Radnóti Miklós halálának nyolcvanadik évfordulójához igazítva jelentette meg a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet a Lélek vagyok, élni szeretnék című hanghordozóját. A költő utolsó hónapjairól szóló hangjátékot és a verseket Tóth Péter Lóránt, a Felvidék-szerte is ismert versvándor mondja el.
Mint a hanghordozó fülszövegében olvasható: „Radnóti Miklós zsidó származású, magyar költő 1944 májusában kapja meg a harmadik munkaszolgálatra szóló behívóját a dél-szerbiai bori rézbányák környékére. Több ezer sorstársával június elején érkeznek, ő a központi tábortól harminc kilométerre lévő Lager Heidenauba kerül, Zsagubica fölé, a hegyekbe. A front közeledtével a németek úgy döntenek, hogy ’44 őszén kiürítik a táborokat, és a munkaszolgálatosokat erőltetett menetben Magyarország felé hajtják. Két lépcsőben tervezik indítani az embereket, Radnóti a második csoportba kerül, de utolsó éjszaka átkönyörgi magát az elsőbe, mert minél hamarabb haza akar jutni. (Soha nem tudja meg, hogy a második csoportot, akik Borban maradtak, azokat pár nap múlva felszabadítják a partizánok.) Radnóti és sorstársainak keresztútja 1944. szeptember 17-én kezdődik. Ekkor indul a költő és háromezer-kétszáz társa gyalogosan Magyarország felé.”
Radnóti Miklós túl akar élni, és ezért az irodalmat hívja segítségül. Verseket ír a halálúton. „Tudja azt, hogy ha a test feladja, akkor ott helyben agyonlövik. De azt is tudja, hogy csak a lélek erejével kerekedhet felül a fizikai fájdalmakon. Ezért hívja segítségül a költeményeket” – fogalmaz a fülszöveg.
Radnóti előtti tiszteleteként Tóth Péter Lóránt 2019-ben végigjárta az „erőltetett menet” útvonalát Borból Abdáig. A versvándor a gyalogos zarándoklaton a magyarok lakta településeken a Lélek vagyok, élni szeretnék című önálló irodalmi estjével lépett fel. Mit mondta: ezzel a krónikával emlékezett meg a költőről és a háború ártatlan áldozatairól.
Az előadás Kőszegi Ábel Töredék című munkájára és a Bori notesz illetve Radnóti más verseire épül. A hangjáték rendezője Hajvert Ákos. A kreatív zenei hangszerelés Zsoldos Ervin munkája. A hangjátékban közreműködött továbbá Baráth Hajnal Anna, Zsoldos Ervin, Bődi Szabolcs.
Mint az alkotók kifejtették, Radnóti Miklós utolsó útjának valóságát próbálták megfogalmazni, ezért maga az eredmény is valóságos, tapintható, megfogható. A CD által egy szomorú és szégyenteljes utazás elevenedik meg, amely a magyar irodalom meghatározó gyöngyszemeit adta a világnak.
A hanghordozó célja megértetni a nagy költő erőltetett menetének értelmét, közelebb hozni a történelem egyik legsötétebb korszakához, bepillantást engedve a bori notesz verseinek megszületésébe.
A lemez zenei világa arra törekszik, hogy visszaadja az út, a remény, a félelem, a környezet hangulatait, amelyek segítik az elmélyülést a történetben. A hangjáték elkészítése során hanghatásként csupán hangszereket használtak.
A CD-n többek között felhangzik a Hetedik ecloga, a Második ecloga részletei, a Második razglednica, Hamradik razglednica, valamint a Levél a hitveshez s a Nem tudhatom költemény részletei is.
A hanghordozó anyaga mikrofejezetekre oszlik. Az egyes történetekbe beágyazódnak a versek, részletek. Mindez az iskolai oktatói-nevelői munkában való felhasználását segíti.
Ezzel kapcsolatban Tóth Péter Lóránt a Felvidék.ma megkeresésére elmondta,
céljuk eljuttatni a hanghordozót a felvidéki magyar tanintézményeknek is.
Felelős kiadó Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)