Az idei, 45. évfolyamtól új formátumban, jóval világosabb, könnyített papíron, nagyobb betűtípussal és 16 oldalon jelenik meg a Bécsi Napló. A Bécsben szerkesztett, és a világ magyarjaihoz szóló két havonta megjelenő folyóirat azon kevés folyóiratok egyike, amely még megmaradt Nyugat-Európában hűséges olvasóinak, előfizetőinek köszönhetően. Fenntartása nem könnyű, sőt egyre körülményesebb, a kiadó és a szerkesztők azonban mégis továbbra is vállalják küldetésüket.
Az idei első, január-februári szám első oldalán Másréti Kató Zoltán Diktátor – csak egy napra című írásában az amerikai elnökválasztással és Donald Trump személyével kapcsolatos gondolatait osztja meg, különös tekintettel a pénz, a kapitalista tőke szerepére az elnökválasztásban. Martos Péter Szkülla és Kharübdis között című cikkében az Európa Tanács legújabb tevékenységét veszi górcső alá. Analizálja a magyar politikusok álláspontjait, Orbán Viktor Facebook-bejegyzését, amelyben arról ír, hogy Brüsszel évek óta ideológiai harcot vív Magyarország ellen, valamint Szijjártó Péter azon kijelentését, hogy Magyarország elvárja, hogy visszaállítsák a kárpátaljai magyarok 2015-ben meglevő jogait és Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Deák Ernő Ha békét akarsz… című elemzésében a nyugati világ oldaláról taglalja az orosz-ukrán háború kilátásait.
Bodó Barna Autonómia – a román politika mérlegén című írásában tudományos alapossággal elemzi Románia és Erdély jelenlegi politikai helyzetét, az autonómiára való törekvéseket, annak elutasítását a román parlament képviselőházában. A Nemzetközi sajtószemle ezúttal is érdekes kishíreket tartalmaz a világból, a tudományos életből. A Lélekúton című tudósításban a Győri Antológia 24. kötetének bemutatójáról számolnak be. Paládi Renáta a lassan két éve tartó orosz-ukrán háború legújabb történéseit, tragikus körülményeit írja le. Keszég Kornél Németország 2024 elején című cikkében azt részletezi, hogy Németországban a migráció, a koronavírus-járvány, a szociális háló gyengülése jelentősen megnövelték a német politikusokra háruló kihívásokat. Fehér Márta, vajdasági tudósító a legutóbbi szerbiai választások eredményeiről ír, Csinta Samu erdélyi munkatárs pedig cikkében a romániai vasútvillamosítás problémáit nehezményezi, kitérve arra, hogy a romániai vasúti közlekedésben most történő építkezés a Magyarországra utazóknak is komoly problémát jelent. Terjedelmes cikkben számolnak be a prágai egyetemen történt tömegmészárlásról és Svájc lakosságának alakulásáról, különös tekintettel arra, hogy hol és mennyi svájci él hazáján kívül, az ő jogaikat és kötelességeiket egy 2015-ben elfogadott törvény szabályozza. Rumpler Diána a Népesség és gyermekvállalás című értekezésében azt boncolgatja, hogy miként alakult a népesség száma a világban, rávilágítva a gyermekvállalás nehézségeire napjainkban. Kocsis Károly Magyarok a nagyvilágban című tanulmányában azt járja körül, hogy a történelem során miként alakult a magyarok elvándorlása, milyen ma a nyugati diaszpóra helyzete, pontos adatokkal alátámasztja hol mennyi magyar él a nagyvilágban. Friedrich Ireghy Annamária Menkéné Pintér Magdolna soproni születésű Észak-Németországban szolgálatot teljesítő evangélikus lelkésznő életútját ismerteti, Gömöri György pedig a nemrég elhunyt Ferdinandy Györgyről emlékezik meg nekrológjában. Murber Ibolya „Burgenland” kérdésében ma sincs elmozdulás című írásában egy érdekes témát, Burgenland helyzetét feszegeti, Ádám Ágnes pedig az Osztrák Nemzeti Könyvtárban nyílt kiállításról ír, amelyen egy japán fotóművésznek az 1945 után Bécsben készült képeit mutatják be. Bikfalvi Géza ugyancsak figyelemre méltó témát, a bécsi magyar nemesi testőrség történetét járja körül.
Tanulságos beszélgetésre került sor Bécsben Hiller István országgyűlési képviselő és Szakály Sándor, a Veritas Kutatóintézet főigazgatójának részvételével, Merre tart Magyarország? címmel. A rendezvényről szóló tudósításban kiemelik, hogy a beszélgetés harmonikus, kiegyensúlyozott képet adott a mai magyarországi viszonyokról.
Bordás Sándor Elveszett illúziók című írásában arra mutat rá, hogy az 1989-es rendszerváltoztatás után mennyire teljesültek a lakosság elvárásai, milyen csalódásokkal kellett szembenézniük, a globalizáció miként befolyásolta a tömegek életét és felhívja a figyelmet, hogy az Európai Unió helytelen politikája akár tragédiába is sodorhatja életünket. Lengyel Ferenc az erdélyi szépíró, építész Kós Károly születésének 140. évfordulója alkalmából a Régi Kalotaszeg hasonmás kiadásban megjelentetett könyvét ismerteti, Tamási Orosz János pedig Domokos Johanna A rend szívdala című verseskötetéről közöl recenziót. Ugyancsak részletes recenziót olvashatunk Fried István tollából a Tamási Áronról megjelent kézikönyvről-tanulmányról, amely Cs.Nagy Ibolya munkája.
A Bécsi Napló 45. évfolyamának első számát Borbély László kortárs festőművész képeivel illusztrálták. A festőművész munkásságát Molnár Ilona ismertette. A felsoroltakon kívül még további érdeklődésre számot tartó írások olvashatók a folyóiratban, amelyhez jó szórakozást kíván a szerkesztőség!
(BM/Felvidék.ma)
