Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA) hétfőn délután megvitatta az Európai Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok, kvóták és piacvédelmi intézkedések felfüggesztésének – az ún. autonóm kereskedelmi kedvezményeknek – a meghosszabbítását.
Győri Enikő fideszes EP-képviselő felszólalásában elmondta: „Nem lehetünk az európai gazdák hátrányára szolidárisak Ukrajnával, miközben Brüsszel olyan szabályokat hoz, amelyek drágítják a termelést a gazdáink számára, s szinte korlátlanul megengedi az agrárbehozatalt egy harmadik országból, ahol ugyanezek az előírások nem érvényesek.”
A képviselő üdvözölte, hogy a Bizottság végre regionális, tehát nem az egész Uniót érintő piaczavar esetén is korlátozná az importot egy szűk termékkör esetében. Ez azt jelenti, hogy baromfiból, tojásból és cukorból egy bizonyos mennyiség elérése után már vámot kell fizetni az ukrán import után. Azt viszont súlyosan kifogásolta Győri Enikő, hogy ezek az intézkedések csak a nyugat-európai országoknak problémát okozó termékeket fedik le, s az ukrán határ menti országoknak, így Magyarországnak is a legsúlyosabb gondokat okozó termékek, mint a gabona és méz, kimaradtak belőle.
„Brüsszel ismét kettős mércét alkalmaz, ami elfogadhatatlan” – emelte ki.
Gond van továbbá a Bizottság által javasolt 2022-2023-as referenciaévekkel is, ami arra vonatkozik, hogy melyik évi behozatalt veszik alapul. A Bizottság a háborúhoz köthető évekhez viszonyítaná a behozatal mennyiségének korlátozását, amikor az ukrán mezőgazdasági termékeket szabadon lehetett behozni Európába. Ez azonban nem előnyös az európai gazdák szempontjából, érdekeiket jobban szolgálná, ha a háború előtti mennyiségekhez viszonyítva határoznánk meg az ukrán termékek behozatalának korlátozását.
Győri Enikő végezetül rámutatott:
„Az eredetileg Afrikába és a Közel-Keletre szánt ukrán mezőgazdasági termékeket a spekulánsok az európai piacok felé terelték.
Ezzel olyan helyzetet teremtettek, hogy az ezekbe az ellátó nélkül maradt régiókba ma már Oroszország szállít gabonát, tehát végső soron Oroszország az EU rossz döntéseinek köszönhetően új piacokhoz jutott. A Bizottság tehát hibát hibára halmoz, s árt az európai gazdáknak. Ideje visszatérni az európai gazdák érdekeinek védelméhez” – emlékeztetett Győri Enikő.
Háttér: Az EU-ukrán kereskedelmi kapcsolatokat 2016-tól a Társulási Megállapodás szabadkereskedelmi része rendezte. A megállapodás következtében az ipari termékek behozatala már liberalizálva volt, de az érzékeny mezőgazdasági termékek esetében kvóták voltak érvényben, ami felett az Unió vámot vetett ki. 2022 júniusában az Európai Bizottság a szolidaritás jegyében egy évre eltörölt minden vámot és kvótát, így minden ukrán termék szabadon jöhetett be az uniós piacra. Az egy évre szóló liberalizációt tavaly az Unió egy évvel meghosszabbította, illetve most újabb egy évre terjesztené ki. A jelenleg érvényben levő rendelet csak akkor engedélyezi védintézkedések bevezetését, ha azok uniós szintű piaci zavarokat okoznak. A mostani javaslatban annyi előrelépés történt, hogy már számol regionális zavarokkal is, azaz a védintézkedések akkor is bevezethetők, ha a megemelkedett import egy vagy csak néhány tagállam esetében okoz gondot. Ezen felül bevezeti az automatikus védintézkedések fogalmát is három termék esetében (baromfi, tojás és cukor). Ha ezen termékek behozatala meghaladná a 2022/2023-as év átlagbehozatalát, akkor visszavezetnék a liberalizáció előtti kvótákat.
(Győri Enikő sajtóközleménye/Felvidék.ma)
