Ahol fontos a helyi értékek kutatása és bemutatása

A Garam és az Ipoly mente helytörténeti értékeit felölő konferenciára került sor december 14-én Nagysallón. A VII. Alsó-Garam és Ipoly Menti Helytörténészek Találkozóján tíz előadást hallgathattak meg az érdeklődők. A Dudich Ferenc Polgári Társulás idén is igen sokszínű programot állított össze, lefedve a tágabb térség településeit és azok értékeit.

Mint Juhász Gábor főszervező, a Dudich Ferenc Polgári Társulás vezetője rövid köszöntőjében kifejtette, a konferenciasorozat egykoron Lekéren kezdődött el, itt gyűltek össze első alkalommal az Alsó-Garam és az Ipoly mente helytörténészei.

Vándorkonferenciaként minden évben más település ad otthont, általában az év utolsó hónapjában a szakmai rendezvénynek.

Az előadók javarésze a Felvidékről érkezett, azonban magyarországi helytörténészek is előadtak a nagysallói esketőteremben. A meghívott előadók a legújabb kutatásaik eredményeiről számoltak be.

Az előadók sorát a helyi magyar alapiskola végzős tanulói kezdték el, akik Dudich Endre életét és munkásságát összegezték prezentációjukban. Az előadással sikeresen megmérettettek a fiataloknak a Csemadok által szervezett Kincskeresők konferencián. A természettudós előszeretettel kutatta szülőföldjének állatvilágát, ezen belül is a rovarok ismertetésére összpontosított.

Kapusta Krisztina, az ipolysági Honti Múzeum munkatársa a zsidó temetők kutatásának kihívásait foglalta össze. Helytörténészként immár huzamosabb ideje foglalkozik Ipolyság két zsidó temetőjének feltérképezésével. Ennek eredményeit is belefoglalta a szemléltető előadásába.

A hontfüzesgyarmati Elek Jónás, ismertebb nevén Ömer Ferídum kalandos életét ismertette Duba Ernő. Vámbéry Ármin árnyékában törökországi tartózkodásának eredményeit Magyarországon is kamatoztatta, minisztériumi tolmácsként aktív szerepet vállalt II. Rákóczi Ferenc újratemetésének megszervezésében. Végül elszegényedve mégis Törökországban élte le életét.

A történelem viharában számos településünk környékén kihaltak s eltűntek a kisebb falvak, tanyák, majorok. Nem volt ez másként Barsendréddel sem. Luky János dolgozta fel a község környékén egykoron meglévő hat település történetét. Mára szinte mindegyik teljes egészében eltűnt.

A kisebb Ipoly menti falvak is jeles személyiségek, jelentős egyházi személyek szülőhelye volt. Erre jó példa Ipolyvisk. Baka Anita a falu három ismert papja, főpapja életébe kalauzolta el a konferencia hallgatóságát. Elsőként Kőnig Mórról szólt, majd Fehér Ipoly Kálmán későbbi pannonhalmi főapát életét ismertette és végül Rajner Lajos püspököt mutatta be. Mint elhangzott, Ipolyvisk nem feledkezett el a jeles elődökről. Kerek jubileumaik kapcsán rangos eseményeken emlékeztek meg a papokról. Fehér Ipoly Kálmánra 2019 novemberében, Kőnig Mórra pedig 2023 márciusában emlékeztek az ipolyviskiek.

Koczó József egy református lelkészdinasztia közel két és fél évszázados történetét foglalta össze. A Kovács Sebestyén család hat generációja szolgált lelkipásztorként a Garam és Ipoly menti falvakban.

Több előadás is foglalkozott Léva helytörténetével. Müller Péter a 135 évvel ezelőtt alakult Lévai Iparos Olvasókör történetét vázolta fel. A századforduló környékén sorra alakultak a különféle szervezetek a városban. Az egyik legjelentősebb közülük az említett olvasókör volt. Egykori székházuk, a jelenlegi Reviczky Ház ma is a lévai magyar közösséget szolgálja. A helytörténész az elmúlt hetekben egy bővebb előadásban számolt be a körről a lévai közönségnek.

Juhász Gábor folytatta a lévai tematikát. A város utcaneveinek változásait vette górcső alá. Jelezte: a politikai hatalom, a rendszerek váltakozása általában magával hordozza az utcanevek változását. Ez jól végigkövethető a jelenlegi járási székhelyen is. Az utcanevek első pontos összeírása 1890-ből való. Az 1920-as impériumváltás, majd az első bécsi döntés után változtak az elnevezések. A második világháborút követően újra eltűntek a kor hatalmasai által ellenségesnek vélt személyekről elnevezett utcanevek. A rendszerváltást követően ismét változtak az elnevezések. Azonban ma is találkozunk Marx és Engels nevével is, miközben alig találunk magyar személyiségről elnevezett utcát a városban.

Nőtörténet is megjelent a szakmai találkozón. Egy hontbesenyői születésű kurtizán nem mindennapi életét dolgozta fel Novák Mezőlaky Margaréta. A fiatalon félárvává lett Turcsányi Emília fokozatosan vált a budapesti éjszaka ismert alakjává. Schmidt Miksa bécsi bútorgyáros kitartottja, hivatalos szeretője lett. Igazi luxusban élt Budapesten, ez okozta a vesztét – jegyezte meg a helytörténész. A kapcsolat által sokan Mágnás Elzaként ismerték Emíliát. Szobalánya, Kóbori Rózsi és Nick Gusztáv megölték a könnyűvérű gazdát. Holttestére egy fonott utazóládában találtak rá a Dunában.

Az utolsó előadás a Nagysallóhoz kapcsolódó család életét összegezte. A Kucsera família több gyógyszerészt adott a környéknek. Nagysalló mellett Léván és Ipolyságon is tevékenykedtek az utódok – mondta előadásában Kicsindi Enikő.  E család sarja volt a nemrégiben eltávozott Kubička Kucsera Klára művészettörténész is.

Az egyes előadások témájával a közeljövőben bővebben is olvashatnak a Múltidéző rovatunkban.

A konferencia az ismeretek átadása mellett a tapasztalatcserére, baráti beszélgetésre is alkalmat adott. Végezetül megfogalmazódott, hogy jó volna az elhangzott előadásokat egy kötet formájában is kiadni. Ugyancsak körvonalazódik a következő év(ek) Alsó-Garam és Ipoly Menti Helytörténészek Találkozóinak további helyszínei.

Pásztor Péter/Felvidék.ma