A világ népességének fele, azaz ötmilliárd ember 2050-re vízhiányos területen fog élni, és ez nemcsak a lakosság, hanem a mezőgazdaság, valamint az ipar szempontjából is gondot jelent – mondta Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke pénteken Budapesten, középiskolásoknak tartott előadásán.
Áder János a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégiumban mintegy száz diák előtt arról beszélt, hogy jelenleg az emberiség negyede nem rendelkezik vezetékes vízzel, nagy távolságokat kell megtenniük, hogy vízhez jussanak, minden ötödik embernél pedig nem megfelelő a „szanitáció”, azaz nem folyik víz, vagy csak koszos víz jön a csapból, és nincs vízöblítéses WC.
2050-re nagyjából 10 milliárd ember lesz a Földön, túlnyomó többségük városlakó lesz,
akiknek hatalmas kihívás lesz tiszta vizet biztosítani, különösen annak fényében, hogy 2,5 milliárd ember már most „vízstresszes” régióban él, azaz olyan helyen, ahol nincs elegendő mennyiségű víz – emelte ki a korábbi államfő.
A volt államfő beszélt a víz három drámájáról is. Közölte, az elmúlt években felgyorsult a víz körforgása, emiatt sokkal szélsőségesebbé vált az időjárás, előfordul, hogy egyszerre sok eső esik, ez a sok víz drámája, máshol pedig aszály van, ez a kevés víz drámája.
A harmadik, a szennyezett víz drámája, amellyel kapcsolatban a műanyag termékek problémájáról beszélt. Elmondta, hogy egy műanyag palack legyártása öt másodperc, átlagosan öt percig használjuk, és 500 év, amíg lebomlik. Nem megfelelően kezelve pedig a PET-palackok jelentősen szennyezik a vizeket, veszélyesek az élővilágra, az UV-fény hatására pedig széttöredeznek, így mikroműanyagok keletkeznek, amelyek az emberek szervezetébe is bekerülhetnek.
További probléma, hogy a fejlődő országokban a szennyvíz 80 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a folyókba – tette hozzá.
Áder János felhívta a figyelmet, hogy csak azt vegyük meg, ami tényleg szükséges, mivel minden használati eszköznek van vízlábnyoma: például 7600 liter víz szükséges egyetlen farmernadrág, 150 ezer liter víz pedig egyetlen személyautó legyártásához.
A pályaválasztás előtt álló diákoknak bemutatta azt is, hogy munkájuk során milyen újfajta kihívásokkal kell majd megküzdeniük. A jövő mérnökeinek például megoldást kell találniuk arra, hogyan lássák el a népesség növekvő energiaigényét, az orvosoknak pedig a klímaváltozás hatására megjelenő új betegségeket is kezelniük kell.
Áder János azt hangoztatta: a fenntartható fejlődés kulcsa, hogy csak annyi erőforrást használjunk fel, amennyit a természet pótolni tud.
Kérdésre felelve a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, a folyók tisztábban hagyják el Magyarország területét, mint ahogyan ideérkeznek. Ebben az ügyben levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, akitől segítséget kért, válaszként pedig azt közölték vele, hogy „figyelmesen tanulmányozzák a problémát”. Kijelentette: ha az ajtót becsukták, be kell menni az ablakon.
Áder János közölte: az Egyesült Államok és Kína együtt a világ kibocsátásának több mint 40 százalékáért felel, míg Magyarország csupán a töredékéért. A magyaroknak is van teendőjük, de „ne gondoljuk azt, hogy ha mi teljes egészében leállunk holnaptól”, megoldódnak a problémák – hangsúlyozta.
Arról is beszélt, hogy ideológiai alapon nem lehet energiapolitikát csinálni. Atomenergia nélkül nem érhetők el a klímacélok – jelentette ki Áder János.
(MTI)
