Április 28-án délután nyílik meg a Ljubljana, vagyis Laibach, Szlovénia fővárosa melletti Tomačevón élő alkotóművész kiállítása a kassai MaJel Rovás Központ FiguratiF Galériájában.
A rendezvényen részt vesz és felszólal dr. Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke és miniszterelnöki megbízott, Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztosa, Máthé László Eduárd, Magyarország lendvai és dr. Hetey Ágota, Magyarország kassai főkonzulja.
A felsőlakosi származású művész lélekben soha nem szakadt el szülőföldjétől, Lendva-vidéki patrióta, aki tevékenyen kiveszi részét a magyar közösség munkájából.
A 60. életévét tavaly betöltő, rajztanárként tevékenykedő üvegművész kassai tárlatára a legfontosabb ciklusaiból ad ízelítőt.
Munkássága változatos témák és motívumok széles spektrumát öleli fel: történelem, tudományos-műszaki (r)evolúció, az etnikai és kisebbségi lét kérdései, magyar mitológia, saját családjának története, a kicsik reménytelensége, a politikai manipuláció áldozatai, vagy a globális társfüggőségről szóló gondolatok.
Hogy a tárlatlátogató eligazodjon az életműben, ahhoz Kovács Ágnes igazgató nyújtott támpontokat.
Clemanceau őrűlt tánca (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
„Az élet bűvös körei című ciklus képein a teljes kiszolgáltatottság, az eleve elrendelt ellen való hiábavaló lázadás fogalmazódik meg harsány színekkel és kontrasztokkal. De megtaláljuk a sorstalanságot is, hiszen a kitelepítések és a száműzetések a világon napjainkban is napirenden vannak.
A következő ciklusnak a Muravidéki lakodalom címet adta, a hagyományos világ felbomlását és a szokásrend eltűnését érzékelhetjük a képeken.
Herman Lászlót nemcsak a lakodalmi helyzetkép érdekli, hanem a fájdalmas múlt is, mely már szinte eltűnőben van. Megtaláljuk az utalást arra is, hogy a felmenőikben még magyar utódok már az asszimiláció áldozatává lesznek.
A Sas landol, azaz a 60-as évek végén oly hihetetlennek tűnő Holdra szállást dolgozza fel a ciklus. Az első ember a Holdon motívumát feldolgozó képeken a magyarság ősi mítosza is hangsúlyt kap, s ezzel párhuzamosan a magyar történelem és az identitás kérdései szintén megjelennek a képek kísérőjelenségeként.
A Séta a versailles-i parkban című sorozat a magyar történelem gyászos eseményéhez kötődik. A témához pusztán művészi eszközökkel való közelítés is gyanút kelt az alkotóval szemben. Politikai vonatkozásai miatt a trianoni diktátum ma is kibeszéletlen témának számít.
Kopjafa a versailles-i temetőben (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
A Made in China sorozatnál Herman a gazdasági leigázást látja, ezért az ennek való alávetettség veszélyére figyelmeztet. Mindezt csak erősítik az eredeti kínai kartondobozokra festett képek.
Legújabb sorozatának a Hosszú forró nyár Lakosban címet adta. Herman ezzel a sorozattal tiszteleg a szülőfalujában töltött gyermek- és serdülőkorának emlékei előtt, megidézve személyes élményeit.
Az ismertetőm végén hadd tegyek még említést arról a technikáról, amellyel Herman László egyéni hangot tudott megütni.
A többféle technikai lehetőség között az ólomüveg, azaz a vitrázs volt az, ami vonzotta, amelyet sajátosan továbbfejlesztett egy véletlenszerű eljárásnak köszönhetően.
Az üvegfúzió kezdetben költséges technikáját később elfogadható árkeretbe sikerült beszorítania” – fejezte be Kovács ismertetőjét.
Játszom a gondolattal, akril kartonon (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
A kiállítás Magyarország Főkonzulátusa, Lendva város és a Rovás együttműködése nyomán valósult meg.
Hétköznaponként tekinthető meg május 24-ig, 10 és 18 óra között az Erzsébet utcai FiguratiF Galériában.
(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
