Orsolya olyan kis vidéki gyerek volt, mint a többi. Vidám és muzikális – mert családja körében sokszor hallotta énekelni családtagjait, sőt, anyai ágon több amatőr énekes járta a környéket, s szerepelt rendezvényeken. Valószínűleg innen is ered Janszó Orsolya tehetségének forrása.
Párkányban hatévesen már beíratták a zeneiskolába. Zongorán kezdett. Majd kamaszként már zenekart alapított társaival, akkor a pop-rock volt a kedvenc műfaja, de már énekelt zenekarban, szólóban is. Szerette, és ma is szereti a verseket, az irodalmat, és szeretett színpadon szerepelni. A párkányi gimnáziumban jött a pályaválasztás, s döntenie kellett. Igaz, hogy kisgyerekként orvos akart lenni, de végül a zenei pályát választotta.
Már a pozsonyi konzervatórium elvégzése után Budapesten magántanárnál tanult énekelni. Fél évig tanult Marton Évánál, és részt vett Ötvös Csilla operaénekes mesterkurzusán. Ötvös Csilla egy tüneményes művész, akit kedvessége és tapasztalata kiváló pedagógussá tett – vallotta egy beszélgetésben.
Eddigi szerepléseiről, sikereiről faggatva, elmondta: „Végzettségemet tekintve operaénekes és -tanár vagyok, a Hágai Királyi Zeneakadémián diplomáztam 2023-ban. Lehetőségem nyílt fellépni Zsófia spanyol királyné előtt a Madridi Casinóban, a Pradoban (ESP), a Ronald Reagen Centerben (USA), az Eric Ericssonhallban (SWE), a bécsi Altes Rathausban, a portugál Terras Sem Sombra fesztiválon, a Magyar Nemzeti Galériában, a Magyar Nemzeti Színházban, a MOM Kulturális Központban, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nagytermében, az imolai Emilia Romagna Fesztiválon (ITA), a Római és Berlini Magyar Akadémia dísztermében, valamint számtalan templomban és koncertteremben. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy 2021 novemberében a londoni Covent Gardenben énekeltem mentorom, Balázs János kíséretében, 2022-ben pedig szólóestet adtam a barcelonai Santa Maria del Mar székesegyházban.”
A sok utazás közben következő élménye az volt, amikor is repülőn koncertezett Snétberger Ferenccel, aki rangos díjat kapott a Snétberger Zenei Tehetség Központban, amit Madridban, a spanyol fővárosban vehettek át. A díjátadóra Snétberger Ferenc tanítványaival, kollégáival közösen utazott.
A barcelonai Santa Maria del Mar bazilikában (Fotó: Janszó Orsolya archívuma)
– Mi vezérli ezen a gyönyörű, állandó tanulást igénylő életpályán? – kérdezem a művésznőt. „Ahogy fejlődik a személyiség, fejlődik a hang is, és fordítva. Ez a folyamat empátiára, türelemre és elfogadásra tanít. Elsősorban ezt szeretném átadni a közönségnek. A zene számomra nem egy produkció, hanem egy üzenet, ami rajtam keresztül áramlik át. Úgy gondolom, hogy a művész legfontosabb feladata, hogy mindig érthető, önazonos és emberi maradjon” – fogalmazott.
Hazai pályán eddig inkább csak lakhelyén, Párkányban szerepelt több alkalommal, mestere, Roman Krško párkányi operaénekes társaságában, koncertesteken, s legutóbb még jótékonysági esten is fellépett művész barátaival együtt. S persze az iskola ünnepi koncertjein, ahol tanít, a Papp Katalin Magán Művészeti Alapiskolában.
Egy riportban így vallott szülővárosáról, ahol alapiskoláit is végezte, majd elindult a siker útján: „imádok itthon lenni. Párkányban énekelni az egyik legszebb élmény számomra. Szeretem és személyesen ismerem a közönséget, élvezem a támogatást és a kedvességet tőlük. Mindig nagyon meghat, hogy milyen sokan kíváncsiak rám egy ilyen kisvárosban is”.
Mára már több zenei műfajt kipróbált. Arra a kérdésre, hogy melyik áll szívéhez, lelkéhez, céljaihoz legközelebb, a következőket válaszolta: „A klasszikus hangképzéshez ez a három stílus nagyon közel áll. Imádom Csajkovszkij és Rachmaninov zenéjét, szívesen énekelnék Tatiánát (Anyegin), Iolantát (Iolanta) vagy akár Rusalkát (Rusalka- Dvorák). A szívemhez nagyon közel áll a népdal, hiszen ez az, amit gyermekkoromtól otthonról hozok, ami a gyökereimhez visszavezet, és ami a zeneiségem alapja. Ehhez természetesen közel áll az operett, amit az ember magyar környezetben szintén úgy szív magába kicsi kora óta, akár a szivacs a vizet. Mind a három műfaj különböző technikai nehézségekkel jár, de kifejezetten szeretem a kihívásokat.”
(Fotó: Janszó Orsolya archívuma)
Ez a fiatal tehetség elindult egy nagyon szép, de nehéz művészi pályán, s ezen belül az operaénekesi hivatást választotta. Művészi vénája sok ágon motiválja őt. A zenén kívül szereti az irodalmat, a verseket, kedvenc költője Pilinszky János. Hívő emberként szakrális jellegű művek is szerepelnek a repertoárján. Mindezekből a belső értékekből tevődik össze az emberi értéke is. Végtelenül szerény, segítőkész, nem beszél nagy dolgokról, de az emberek tiszteletét, szeretetét tartja a legnagyobb emberi értéknek. S minderről nyíltan, őszintén vall riportok, beszélgetések alkalmával. A fiatal énekesnek a legfontosabb az állandó továbbképzés, s a szereplés. Nem tagadja: szeret a színpadon lenni. Élvezi, amit csinál, s ha énekel, teljesen átadja magát a szerepnek.
Janszó Orsolya elindult az értől, s az óceán felé tart. Eddigi életpályája elején megismerte a nehéz lépcsőfokokat, fiatalon már rangos színpadokon szerepelt, tapasztalatot szerzett.
A hittel, szorgalommal, kitartással végzett munka gyümölcse mindig beérik. Ezt kívánjuk neki szeretettel.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
