dunatőkési Czajlik Ranchra látogatott el, ahol tizenegy család, összesen huszonhat fő talált menedékre. Nagymamák, testvérek, anyák és gyermekeik. Ők azok, akik – mint a filmekben – nejlonzsákokban hozták magukkal az életüket, mert másra nem maradt idejük, amikor elmenekültek a hazájukból, Ukrajnából. Riportjának címe: Meddig maradnak, és mi lesz velük?

Kaszás Attila csillaga a Hírességek sétányán ragyog Komáromban. Csak 62 éves lett volna március 16-án a Vágsellyén született, Vágfarkasdon cseperedett, Komáromban diákoskodott, majd Budapesten a legtehetségesebb színművészek között számon tartott Kaszás Attila. Sajnos, március 23-án már váratlan halála 15. évfordulójára emlékeztünk. A két fontos időpont között a komáromi Tátra mozi előtti Hírességek sétányán, szerettei és tisztelői sokasága jelenlétében leplezték le csillagát, írja tudósításában Nagy-Miskó Ildikó.

Hamarosan elkezdődik az iskolai beíratás, s a szülőknek el kell dönteniük, elég érett-e a gyermekük az iskolakezdéshez. Ebben nagy segítség lehet, ha szakemberektől kapnak válaszokat, s a magyar gyermeket magyarul beszélő szakemberek vizsgálják meg. A pozsonypüspöki magyar tanítási nyelvű iskola úgy próbált meg segíteni, hogy összehozta a szülőket és gyermekeiket a Meliorat.io gyermekfejlesztési központ szakembereivel. Erről a Hogy ne legyen trauma az iskolakezdés című cikkében ír Dunajszky Éva.

Szomolai Andrea egy évek óta működő önzetlen kapcsolatról ír. Címe: Nádszegről szeretettel Böjte Csaba árváinak. Azt mondják, ha szeretnéd megváltoztatni a világot, kezdd az első emberrel, akinek segítségre van szüksége. Így tesz a nádszegi Mátyusföld Magyar Összefogás Polgári Társulás is, amely több éve segíti az oroszhegyi Tamási György Szeretetházat. A nádszegi társulás a közelmúltban csaknem egytonnányi élelmiszer-adományt vitt Erdélybe a Böjte Csaba nevével fémjelzett Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekeinek, Oroszhegyre.

A március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmával ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete. Ennek apropóján ízelítőt adtak a szervezet két évtizedes tevékenységéből, amelyet Virsinszky Tamás is lejegyzett Két évtized mérlege címmel.

Ahol a vadászkörzetet bozótosok alkotják, ott indult vadászatra a lap munkatársa, Bokor Klára Ballán Alfréd vadászgazdával és feleségével, Erzsikével. „Mellettük sok az elhagyatott szőlő, amelyet már keresztül-kasul fontak a csipkebokor és a szeder indái. Az áthatolhatatlan sűrűség jó búvóhelye a vadaknak. Vendéglátóm elmondja, vadászterületük 557 hektár, és erdőtől erdőig húzódik. Ebben benne vannak a szántóföldek, a halastó a nádassal együtt, és az elhagyott szőlőparcellák, amelyeket már hosszú ideje nem művelnek. Kiváló búvóhelyei ezek a nyulaknak, fácánoknak, de még az őzeknek és vaddisznóknak is, ahol elpihennek, megellenek.”

KÁVÉZÓ

A Kávézó rovatban Domonkos Andor kutatóorvos egy nagyon érdekes jelenséget, a placebo-hatást írja le. A placebo olyan készítmény, esetleg eljárás, ami a kezelésben részesülő tudomása szerint hatékonyan javítja betegségének a tüneteit, ám a valóságban nincs benne semmilyen speciális hatásos elem, például valamilyen gyógyszermolekula. A placebo készítmények rendkívül fontosak egy-egy új gyógyszer kipróbálása során.

A halszósz, a garum készítésének évezredes hagyománya van, először a föníciaiak használták. Tunéziában, Neapolis romjai között kerestem fel az egykori halfeldolgozó maradványait, s a különleges fűszertermék készítése, a gasztronómiában betöltött szerepe igencsak megmozgatta fantáziámat, írja Csermák Zoltán a Barangolóban. Minden párhuzam sántít, de az ókori lucullusi lakomák kedvenc ételízesítője, a garum készítése egy margarint ellenző szavait juttatja eszembe: „Ha tudnák, hogyan készítik, messze elkerülnék!”

Az Íz-lelő rovatban a hortobágyi palacsinta és egy tájainkon ismeretlen édes (angolosan készített) pogácsa receptjét közli Szabó B. Csilla. Vas Gyula helyettünk is tesztelte a Seat Arona 1,0 TSI DSG Xperience autót, s tapasztalatait megosztja Új fazon, új szereltség címmel.

SZURKOLÓ

A Szurkoló rovatban Rajkovics György arról ír, hogy új arcokkal is épül a magyar válogatott. Marco Rossi szövetségi kapitány keretében három újonc kapott helyet. Rajkovics Péter pedig Spanyol–angol uralom a BL-ben címmel ugyancsak a focival foglalkozik.

Megjelent a Carissimi 2022∕1. száma, amelyben egyebek mellett Hadas Katalin jegyzetében arra buzdít, hogy fogadjuk el egymást, és tanuljunk egymástól. Horváth Péter László a könnyen érthető kiadványok magyarországi készítésének kezdeteit vázolja fel, Marián Horanič pedig azt foglalja össze, hogy értelmileg akadályozott személyeknek mennyire hozzáférhetők az információk Szlovákiában.

A Magyar7 idei 12. számában is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt. A lap hátoldalán ezúttal a rimaszombati Petőfi-szobor látható.

Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk a laphoz. És ne feledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják, nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.

(ma7.sk/Felvidék.ma)