Az óraátállítás mindig stresszel jár, általában elfelejtem átállítani a mechanikus órákat, ráadásul például a tavaszi időszakban kevesebbet tudok lustálkodni is ilyenkor. A modern technikák, mint például az okostelefonok mindig figyelmeztetnek a mulasztásra.
Míg az óratekerés műveleteit közepes lelkesedéssel végzem, ezalatt magamban felidézem, milyen napszakokat tettek emlékezetessé híres zeneszerzők. Az idézhető művek sora végtelen, inkább az én kedvenceimből válogatok ezúttal is.
A hajnal igen népszerű a komponisták körében. Muszorgszkij a Hovanscsina című opera előjátékának a Hajnal a Moszkva folyó felett címet adta. Az orosz mester tökéletes zenekari művel lepte meg közönségét, a darab igen gyakran önálló műként is elhangzik. Eugène Ysaÿe belga hegedűművészt is megihlette a napszak, egyik szonátájában a Falusi tánc névre hallgató virtuóz darabban ábrázolja az ébredést. Haydn teljeset alkotott, mikor három szimfóniát komponált, melyek később A reggel, A dél és Az este mellékneveket kapták. Itt A dél című opust emelem, ki, mivel e napszak kevésbé volt népszerű a szerzők körében.
A déli harangszót követő idő is ihletet adott más mestereknek. Mallarmé eklogáját, az Egy faun délutánját Debussy karolta fel, s az egyik legnépszerűbb művét alkotta meg ezzel. A görög mitológiai alak, aki félig ember, félig kecske, az általa kedvelt sípján játszik, így nem véletlen, hogy a francia zeneszerző művében – pótolandó a pánsípot – a fuvolát favorizálja.
De míg e sorokat rovom, az idő is halad, az est közeledtének tökéletes ábrázolására Hubay Jenőt idézem, aki a Pusztai hangok című szerzeményében az alkonyatot örökítette meg. Az ünnepelt virtuóz és kiváló zeneszerző igazi programzenét írt, számos kiváló hegedűs tűzi repertoárjára a darabot.
Elérkeztünk az estéhez. Bartók Este a székelyeknél című darabját egy sorozat részeként komponálta, s az erdélyi magyar népdalokból merített hozzá ihletet. 1933-ban meghangszerelte, s a Magyar képek nyitószámaként játsszák szerte a világon. Kodály Zoltán talán legismertebb kórusműve az Esti dal. Az eredeti dallamot a szerző a Nógrád vármegyei Pásztón gyűjtötte. Énekkari esték után mindig ezzel a kórussal zártuk az együttlétet. Külföldi kórusok is műsorra tűzték, a King’s Singer felvétele az interneten is elérhető.
S elérkeztünk az éjhez: itt már pokoli sok művel kell számolni. A pokol szóról Gounod Faustjának Walpurgis éje jut először eszembe, amikor a főhős az alvilág bugyraiban élvezi a vendéglátást. Muszorgszkij az Egy éj a kopár hegyen című szimfonikus költeménye sem nélkülözi a misztikumot, mivel Gogol Szent Iván éj című drámája alapján írta a szerző.
De zárjuk a sorokat egy békésebb darabbal: Mozart Kis éji zene című szerenádja a komolyzenei toplisták élvonalában van, s kedves könnyedségével fel tudja kavarni, vagy el tudja altatni a hallgatót. Legyen az utóbbi!
Dr. Csermák Zoltán/Felvidék.ma
