Az élő hagyományokat, a magyar népzenét és néptáncot hivatott bemutatni az első alkalommal megrendezett Élő Hagyományunk Kösöntyű Találkozója – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szombaton Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben.
Potápi Árpád János a magyar kultúra napjához kapcsolódó programsorozatot lezáró eseményen beszélt arról is, hogy a Kárpát-medencei magyar hagyománytisztelő néptáncegyüttesek, népzenekarok, kézművesek, őstermelők és alkotóművészek találkozójának otthont adó Hungarikum Liget küldetésére minden magyar büszke lehet, hiszen az az egész nemzetet szolgálja.
Az államtitkár szerint
a nemzetpolitika egy olyan terület, amelyet közösen alakít a magyar kormány, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a kulturális intézmények, illetve minden magyarországi és határon túli magyar.
Kiemelte: a magyar nemzetpolitika jól látható ívének az elmúlt évtizedekben Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke tevékeny alakítója volt. „Értékítélete, értékszemlélete, embersége, a magyarsághoz való ragaszkodása is benne van a mai nemzetpolitika eredményeiben” – fogalmazott.
A Kösöntyű Néptáncegyüttes (MTI/Lakatos Péter)
Potápi Árpád János elmondta:
a nemzetpolitika területén a jövőben a cél egyre inkább a hálózatépítés lesz. Ez azt jelenti, hogy az azonos körben tevékenykedő embereket megpróbálják összekapcsolni, dolgozzanak akár a média, az oktatás, a kultúra, az egészségügy vagy éppen szociális területen.
Mindez fontos lehet a hagyományőrzés, az értékmegőrzés és az új értékek teremtése terén is – mondta.
Örömét fejezte ki, hogy az Élő Hagyományunk Kösöntyű Találkozójára sokan érkeztek Magyarországról, de a Kárpát-medence minden vidékéről, egyebek mellett Szászcsávásról, Vajdaszentiványról, Székelykeresztúrról, valamint a Csángóföldről is; és azt kérte, legyen a rendezvény egyfajta kiállás a kárpátaljai magyarság mellett.
„Fejezzük ki a szolidaritásunkat, és fejezzük ki azt a reményünket, hogy minden nehézség ellenére a kárpátaljai magyarság megmarad és megerősödik” – tette hozzá az államtitkár.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója (MTI/Lakatos Péter)
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja, a találkozó fővédnöke elmondta: a háromnapos seregszemle a Hungarikum Liget és az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület – Hunyor Népfőiskola összefogásának és „együtt gondolkodásának” eredményeként valósulhatott meg, mert
„ember nélkül semmi sem lehetséges, intézmény nélkül pedig semmi nem tartós”
– tette hozzá.
Lezsák Sándorné, a Lakitelek Népfőiskola igazgatója (MTI/Lakatos Péter)
A résztvevőket arra kérte, útravalóként vigyék magukkal a találkozó kapcsán megfogalmazott felhívást, amely szerint „Szeressük vissza Magyarországot!” Lezsák Sándorné Sütő Gabriella, a Lakiteleki Népfőiskola igazgatója, a 31 éve alapított Kösöntyű Néptánccsoport vezetője a névválasztás kapcsán elmondta: a kösöntyűt a 14. század vége óta használják a ruhanemű összefogására. E funkciója miatt választották a rendezvény nevének is ezt a kövekkel ékesített, nemesfémből készített dísztűt, mert a programsorozat fő üzenete is az összetartás. Emellett pedig
„ékszerként szeretnék megmutatni a magyar népzenével és néptánccal kapcsolatos kulturális hagyományt”
– tette hozzá az igazgató.
A találkozón a Kárpát-medence magyarlakta területeiről, a többi között Erdélyből, Felvidékről és Délvidékről mintegy 18 felnőtt, illetve 14 gyermek és ifjúsági néptánccsoport, mintegy 1000-1200 táncos és 7 zenekar lép színpadra.
Egy kösöntyű az első alkalommal megszervezett Élő Hagyományunk Kösöntyű Találkozója elnevezésű rendezvény, a Kárpát-medencei néptáncosok, népzenészek seregszemléjének megnyitóján Lakitelken, a Hungarikum Liget Kárpátia Rendezvényházban 2024. február 3-án. MTI/Lakatos Péter
A rendezvény nem verseny, hanem a néptáncosok, népzenészek és hagyományőrzők kapcsolaterősítő találkozása, együttléte – emelte ki Lezsák Sándorné Sütő Gabriella.
A Kárpátia Rendezvényházban zajló szombati megnyitón Kovács Norbert „Cimbi” néptáncos és koreográfus, az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a néptánc és a népzene egy kulturált, mélyről jövő, évszázadokra visszatekintő szórakozási formát nyújt, és lehetőséget teremt arra, hogy mulasson a magyar ember.
Felidézte, hogy
a táncház módszer hungarikum, amely a kultúrát erősítő és továbbadó, valamint a szabad tanulásra lehetőséget teremtő tevékenység, egyfajta átörökítés, amely csak közösségi formában űzhető.
Ezt éltetik most a Hungarikum Ligetben is – fogalmazott.
Elhangzott: a programsorozathoz a néptáncbemutatókon túl kiállítások és koncertek, közös imádságok, valamint kézművesek, népművészek és kistermelők vására is kapcsolódik.
(MTI)
