Szomolai Tibor, felvidéki magyar regényíró, üzletember, A @Párkereső – érett kori élvezetek és az internetes társkeresők címmel könyvbemutatót tartott az idei, 26. Mécs László Szabadegyetemen. Az alsószeli származású, majd Rimaszombatban, jelenleg pedig a magyarországi Tokajban élő írót a közelmúltban a tabudöngető regényei révén ismerte meg a nagyközönség. A Fáklyavivő, a Felvidéki Saga, A klán és a Cigányúton című könyvei nagy sikert arattak.
Szomolai Tibor, a regény szerzője – egyben a főhőse – legújabb könyvében új vizekre evez, párkereső tapasztalatait írja meg. A 2024-ben megjelenő könyve a @Párkereső címet viseli. Hatvan éves sikeres üzletember, akinek a boldogságához már csak egy igazi társ hiányzik. A kétszer elvált, néhány éve egyedül élő férfinak jó ideig nem sikerül meglelni a megfelelő asszonyt. Végül attól az ifjúkori cimborájától kap nyerő tanácsot, aki nemrégiben a neten találta meg párját. Bejelentkezik a weboldalra, ahol egy új világba, az internetes társkeresők világába csöppen.
A @Párkereső című regény végigkíséri egy nőkért bolonduló férfi életét, az első tapogatástól kezdve a felnőtté váláson át a nagy szerelemig.
Levonja a két elpackázott házasságának és számtalan szexuális viszonyának tanulságait. Mindent bővérű humorral, szabad szájú előadásban. Nem véletlenül szól a könyv kizárólag felnőtteknek.
„Amikor fiatal mérnök voltam, rengeteg lány forgolódott körülöttem. Egyetemi csapattársak, barátok, kollégák. Ha nem jött össze az egyikkel, összejött mással! Alsószeli származású vagyok és az alsószeli asszonyok akkoriban sportot űztek abból, hogy összeboronálják a falubeli fiatalokat. Így tényleg nem okozott gondot az ismerkedés. Ma már azonban sokkal zárkózottabb a világ. 60 éves fejjel nehezebb a környezetünkből párt találni. A társkeresőben éppen az a jó, hogy általa a sok szabad ember megtalálja egymást” – mesélte a könyv szerzője.
Szomolai Tibor, miután regisztrált a neten, megnyílt előtte egy különleges világ. Rájött, hogy a társkereső egy működőképes eszköze az ismerkedésnek. Ezért is döntött úgy, hogy erről a témáról írja a következő könyvét. „Öt-hat személyes randim lehetett, mielőtt megismertem Ildikót. Ildikó egy kárpátaljai származású, kedves, szép, intelligens nő, legalább annyira buja, mint én. 59 éves, tehát majdnem egyidős velem. Mihez kezdenék egy csitrivel? A 40 körüli nők általában férjnél vannak, iskoláskorú gyerekeket nevelnek, s nem emelhetők ki egy kapcsolatból. Nekik még otthon van dolguk, és ez így van jól! A király mellé királynő kell! Ildikót nem adnám senkiért és semmiért! – illusztrálta az író. A könyv szerzője, a társra, a partnerre vágyó olvasóknak mindenekelőtt azt javasolja, hogy kellő óvatossággal és körültekintéssel ismerkedjenek az internetes társkeresőben. „Én úgy gondolom, hogy nem elítélendő, ha két szabad felnőtt közt dúl a love, s élvezik még kicsikét az életet. Megbolygatni egy házasságot, nos, azt viszont nem szabad és nincs is rendben” – vallja az író.
A regényíró előadásában részletesen bemutatta eddig megjelent könyveit is.
A Fáklyavivő című regényében Istent és egyházat, papokat és híveket, politikát és közéletet dolgoz fel. A regény a hitről, a lelkierőről, az elszántságról és az önvizsgálatról szól. Valahol Gömörországban vagyunk – ahol Kende Zsombor – a Felvidéki Saga-ban megismert férfi, fel akarja támasztani a tétlenségből és a közönyből a városka egyházi és nemzeti közösségét – mert a közösségre biztos sorvadás vár, ha elszakadnak a gyökerektől. Katolikus Hitegyletet alapít, Fáklyavivő címmel újságot indít, különálló magyar plébánia létrehozásán ügyködik, újabb és újabb kísérletet tesz a közösség felrázására. A Felvidéki Sága című regényében a felvidéki magyarság sorsával foglalkozik. A szerző egy magyar család históriáján keresztül mutatja be a 20. század históriájának egy szeletét, a korszak magyar történelmének talán legdúsabb pillanatait… Valóságos legendává, meseszálakon táncoló szágává szövődik a mátyusföldi Angyal család egymást követő nemzedékeinek története. Ez a sajátos, regényes felvidéki családtörténet a magyar földhöz ragaszkodás, a becsület, a hagyomány és az élet iránti rettenthetetlen szenvedély jelképének is tekinthető, s az ő történetük által bemutatja a felvidéki magyarság sorsának csaknem 100 éves alakulását, s talán közelebb kerülünk mi, olvasók is – az igazsághoz.
A Klán című regényében a rendszerváltás utáni időkbe, a zűrzavaros kilencvenes évekbe kalauzolja az olvasóit.
A Klán nem szokványos maffiaregény, hanem a gengszterek és a könnyű nők mellett politikusok, bukott kommunisták, rendszerváltók és számtalan más fura szerzet vonul fel benne, akik mindannyian hozzájárultak egy jobb sorsra érdemes ország tönkretételéhez. A Cigányúton című könyve pedig a cigányság sorsát, mindennapjait és észjárását vizsgálja, miközben hitelesen ábrázolja a valóságot. A romák világa zárt, ismeretlen és igencsak sokszínű, cigányemberből is annyi van, ahány féle fűszál a réten. Az egyik ilyen, a másik olyan – pontosan úgy, ahogy a gádzsóknál van. A háttérben megjelenik az utóbbi húsz év országos és részben nemzetközi politikája, az intézmények groteszk működése és nem elhanyagolhatóan az a szomorú tény, hogy a jó elképzeléseket hogyan viszik félre az emberi gyengeségek, a hiúság és a nyereségvágy, a pénz utáni hajsza.
Szomolai Tibor a szlovákiai legnagyobb erdeigomba-feldolgozó üzemnek a tulajdonosa, aki szabadidejében regényeket ír.
Könyveinek különös védjegye a minőségen túl a szalag, amellyel könyveit befűzi. Mazochista, akaratos és idealista ember, aki sikeresen tudta egyeztetni magában a materialista üzletembert és az idealista, mélyen hívő filantrópot.
Zborai Imre/Felvidék.ma
