Az Európai Unió meg akarja erősíteni a globális biztonság szavatolásában betöltött szerepét, és ehhez a munkához új formákban is együtt kíván működni nemzetközi partnereivel – közölte Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a Schuman Biztonsági és Védelmi Fórum ülésén szerdán.
Az Európai Parlament épületében tartott ülés nyitóbeszédében Josep Borrell kijelentette: az, hogy a második alkalommal rendezett fórum résztvevőinek számra meghaladja az ötszázat, jól mutatja a világban jelentkező biztonsági fenyegetések nagyságát és azt, hogy azok mindenkire jelentős hatással vannak.
A fórum témái közül kiemelte a kiberbiztonság kérdését, a terrorizmus elleni fellépés és az úgynevezett hibrid fenyegetések elleni küzdelmet, valamint az ukrajnai háború és a gázai konfliktus globális destabilizáló hatásait.
Hangsúlyozta: egyetlen ország sem képes egyedül szembenézni, egyetlen állam sem képes egyedül megbirkózni ezekkel a fenyegetésekkel.
A világ konfliktusainak gócpontjaiban a szükséges válaszlépések láncolata, ahogy az Európai Unió és partnereinek biztonsági és védelmi menetrendjei egyre inkább összekapcsolódnak, ahogy az egyik probléma a másikhoz kapcsolódik – mondta.
Az Európai Unió a korábbinál még hatékonyabb partnerré kíván válni a megoldások keresésében és a konfliktusok megoldásában, „jobb partner akar lenni a globális biztonság növelése érdekében”.
A fórum lehetőséget kínál a fenyegetések közös értékelésére és a közös kezelés útjainak megtalálására – hangoztatta az uniós diplomácia vezetője.
Beszédében Borrell arra is felhívta a figyelmet, hogy a háborúk intenzitása egyre nő, még akkor is, ha azok sokszor nem kerülnek az európai sajtó címlapjára. Elmondta: amíg 2010-ben a világon 30 állam szenvedett fegyveres konfliktusoktól, addig 2022-ben már 56, beleértve a számos afrikai országban kiújult erőszakot.
Kiemelte: Európa számára az ukrajnai háború jelenti a legfontosabb egzisztenciális fenyegetést. Egy orosz győzelem Ukrajnában óriási veszélybe sodorná az Európai Uniót – mondta.
A támadó, Vlagyimir Putyin elnök Oroszországának győzelme azt mutatná másoknak, hogy a katonai agresszió „kifizetődik”. Minden ország veszélybe kerülne, ha ez új normává válna – mondta a főképviselő, majd hozzátette: „El kell utasítanunk, hogy az erőszak alkalmazása normává váljon”.
Az izraeli–palesztin konfliktusra utalva Borrell azt mondta: „A Közel-Keleten a szabályokon alapuló nemzetközi rend újabb komoly próbatételének vagyunk tanúi”. A szabályokon alapuló nemzetközi rend intézményeken, például a Nemzetközi Bíróságon (ICJ) és kötelező érvényű ítéletein alapul – hívta fel a figyelmet.
Azt mondta: a Hamász iszlamista szervezet Izrael elleni terrortámadása, majd Izrael válasza az erőszak körforgásába taszította a régiót, a feszültség regionális fokozódásának állandó fenyegetése mellett. „Amit Gázában látunk, az borzalom. De egyik borzalom nem igazolhat egy másikat” – fogalmazott.
Kijelentette: az Európai Unió nem katonai szövetség. Azért jött létre, hogy békét teremtsen az európaiak között.
Mára világossá vált azonban, hogy az EU-nak mihamarabb cselekvőképes szereplővé kell válnia a globális biztonság és a védelem területén.
„Olyan szereplővé kell válnunk, amely képes biztonságot nyújtani a világban” – tette hozzá a főképviselő.
Az uniós kezdeményezésre tavaly létrehozott Schuman Biztonsági és Védelmi Fórumot az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének védnökségével rendezik meg. Célja, hogy megerősítse azokat a partnerségi kapcsolatokat, melyek meghatározzák az unió biztonsági és védelmi törekvéseit. A fórum része az EU szélesebb körű kötelezettségvállalásának arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi és regionális szereplőkkel és kétoldalú partnerekkel világszerte fennálló kapcsolatok összetartóbb és átfogóbb hálózatát hozza létre. Megkönnyíti az EU és tagállamai, valamint partnerei közötti, a nemzetközi biztonságról és védelemről folytatott párbeszédet és stratégiai gondolkodást, továbbá megvizsgálja a folyamatban lévő geopolitikai áramlatokat és irányzatokat, kérdéseket és kezdeményezéseket.
A fórum politikusokat, döntéshozókat, az uniós tagállamok és partnerországok katonai képviselőit, valamint azon nemzetközi és regionális szervezetek képviselőit tömöríti, amelyekkel az EU együttműködik a biztonság és a védelem terén.
(MTI/Felvidék.ma)
