A közmédia nyelvi környezetének kihívásait, és a változások megértését járták körbe meghívott szakemberek három plenáris szekció, és egy kerekasztal beszélgetés keretében a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Montágh Testületének második konferenciáján, Budapesten.
A magyar közszolgálati média egyebek mellett azért hozta létre a Montágh Testületet, hogy a világ változásaihoz igazodva, a nyelv értékeit képviselve mutasson példát, hogyan kívánatos kommunikálni a médiában – emelte ki Pető Zoltán, az MTVA általános vezérigazgató-helyettese a konferencia megnyitóján.
Hangsúlyozta: a Montágh Testület célja, hogy a közmédia csatornáin olyan műsorvezetők, riporterek, tudósítók, narrátorok szólaljanak meg, akik példát és egyben értéket tudnak mutatni a nézőknek.
„Az anyanyelvet ápolni, megérteni, művelni egyszerűen szakmai és erkölcsi kötelesség is egyben, tartozunk vele a közönségünknek és a hivatásunknak egyaránt” – fogalmazott.
Elmondta: az előadók a nap folyamán olyan kérdésekre keresik a válaszokat, hogy kik fogják írni a jövőben a híreket, kik szerkesztik az adásmenetet, ki fogja a kultúrát formálni a médiában, valamint, hogy hogyan változnak a közösségi igények és elvárások, és ezeknek hogyan lehet megfelelni.
Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke arról beszélt: az előadások közös metszete, hogy a közmédia hogyan tudja a nyelvet jól érteni és használni. A kerekasztal-beszélgetésekben pedig három, különböző műfajban dolgozó szakember fogja elmondani, hogy számára mi jelent ma kihívást, és milyen kihívásokkal néz szembe a jövő generációja a közönséget szolgáló médiában.
Gósy Mária nyelvész, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet alkalmazott nyelvészeti és fonetikai tanszékének professzora a nyelvi változás természetéről tartott előadást. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a nyelv változik, fejlődik, az önazonosságnak azonban kiemelt szerepe van a nyelv használatában, hiszen ez jelenti a hitelességet.
Kiemelte, hogy a nyelv alakulásában legfontosabb szerepe az iskolának és a médiának van, hiszen mindkettő komoly hatással van a társadalom beszédének alakulására.
A média hatását kiemelten fontosnak nevezte, hiszen, mint mondta, sok szót, jelenséget ott hall a közönség először, és bár számos forma van, a negatív hatások éppúgy képesek beépülni a nyelvbe. A nyelvész felhívta a figyelmet a beszédhangok pontos ejtésének és a helyes hangsúlyozásnak a fontosságára, valamint kitért a nem kívánt rövidítésekre és a mikrofon helyes tartására is. A médiában dolgozókkal szembeni legfontosabb elvárások között említette, hogy a riporterek, bemondók tudatosan figyeljenek a saját beszédükre, annak stílusára, és törekedjenek a közérthetőségre.
Veszelszki Ágnes nyelvész, a Montágh Testület havi elektronikus magazinjának szerkesztője, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője a mesterséges intelligencia és a közmédia kapcsolatáról tartott előadásában több példán keresztül mutatta be, hogy a mesterséges intelligencia alapú hírműsorok, tömeges számban elérhető kép-, hang- és videóanyagok vagy az írott szövegek már a jelen részei. Kiemelte, hogy mivel akár napok alatt jelennek meg új verziói a különböző programoknak, a fejlődés üteme szinte lekövethetetlen.
Ma már könnyedén állíthatók elő valóságosnak tűnő, makulátlan külsejű, kortalan, fáradhatatlan műsorvezetők, akik könnyedén váltanak a nyelvek közt, nem hibáznak, és fizetés nélkül dolgoznak. Ezek kívánatosnak tűnhetnek, ám a kutatások azt mutatják, hogy az emberek mégsem bíznak meg a mesterséges intelligencia által generált személyekben, mivel túl tökéletesek, nincs bennük emberi, ezért nem szeretnek hozzájuk kapcsolódni – mutatott rá Veszelszki Ágnes.
A szakember úgy vélte, hogy egyelőre a média folyamataiból nem hagyható ki az ember, annak ellenére, hogy fel kell készülni a változásra.
Azt mondta, jelenleg még csak az ember képes arra, hogy fontossági sorrendet alakítson ki a különböző információk és hírek között, megfelelően használja az alapanyagokat és a forrásokat, valamint hogy a hitelességük alapján hozzon döntéseket.
Emellett a mesterséges intelligencia nem képes egy kerekasztal-beszélgetés levezénylésére, továbbá egyelőre aktuális, hiteles felvételeket is csak az ember képes készíteni és átadni a közönségének.
(MTI/Felvidék.ma)
