Tudását továbbadja, citerázni tanítja a gyerekeket. Aki látta már fellépni Ivettet, tudja, hogy szívvel-lélekkel citerázik, csillogó szemmel adják elő népzenei kincseinket csapattagjaival.
Moravek Ivett a január 19-én Galántán megtartott magyar kultúra napi rendezvényen vette át a Csemadok Országos Elnöksége által odaítélt Csemadok Közművelődési Díjat, ennek apropóján is beszélgettünk.
A méltatásban elhangzott, hogy fiatalokat, gyermekeket is tanítasz citerázni. Miért tartod ezt fontosnak, mi a célod vele?
Ez egyszerű, az, hogy minél több ember tudjon citerázni. Úgy alakult ki az egész, hogy az egyik kislánynak a nagymamája, aki a népdalkörünkben énekel, jelentkezett, hogy szeretne megtanulni játszani. Egyébként sokszor a csoporttagok gyermekei vagy unokái is szívesen csatlakoznak. A lányt, aki jelentkezett, elvittük a Dunaszerdahelyen megtartott citeratáborba is, aztán jelentkezett egy másik lány, aki a barátnőit is hozta. Mi ennek nagyon örülünk, mert úgy érezzük, ezt a tudást tovább kell adni. Mindenkit, aki jelentkezik, tanítjuk, persze a pedagógusoknak az iskolában könnyebb dolguk van, ők tudják, ki tud énekelni, ki tudják szűrni, de mi mindenkivel dolgozunk, hiszen citerázni bárki megtanulhat. Hála Istennek, megalakult a kis csoportunk.
Azaz mindenki jöhet a csoportba, aki szeretne?
Igen. Szeretném ezzel is közelebb hozni a fiatalokhoz és az emberekhez a magyar kultúrát. Van egy kislány, aki szlovák iskolába jár, szépen beszél magyarul, az édesapja magyar, őt is szívesen fogadtuk, énekel és tanul velünk, szóval mi örülünk minden gyermeknek, aki jelentkezik, aki kevésbé tud énekelni, az inkább citerázik, hiszen azt szerencsére mindenkivel sikerül megtanítanunk, többen közülük nem tudnak kottát olvasni sem, de nem baj, mert így is megtanulnak citerázni.
Moravek Ivett a díjátadón (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A régi zenészek sem tudtak kottát olvasni.
Így igaz, de játszani tudtak, és a gyerekek is megtanulnak, hallás után.
Te is játszol, amikor a színpadon vagy, és citerázol, látni, hogy szereted. Nálad hogy kezdődött?
Kislányként szerettem volna zongorázni, ha jól emlékszem, ez első év végén volt, és akkor már nem vettek fel a zeneiskolába, mivel hamarabb kellett volna jelentkezni. Nagyapám a hodosi szövetkezetben dolgozott, Patócs Lajos bácsival, aki felajánlotta, hogy szívesen megtanít citerázni. Az utcánkból még 5 másik lány is jött velem, így megtanultunk citerázni. Patócs Lajos bácsinak nagy zenekara volt, aztán mi, fiatalok egymástól is tanultunk.
Nemcsak citerázol, hanem a Csemadok Nagyabonyi Alapszervezetének elnökeként is tevékenykedsz, nagyon sok rendezvényt tartotok, színes a tevékenységetek.
Mi csak tesszük a dolgunkat, és általában ez egy csapatmunka. Mivel a népzene sajnos nem szólít meg mindenkit, ezért más jellegű rendezvényeket is tartunk, de ez is olyan, mint a többi munka, amit emberekkel végzünk, mindig van, aki nem elégedett, de szerencsére nagyon sokan szeretnek eljárni a rendezvényeinkre, ezért mi továbbra is tesszük a dolgunkat. Szervezünk főzőversenyt, tavaly már népzenei előadások is voltak, így bográcsozás közben bárki hallgathatta a népzenét, bízunk benne, hogy így megszerettetjük a népzenét több emberrel. Idén januárban először volt újévi koncertünk, erre van igény, nem mellesleg szerettük volna, hogy az idősebbeknek ne kelljen utazniuk, ha ilyen rendezvényt akarnak meglátogatni. Izgultunk, hogy jól sikerüljön, de szerencsére 250-en összejöttek.
A nagyabonyi István király-szobor avatója (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Mik a további tervek?
Február 22-én tartjuk a Csemadok 75. évfordulós ünnepségét, évzáróval együtt tartjuk meg a jubileumot. Lesz népzene és nótaest is, a belépő szimbolikus lesz, de az énekeseket és a zenekart ki kell fizetnünk. Színházi előadást is tervezünk, és persze ismét lesz főzőverseny és népzenei találkozó is, író-olvasó találkozókat is tartunk. Készülünk a népzenei vetélkedőkre, amelyeket a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet szervez, a gyerekekkel is megyünk, nagyon ügyesek és tanulékonyak. Szerencsére vannak a citeraegyüttesünkben pedagógusok is, így az óvodások és a Ringatóra járó gyerekek is megismerkednek a citerával, míg játszani csak 7-8 éves kortól ajánlott. Azt gondolom, a népzenét így lehet megszerettetni a gyerekekkel.
2022-ben nagy esemény volt Nagyabonyban. Augusztusban szobrot avattatok, egy nagyon szép István király-emlékművet. Miért fontos, hogy egy ilyen kis községben legyen emlékműve az államalapítónak?
Szerencsére a szoborállításnál nagyon sokan segítettek, sokan érezték, mennyire fontos ez. Véleményem szerint ez a szobor a magyarságot jelképezi, Molnár Tibor mérnök volt az ötletadó a lovagokkal, ők is nagyon sokat segítettek. Mindenki nagyon örült, hogy ilyen fontos esemény van a községben. Nagyon szép ünnepség volt. Azóta minden évben ott emlékezünk meg az államalapításról.
Moravek Ivett az István király-szobor átadóján (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A nagyabonyi Csemadok-tagok együttműködnek a nemeshodosi alapszervezettel is. Tartotok közös rendezvényt is.
Igen, hamarosan megtartjuk a dőrejárást is, amit a hamvazószerda előtti hétvégére szervezünk. Azt gondolom, hogy fontos egymást támogatnunk azzal is, hogy eljárunk egymás rendezvényeire. Én azért is szeretek ellátogatni más alapszervezetek rendezvényeire, mert ott jó tippeket kaphatok, ezért szeretem az alapszervezetek találkozóját is a Dunaszerdahelyi járásban, hiszen lehetőség van tapasztalatcserére és arra, hogy megtudjuk, másutt milyen rendezvények vannak és inspirálódjunk. De nemcsak ez a fontos, ahogy említettem, támogatnunk kell egymást azzal, hogy ellátogatunk egymás rendezvényeire. Sokszor ilyenkor derül ki, hogy milyen jó együttesek, csoportok vannak és így mi is meg tudjuk őket hívni, hogy jöjjenek fellépni. Fontos a jó együttműködés, hogy támogassuk egymást, hogy együtt gondolkozzunk a magyar kultúráról.
Neszméri Tünde/Felvidék.ma
