Ha az előttünk álló parlamenti választásokon nem mutat közös erőt a felvidéki magyarság, aligha tudjuk megismételni a tavalyi megyei sikert, a belengetett közigazgatási reformokkal pedig az utolsó szöget is beveri a szlovák állam az itt élő magyarok koporsójába. Erős magyar közösség, vagy mutatóban itt maradt szórványmagyarság – ez a tétje a szombati előrehozott parlamenti választásoknak a Szövetség elnöke szerint.
A politikai szlogeneket, hívószavakat nézve az embernek már-már az az érzése támad, hogy egy 19. századi politikai „valóságshow” részei vagyunk. Itt az idő! Talpra magyar! A kampánycsend alatt gondolom a „mindenkinek el kell menni” is sorra kerül. Valóban a lét a tét?
Valóban a közösségek jövője tét, ugyanis az megmutatkozott, hogy mi a szlovák pártokban nem bízhatunk, csakis magunkban. És ahhoz, hogy a felvidéki magyarság megmaradjon, és úgy, ahogy ezer éve itt vagyunk, még ezer év múlva is itt lehessen a közösségünk, egyáltalán nem mindegy, hogy mi lesz ennek a választásnak az eredménye. Csak magunkra számíthatunk és együtt, közösen kell tudnunk fellépni, és minimum 456 ezer okunk van arra, hogy a Szövetség bekerüljön a parlamentbe, hiszen ennyi magyar él jelenleg Szlovákiában.
(Hasonlóan fogalmazott Szijjártó Péter külügyminiszter is – az interjút még a magyar külügyminiszter szlovákiai látogatása előtt készítettük. A szerk.)
A 2021. évi népszámlálás szerint, a második nemzetiséggel együtt.
Így van.
Ha így összegezzük a számokat s a magyarok részvétele esetleg mégsem lesz nagy arányú, akkor a vereség is nagyobbnak látszik.
Így van, tehát ezért fontos az, hogy minél inkább mozgósítsuk a közösségünket, hogy a 8,5 százalékarányú magyar lakossággal el tudjuk érni az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Minden esélyünk és minden lehetőségünk megvan, csak rajtunk múlik, hogy élünk-e vele.
Ha komolyan gondoljuk, hogy meg akarunk itt maradni, akkor élnünk kell ezzel a lehetőséggel.
Robert Fico volt kormányfő az egyre durvuló migránshelyzet kapcsán azt mondta, hogy le kell zárni a szlovák-magyar határt és Szlovákiának is védenie kell a határait a migránsokkal szemben. Ön mit gondol erről?
Mi emlékszünk még arra az időszakra, amikor lezárták a határokat Magyarország és Szlovákia között, a Covid-járvány idején. Tudjuk, hogy mit jelentett a déli régióban élők számára. Családok szakadtak el egymástól, munkahelyekre nem tudtak eljutni az emberek. Úgyhogy nem ez a megoldás. A megoldás az, hogy ha a schengeni határokat megerősítjük, azok az országok, amelyek védik ezeket a külső határokat, azokat nekünk segítenünk és támogatnunk kell mind anyagilag, mind emberi erőforrással. Tehát Európa azon országainak, amelyek nem védik a schengeni határokat, szolidárisaknak kell lenniük azokkal az országokkal szemben, melyek viszont védik. Mind Magyarország, mind Olaszország esetében, és ez egy fontos feladat, ugyanis
Európát kell megvédeni a migránsáradattól!
Ön sokat járt az elmúlt időszakban is az érintett községekben, beszélt a polgármesterekkel. Mi itt, Dunaszerdahely környékén eddig még nem találkoztunk velük, de Somorjáról már jelezték a problémát. Mit mondanak a településvezetők?
Mi erre a már júniusban felhívtuk a figyelmet, akkor is elmondtuk, hogy ez egyre komolyabb probléma lesz, hogy az emberek félnek elengedni a gyermekeiket iskolába autóbuszokkal, mert a buszmegállóban gyülekeznek például a migránsok, és tovább folytathatnánk. Sajnos parlamenten kívüli pártként nem hallották a hangunkat, nem akarták hallani. Ez is azt bizonyítja, hogy a pályán kell lenni, ha gólt akarunk rúgni. Nem vezet eredményre a pályán kívülről való bekiabálás, ott kell lennünk a pályán és játszanunk kell. Most megint csak bebizonyosodott az, hogy kampány előtt jönnek a pártok, és hangoztatják, hogy milyen problémák vannak, és a migránskérdésből is kampánytémát csinálnak. Akkor próbálják oldani, amikor már ég a ház, de igazából még most sem oldják meg, hiszen ma is kapom folyamatosan a képeket, videókat arról, hogy egyre több csoport érkezik Szlovákiába.
A kérdésre visszatérve, tapasztalatom szerint a polgármestereink ugyan helytállnak, de igazából komoly segítséget nem kapnak. És az emberek továbbra is félnek, aggódnak. Meggyőződésem, hogy ezen változtatni kell!
Most még ezek a migránscsoportok békések itt, Szlovákiában, viszont a Délvidéken már szó szerint ropognak a fegyverek, az agresszív viselkedés lett az új norma, s ott tényleg már a mindennapi életet lehetetlenítik el az agresszív csoportok. Hogy látja, mennyire valós veszély az, hogy esetleg Szlovákiában is hasonló állapotok alakulhatnak ki?
Én azt mondom, hogy az emberek félnek, és ebből kell kiindulni. A mindennapokban a biztonságérzetünket kell növelni, és meg kell tenni mindent azért, hogy ez a migránsáradat ne lepje el a régiónkat.
Ne azon elmélkedjünk, hogy a migránsok békések vagy nem békések, hanem egyszerűen akadályozzuk meg azt, hogy a migránsok ott legyenek az emberek között. Nekünk az a feladatunk, hogy ezt a problémát ott oldjuk, ahol keletkezik.
Mert a szülő, aki el akarja engedni a gyermekét iskolába, nem azon fog gondolkodni, hogy az a migráns most békés, vagy nem békés. Ő egyszerűen biztonságban szeretné tudni a gyermekét, és ebből kell kiindulnunk. Kötelességünk, minden államnak kötelessége megvédeni a saját polgárait és gondoskodni arról, hogy biztonságban érezhesse magát ott, ahol él.
Ahogy említette, ez egész Európát érintő kérdés, így nyilván a megoldás is csak európai összefogással lehetséges. Ön hol látja ebben az európai együttműködésben a Szövetség helyét?
Nekünk komoly feladatunk, és meg is teszünk mindent azért, hogy a visegrádi együttműködés mindenki számára gyümölcsöző legyen. Sőt, lehetőleg Ausztriával kiegészülve, ugyanis nekünk nagyon fontos az, hogy Közép-Európa egy erős ellensúlyt tudjon nyújtani Németország, illetve az Európai Uniós nagy országokkal szemben. Ez pedig csak akkor fog működni, ha együttműködik ez a négy+1 ország. Egymásra vagyunk utalva itt,
Európa szívében, és egymást kellene, hogy erősítsük. Mi eleve egy olyan kapocs tudunk lenni Szlovákia és Magyarország között, amely hiteles.
Nekünk az az érdekünk, hogy Magyarország jól működjön és sikeres ország legyen, hiszen a magyar nemzet részei vagyunk, és ugyanúgy fontos számunkra az is, hogy Szlovákia sikeres ország legyen, hiszen itt élünk.
Tehát ez a kapocs magától értetődik. Ahogy említettem, a többi közép-európai országgal is jó kapcsolatot és jó együttműködést kell tudnunk ápolni, ez mindannyiunk érdeke.
A közvélemény-kutatások szerint a Smer vagy a Progresszív Szlovákia lehet a győztese a választásoknak. Az már akár csak Čaputová államfő megnyilvánulásaiból is leszűrhető, hogy a progresszív vonal aligha fogja erősíteni a Visegrádi Együttműködést. A Robert Fico vezette Smer viszont nyíltan kiáll a V4 és Orbán Viktor politikája mellett. Adódik ebből, hogy egy sikeres választás után esetleg részei tudnának lenni egy Smer-kormánynak?
Azt, hogy mi lesz a választás eredménye, a polgárok fogják eldönteni. Szeptember 30-a után fogjuk látni azt, hogy kik ülnek az asztal mellett. Mi a tárgyalásokat el fogjuk kezdeni természetesen. Számunkra két dolog lesz fontos. Az egyik az, hogy a felvidéki magyarság megmaradása és gyarapodása szempontjából kivel tudunk a lehető legtöbbet elérni közösségünk számára. Ez az egyik fontos tényező. A másik pedig az, hogy ott, ahol élünk, a szülőföldünkön a régióink fejlődjenek. Dél- és Kelet-Szlovákia mindig elfelejtett régiója volt az országnak, ha nem volt ott magyar képviselet. Ezt szeretnénk megváltoztatni.
Úgyhogy mi mindenképpen e két téma mentén fogunk partnereket keresni. Partnereket mindig is tudtunk találni, most is tudunk megyei szinten, ahol erős a megyei képviseletünk, ott tudunk együttműködni a szlovák pártokkal a közösségünk és a régióink érdekében. Ugyanezt fogjuk tenni majd országos szinten is.
Hogyan értékeli, sikerült a Szövetség választási kampányának megszólítani az embereket?
Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy az emberek érzik a felelősség és a döntés súlyát, és érzik azt, hogy rajtunk senki más nem fog segíteni. Sem Fico, sem Matovič nem segített a múltban, és egyetlen más szlovák párt sem. A választások előtt mindig jönnek, fűt, fát ígérnek, aztán a választások után rendre megfeledkeznek rólunk.
Meg tudták valósítani a céljaikat ebben a kampányidőszakban?
A kampányt a törvény szerint előírt időig tovább folytatjuk, és mindenképpen azon dolgozunk, hogy minél több ember elmenjen szavazni.
Valóban nagyon fontos az, hogy fog alakulni az elkövetkező időszak. Látjuk, hogy vannak igyekezetek arra, hogy az önkormányzati reformnak köszönhetően megszűnhetnek járások, köztük számos magyarok által lakott járás. Hiszen a tanulmány vagy a tervezet alapján, amely tavaly év végén kikerült, látszik, hogy a Galántai járás megszűnik, a Vágsellyei járás megszűnik, a Komáromi járás megszűnik, s a Dunaszerdahelyi járás egyharmada Pozsonyhoz lenne csatolva.
Ez azt jelenti, hogy ezeknek a járásoknak a nemzetiségi aránya fel fog borulni, és ebben az esetben a magyarság teljes mértékben számbeli kisebbségbe fog kerülni. Ezt pedig nem engedhetjük meg!
De látjuk azt is, hogy ahol megyei, járási szinten hiányzik a magyar képviselet, ott nem épülnek utak, nem épülnek csatornahálózatok, nem épülnek vasúthálózatok, és folytathatnám. Úgyhogy rengeteg tennivaló van.
Egyébként pedig nem csak a magyarok érdeke az, hogy a Szövetség bekerüljön a parlamentbe. Jelenleg a Szövetség az egyetlen magyar párt, amelynek esélye van bekerülni a szlovák törvényhozásba, de ez nemcsak a magyarok érdeke, hanem az itt élő szlovákoké, romáké, ruszinoké és minden nemzetiségé, aki velünk együtt él. Mert én mindig azt mondom, hogy ha Szlovákiában jó lesz a magyarnak, akkor jó lesz a szlováknak, jó lesz a ruszinnak, romának, mindenkinek, aki itt él. Együtt közösen biztos vagyok benne, hogy egy olyan erős érdekképviseletet tudunk elérni, aminek köszönhetően a magyarság gyarapodni fog, és aminek köszönhetően a régióink végre elkezdenek fejlődni.
Nem lehet az, amit a népszámlálási adatok is mutatnak, hogy 10 év alatt például Rozsnyónak a lakossága 3000 emberrel csökkent, mert az emberek úgy érzik, hogy rosszak a körülmények, és költöznek el a fiatalok, nem akarnak itt maradni. Nekünk az a feladatunk, hogy itt maradjanak a szülőföldjükön a fiatalok és mindenki. Illetve azok, akik elmentek, azok visszajöjjenek, mert érzik azt és látják azt, hogy van értelme visszajönni, mert tudjuk segíteni a közösséget, mert gyarapodni tudunk.
Amit most felvázolt a közigazgatási rendszer megváltoztatását illetően, az azt jelentené, hogy a következő megyei választásokon már nem volna lehetőség arra, hogy megismételjék a tavalyi sikert?
Ez teljesen nyilvánvalóan így van. Tehát azt a sikert, amit legutóbb elértünk, azt a történelmi sikert egy ilyen reform megakadályozná. Biztos vagyok benne, hogy mindenkit meglepett a szlovák oldalon a magyar párt sikere. Hiszen, ha valaki más érte volna el ezt a sikert, akkor két hónapig erről szólt volna a szlovák média. Róluk viszont szinte semmit nem említettek ezzel kapcsolatban.
A legsikeresebb párt lett a Szövetség megyei szinten ezáltal, hiszen 54 megyei képviselőnk van, a következő pártnak a sorrendben pedig 20. Úgyhogy igen, ez elképzelhető, hogy ez az igyekezet is arra irányul, hogy a magyaroknak megyei szinten is minél kisebb legyen, vagy a magyarlakta régióknak minél kisebb legyen a beleszólásuk, vagy ráhatásuk a közigazgatásra.
Mert jelen pillanatban megkerülhetetlen tényezők vagyunk Nagyszombat megyében, Nyitra megyében, Besztercebánya megyében és Kassa megyében.
Ha a járások a mostani rendszer szerint megszűnnek, illetve megváltozik az összetételük, akkor bizony nagyon könnyen előfordulhat, hogy a magyaroknak nem lesz érdekképviseletük megyei szinten sem.
Onnantól kezdve a helyi önkormányzat, ami esetleg még a magyaroknak megmaradhat…
Ideig-óráig. Ugyanis a kistelepüléseket kivérezteti a kormány – terheket ró rájuk, de megfelelő anyagi forrást már nem biztosít hozzá. Ennek köszönhetően várható, hogy a kistelepülések saját maguk fogják kérni, hogy vonják össze őket közigazgatásilag. Ne legyenek illúzióink azzal kapcsolatban, hogy hogyan fogják összevonni ezeket a településeket. A magyarlakta településeket hozzákapcsolják a szlovák falvakhoz, városokhoz – és ennél a pontnál már teljesen be is zárul a kör. Innentől kezdve már helyi szinten sem biztos, hogy lesz képviseletünk…
Vagyis szórvánnyá válik a felvidéki magyarság…
Így van, és maradnak mutatóban magyarok.
Ezt kell megakadályoznunk! Az a feladatunk, amint mondtam a beszélgetés elején, ezer éve itt élünk, és mi szeretnénk, ha ezer év múlva is lennének itt magyarok. Mi megteszünk mindent ezért! Ehhez azonban szükség van a közösségi összefogásra, és ez a kérdése és a tétje szeptember 30-án a választásnak: közösségünk kiáll-e saját magáért? Mert az eredményhez mindenkire szükségünk van!
Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma
