A nagysallói csata 175. évfordulójára emlékeztek április 21-én a lévai köztemetőben álló nagysallói csata emlékművénél. Mint a meghitt megemlékezésen elhangzott, a dicső csata több üzenettel bír jelenünk magyar közösségeinek is.
A koszorúzással egybekötött megemlékezés nyitányaként kifejtették:
„1849. április 19-e aranybetűkkel íródott be a magyar nemzetünk történelmébe, melyet magyar családok írták s írják a mai napig.
A 175 évvel ezelőtti hősök életüket áldozták a magyar nemzet szabadságáért.”
A megemlékezés szónoka Csáky Pál, közíró, egykori politikus volt. Ünnepi beszéde elején jelezte: „kaotikus világunkban meghatározó stabil pontok az ilyen megemlékezések. Ma szabad akaratunkból gyűltünk össze az emlékműnél tisztelegve a hősök előtt.” Ennek a megemlékezésnek több síkja is van – tette hozzá.
Elsőként visszatekintett a nyolcvanas évekre, amikor a Csemadok berkein belül megfogalmazódott a nagysallói csatáról való méltó megemlékezés. Körvonalazta a kezdeti buktatót, melyet főleg az akkori hatalom jelentett a lévai magyar közösségre.
Ám mindennek ellenére egyre többen gyűltek össze az emlékműnél.
„Fokozatosan kialakult egy hagyomány, ez a hagyomány bennünk van, ez a hagyomány fontos számunkra” – szögezte le a szónok.
A második síkja a nagysallói történet, amely mélyen beírta magát a magyar nemzet történelmébe. Ismertette a dicsőséges csata előtti nap fejleményeit. Az északi hadsereg vezérkara az említett napon Léván értesült arról, hogy a magyar kormány kimondta a Habsburgok trónfosztását. A másnapi nagyon véres csatának számos súlyos sérültje volt, a honvédeket Lévára szállították. A helyi ispotályban kitört járványban hunytak el a hősök.
A csata hírére április 20-án írta meg Ferenc József a segítségkérő levelet az orosz cárnak – folytatta a történelmi fejlemények ecsetelését Csáky Pál. A nagy birodalom hadserege nem bírt a magyarokkal.
Párhuzamot vont továbbá az 1849 dicső tavaszi hadjárat és a későbbi kiegyezés között. Erre reflektálva elmondta: „akkor leszünk sikeresek, ha nem ijedünk meg a nehézségektől. Ha ki tudunk állni az érdekeink mellett, egymás mellett.”
A Batthyány-kormánynak példaértékű üzenete van napjainkra is. Ők is tudták, hogy csak akkor lehetnek sikeresek, a nemzet, az állam, az ország akkor lehet sikeres, ha együtt tudnak működni egymással egy közös cél érdekében – húzta alá.
„A mai instabil és problémákban hemzsegő világunkban erős pillért nyújt az emlékműből áradó üzenet: az emlékmű alatt nyugvó honvédek ragaszkodtak a nemzet szabadságához, a nemzet felemelkedéséhez, egymás tiszteletéhez, a nemzetünk megtartásához. S amikor tenni kellett érte, akkor cselekedni is tudtak”
– summázta gondolatait az ünnepi szónok.
A megemlékezésen jelen volt többek között Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete, Csenger Tibor Nyitra megye alispánja.
A kis irodalmi műsorral gazdagított emlékezés végén a vendégek, illetve a lévai szervezetek és egyesületek képviselői a tisztelet koszorúit helyezték el a 2015-ben közadakozásból felújított emlékmű talapzatánál.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)