Az elmúlt év rendkívül pozitívnak számított az országban fészkelő fehér gólyák számát tekintve. Az elfoglalt fészkek számában új rekord is született, mely a globális felmelegedésnek és a madarak vonulási szokásaiban bekövetkezett változásoknak tudható be.
2024-ben rendezték a fehér gólyák fészkelőhelyein a nyolcadik nemzetközi gólyaszámlálást a német Naturschutzbund irányításával, s a BirdLife International közreműködésével. Szlovákiában a számlálást a Szlovák Madártani Társaság végezte közel 300 önkéntes bevonásával.
„Hosszú ideig stabilan 1350 foglalt fészket számláltunk, 2024-ben viszont 1573 fészek „népesült be” 1106 településen“ – közölte a madárszámlálást vezető koordinátor, Miroslav Fulín. Hozzátette, hogy összesen 1344 fészekben 4081 gólyafióka nevelkedett, ami fészkenként átlagosan 3 fiókát jelent. A legtöbb foglalt fészket Cirókahosszúmező és Laborcradvány községekben regisztrálták, Érdekességnek számít, hogy az összes fészek közül 860 önálló, fészekalapos oszlopon helyezkedett el.
A belakott fészkek számának növekedése jelentős mértékben a globális felmelegedés következménye, mely a gólyák elterjedési területe Szlovákia északkeleti részére való kitolódásának és annak köszönhető, hogy az enyhe telek és az Afrika északi és középső részén elegendő rendelkezésre álló táplálék miatt a gólyák nem vonulnak Afrika déli részére.
A fészekben nevelt fiókák magas számát elősegítette, hogy az adott évben a rágcsálók nagyobb tömegben való előfordulása következtében elegendő táplálék állt rendelkezésre. A madárvédelmi szakemberek egyben köszönetüket fejezték ki mindazoknak, akik adatszolgáltatásukkal hozzájárultak a fészekszámláláshoz.
A fehér gólyák Európában, Észak-Afrikában, Törökországban, Irán északi részén és kisebb létszámban Közép-Ázsiában fészkelnek. Európai fészkelési területük összefüggően lefedi a kontinens középső és keleti részét, valamint a Balkánt. Jelentős fészkelőterületük van a Pireneusi-félszigeten is. Nyugat-Európában és Olaszországban elszigetelt populációjuk található.
Szlovákia csaknem teljes területén fészkelnek, többnyire 300 méteres tengerszint feletti magasságig a síkságokon, s kisebb létszámban magasabb fekvésű területeken is. Fészküket főként emberi lakóhelyek környékén, leginkább a települések belterületén építik, melyek környékén elegendő táplálékot találnak. A lakott fészkek 60 százaléka Kassa és Eperjes megyében található.
A fehér gólyák európai populációja jellemzően vonuló madár. Dél-afrikai telelőhelyeikről március végén, április elején érkeznek hozzánk és augusztus közepén indulnak útnak. Néhány példányuk azonban nálunk telel át. Tavasszal először a hím érkezik meg, ő foglalja el és védelmezi a fészket más hímektől.
A párzási időszakban a gólyák násztáncot járnak, a szárnyukat kiterjesztve hangosan csattogtatnak a csőrükkel, jellegzetes fejmozdulatok kíséretében. A nyári kánikulában a testükkel védik a fiókáikat a tűző naptól, s csőrükben vizet is hordanak nekik. A fókákat a szülők gilisztákkal, bogarakkal, később elejtett rágcsálókkal, kétéltűkkel, gyíkokkal, kígyókkal etetik. A táplálékuk összetétele a környező élőhelyek kínálatától függ, a leggyakrabban azonban a vizes területeken, sekély vizekben, vízpartokon, sűrű növényzetben, mezőkön keresnek táplálékot, s főként az elszaporodott rágcsálókat irtják.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)
