A Magyar Tudományos Akadémia 25 évvel ezelőtt, 1997-ben indította el a Domus Hungarica Scientiarum et Artium ösztöndíjprogramot. Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság és a Domus Kuratórium a negyedszázados ösztöndíjprogramot a határon túli területeken és Budapesten is konferenciák szervezésével ünnepli.
Morvai Tünde, az MTA Titkárság Határon Túli Magyarok Titkárságának vezetője köszöntötte a november 30-án a Csemadok-székházban szervezett konferenciasorozat komáromi állomásának előadóit és hallgatóit. Mint mondta, Csíkszereda, Újvidék és Budapest után érkeztek Komáromba, majd felkérte Kontra Miklóst, a Domus Kuratóriumának elnökét, tartsa meg köszöntőjét.
Morvai Tünde,az MTA Határon Túli Magyarok Titkársága vezetője (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Kontra Miklós elmondta, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, Glatz Ferenc hozta létre 25 évvel ezelőtt a Domus magyarországi ösztöndíjprogramot. Ekkor dőlt el, hogy az Akadémia kultúr-nemzeti alapon fog működni, ami azt jelenti, hogy mindenki, aki magyar tudós, illetve azok, akik magyar témát kutatnak, beléphet a társaságba – magyarázta. „Végül 2000-ben formalizálódott, akkor, amikor a MTA külső köztestületi tagsága is létrejött. Feladatunk, hogy amennyire tudjuk, integráljuk a Kárpát-medencei és azon túli magyar tudósvilágot” – fogalmazott. Megjegyezte, az ösztöndíjra pályázó kutatók kétharmada bölcsész és társadalomtudós, egyharmada pedig természettudós, hozzátéve, az elmúlt 25 év alatt csupán 1 milliárd forintot használtak fel az ösztöndíjakra.
A konferencia első részében Szarka László történész, a Selye János Egyetem oktatója, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének alapítója, a Domus ösztöndíj létrehozóinak egyik központi alakjaként emlékezett vissza a kezdetekre. Majd a Domus-ösztöndíjasok közül Bajcsi Ildikó történész, Bauko János nyelvész, valamint Misad Katalin nyelvész adtak elő.
Szarka László történész (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A rendezvény második felében kerekasztal-beszélgetésre került sor, melynek során Kontra Miklós, a Domus Kuratórium elnökének moderálása mellett a részvevők – Nagy Melinda (Selye János Egyetem), Lévai Attila (Calvin J. Teológiai Akadémia), Misad Katalin (Comenius Egyetem), Simon Attila (Fórum Kisebbségkutató Intézet) és Vančo Ildikó (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem) – a Magyar Tudományos Akadémia szlovákiai magyar tudományos életben betöltött szerepéről beszélgettek.
A Domus 25 címmel létrehozott kerekasztal-beszélgetésbe bekapcsolódó szlovákiai magyar tudományos intézmények, műhelyek vezetői azzal a céllal vettek részt, hogy közös gondolkodás révén a negyedszázada alapított ösztöndíjprogram minél jobban alkalmazkodhasson a kutatói igényekhez.
(Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Szó volt arról, hogy a szlovákiai magyar pályázok száma rendkívül alulreprezentált a többi régióhoz képest (Erdély, Kárpátalja, Vajdaság) és arról is, hogy minden régióban felülreprezentáltak a bölcsészet, illetve társadalomtudomány területéről érkező kutatók és kutatási témák. A hozzászólások alapján sok kutató nem tud a lehetőségről, vagy számára nem vonzó a magyarországi kutatás, mivel angolul kell publikálni. Talán a nyelvészek és a történészek vannak a leginkább tájékoztatva/tájékozódva az ösztöndíjról, valamint elmondható, hogy a kutatásaik jellege miatt a pályázat számukra testre szabottabb.
Kontra Miklós, a Domus Kuratórium elnöke (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Kontra Miklós, a Domus Kuratóriumának elnöke elmondta, tudnak a két fő problémáról, melyből az egyik az, hogy kisebb számú pályázót nagyobb összeggel vagy több pályázót kisebb összeg támogassanak. Másrészt, szinte feloldhatatlan az a gazdasági, illetve jogi eljárás, miszerint a kutatási időszakokat ne az év végén számolják el.
A csoportos kutatások számára a Domus programban előírt féléves időtartam is rendkívül rövid, és maga a kutatásra szánt idő, annak kellő mélységében és az eredmények kiértékelésében sajnos elégtelen, mondta. Erre keresik a megoldásokat az Akadémián belül – tette hozzá.
A megbeszélésen a jelenlegi tudománymetriai problémák (angol és más idegen nyelvű publikációk, illetve nívós Q1-es kategóriájú folyóiratokban való publikáció) súlya, és annak számolása és az ennek megfelelő fizetésmeghatározás zsákutca, kizárólag gazdasági alapon működtetni egyetemeket és kutatóintézeteket nem volna szabad. Ehhez kapcsolódva Morvai Tünde elmondta, hogy a határon túli kutatók nemzetközi integrációjának elősegítésére indította el az MTA a nemzetközi konferencia részvételi támogatási pályázati kategóriáját, illetve a nemzetközi publikáció megjelentetésének finanszírozására irányuló pályázatát.
(Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A jelen lévő intézmények képviseletében érkezett beszélgetőpartnerek (Nagy Melinda, Selye János Egyetem Vančo Ildikó, Nyitrai Egyetem) elmondták, hogy mivel az egyetemek ezek után kapják az állami támogatást, így megkerülhetetlen ezek figyelembevétele. Sajnos, ezen szabályok túszai az egyes kutatóintézetek, mint ahogy Simon Attila kifejtette, a kutató, a tudós társadalmi kötelezettségeinek és erkölcsi kötelességeinek kell elsősorban megfelelnie, hiszen az adott közösség számára ír, illetve kutat.
A Domus Kuratórium kitart a magyar nyelvű kutatások/publikációk támogatása mellett, mivel sok tudományág és a határon túli magyar kutatók számra ez az egyetlen, 25 éve létező támogatási alap, ám az eredeti célt nem tévesztve nyitott az újonnan felmerülő problémákra kellőképpen reagálni, ezért indította az új pályázati kategóriáját, az úgynevezett alkotói ösztöndíjat („Sabbatical”) amely 1–6 hónap időtartamra havi 400 ezer forinttal támogatja a kutatók alkotói tevékenységét.
(Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A rendezvényen bemutatásra került a Presinszky Károly által készített szlovákiai hangos nyelvatlasz, illetve Vančo Ildikó posztere, az államnyelv oktatása a kisebbségek számára – problémák és eredmények címmel.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
