Magyarország mindig is az európai uniós bővítés mellett állt, és most, az Európai Unió Tanácsának elnökeként is azt hirdeti, hogy Szerbiának sokéves várakozás után csatlakoznia kell az Európai Unióhoz – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerdán Belgrádban, ahol szerb hivatali kollégájával találkozott.
A Bratislav Gasiccsal történt találkozó utáni sajtótájékoztatón a magyar tárcavezető elmondta: hivatali kollégájával a nyugat-balkáni térség békéjéről és biztonságáról, illetve a szomszédban zajló háborúról is tárgyalt.
Kijelentette: Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy azonnali fegyverszünetre van szükség, és az egyetlen megoldást a diplomácia jelenti, vagyis a béketárgyalásoknak minél hamarabb el kell kezdődniük.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott, hogy a magyar és a szerb kormány együttes ülésén tavaly a két védelmi minisztérium stratégiai megállapodást kötött, az utóbbi időszakban pedig ezt a megállapodást igyekeztek konkrét tartalmakkal is kitölteni, hiszen a védelem és a biztonság mindig érzékeny és jelentős terület két ország együttműködésében.
A tárcavezető kiemelte, hogy Bratislav Gasiccsal védelmi, hadiipari és katonai, egyebek mellett katona-egészségügyi együttműködési lehetőségekről tárgyaltak. Rámutatott, hogy a két ország közötti gyakori és magas szintű találkozók, illetve azok tartalma azt bizonyítja, hogy a magyar-szerb kapcsolatok aranykorának lehetünk a tanúi.
A magyar közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: Szerbia és Magyarország stratégiai partnerei egymásnak. „Ez azért is van, mert a nyugat-balkáni térség biztonsága Magyarország és egész Európa békéje és biztonsága szempontjából meghatározó jelentőségű” – húzta alá. Mint mondta, az illegális migráció folyamatos nyomás alatt tartja Európát, és ez mindkét ország számára gondot okoz.
Az ukrajnai háború és a nyugat-balkáni térség folyamatos nyomás alá helyezése miatt Magyarország számára fontos Szerbia stabilitása, illetve az, hogy a térség „katonai értelemben is kiszámítható és nyugodt legyen”.
Hozzátette: „a magyar haderő külföldi jelenlétének legfontosabb területe az pont a Nyugat-Balkán”. „A NATO KFOR-nak nevezett legnagyobb szárazföldi missziójában most már évek óta meghatározó erővel vagyunk jelen, és az EUFOR Altheában ugyancsak, amely a bosznia-hercegovinai Európai Unió- és részben NATO-jelenlét záloga. Ennek jelenleg magyar tábornok a parancsnoka” – húzta alá.
Bratislav Gasic a sajtótájékoztatón szintén kiemelte a stratégiai együttműködés fontosságát a két tárca között. Hozzátette: a találkozón szó volt a térség biztonsági helyzetéről is, Szerbia számára pedig a legnagyobb biztonsági veszélyt Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása jelentette, illetve az, hogy több ország is önálló országnak ismerte el Koszovót.
MTI/Felvidék.ma
