A barabási Érmellék Centrum Közösségi Nonprofit Kft. és a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet szervezésében került sor a „Kenderben a jövő” c. Területi Akcióterv megvalósult beruházásaként létrejött gyárcsarnok ünnepélyes átadására a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, magyar-ukrán határ melletti Barabáson.
A hat különböző, határon átnyúló alprojektet összefoglaló „Területi Akcióterv” (TAPE) az INTERREG V-A Szlovákia-Magyarország program keretében, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet koordinációjával valósul meg, összesen 7,012 millió euró vissza nem térítendő támogatási összegből.
A TAPE „SKHU/1901/3.1/001 FUTURE IN HEMP – FIBER – Ipari kenderkóró-feldolgozás” c. alprojekt keretében megvalósuló munka keretében kivitelezett 630 m2-es gyárcsarnokba ipari kenderkóró feldolgozó gépeket is telepítettek. Ezek a beüzemelés után alkalmasak lesznek kenderrost és ipari kender alapú építőanyag előállítására. A gyártóüzem 8 munkavállalónak ad majd munkalehetőséget.
Az átadó eseményen részt vett Nagy István földművelésügyi miniszter is, aki emlékeztetett, hogy a 19. században, az ipari kender termesztésének fénykorában mintegy 82 ezer hektáron termesztették ezt a növényt Magyarországon, nagyobb területen, mint 2010-ben az egész világon.
„Egykor Magyarországon állították elő a világ legjobb rostkendervetőmagját, a növényre épülő gazdaság feltétele pedig a rostkender újbóli meghonosítása. Termesztése mellett számos érv szól: gyorsan nő, nagy terméshozamot produkál és sokoldalúan feldolgozható, sok biomasszát termel, ezért energetikai felhasználásra is alkalmas. A rostkendermag termesztése ugyanakkor kézi munkát igényel, szakértői számítások szerint 4 ezer hektár termesztésbe vonásával 3 ezer embernek és 200 kisvállalkozásnak lehet munkát adni.”
Szász Jenő, a programot koordináló Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke pedig arról beszélt, hogy az intézet szellemisége, alapvető célkitűzései és gondolatisága annak mentén halad, hogy a különböző forrásokat, legyen az nemzeti, helyi, vagy EU-s a nemzetegyesítés szolgálatába lehessen állítani, így nem csak gazdasági, de nemzeti és nemzetstratégiai célokat is szolgáljanak egyben. Az ipari kender népszerűsítése érdekében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kidolgozott egy komplex fejlesztési programot, amely határon átnyúlva kapcsolja össze a magyar és a szlovák határtérséget.
Az ünnepségen részt vett Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője, aki méltatta a beruházást, és kitért a kendertermesztés hagyományaira.
A Területi Akcióterv egyik kulcs projektje az ipari kenderkóró feldolgozása. Ezt a célt az Érmellék Centrum Közösségi Nonprofit Kft. tűzte ki maga elé. A szlovákiai partner a kassai székhelyű a D§D Group Invest s.r.o. vállalat. A projekt barabási fejlesztésének összköltségvetése: 593.747 euró.
Az akcióterv kiemelt célkitűzése a helyi adottságokra épülő határon átnyúló regionális gazdaság fejlesztése volt. Az együttműködésünk alapvető erőforrása egy nagy hagyományokkal rendelkező, ökológiai elvek mentén is eredményesen termeszthető haszonnövény, az ipari kender.
Az ipari kender korszerű, versenyképes, egyre növekvő keresletű, felhasználása széleskörű több iparágban, mint például az élelmiszer-, kozmetikai-, textil-, építő-, egészségipar.
Az együttműködés során további, különböző ipari kender-feldolgozó üzemek jönnek létre Géberjénben és Karoson is, ahol az akcióterv részét képező kidolgozott oktatási tananyag alapján képzett munkaerő kerül majd foglalkoztatásra. Két új varroda is munkahelyeket teremt a felvidéki Nagygéresen és Kassán. A kendertermesztés hagyományait tervezik megismertetni és tovább vinni a Nagygéresen létrejövő Expo létesítésével.
Az Akcióterv külön kiemelt részét képezi továbbá a korábbi kormányközi megállapodás alapján elindított, szimbolikus jelentőségű, Nagyrozvágy (HU) és Nagygéres (SK) községeket érintő fejlesztés eredményeként létrejövő új közúti összeköttetés.
(Csonka Ákos, Felvidék.Ma)