Február 24-e Szent Mátyás apostol ünnepe. A Lévi nemzetségéből, Betlehemből származó Mátyás tudós ember volt. Az Úr tanítványai közé tartozott. Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy velük együtt „tanúskodjék Krisztus föltámadásáról” – olvasható az Apostolok Cselekedetei első fejezetében. Számos tavaszváró népszokás kötődik az ünnepnaphoz.
Júdás árulás és halála után tizenegyen maradtak az apostolok. Jézus mennybemenetelét követően, pünkösd előtt az ő helyére választották Mátyást a tanítványok szűkebb köréből. Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Mátyás Etiópiában hirdette az evangéliumot. Életéről több legenda, továbbá az András és Mátyás cselekedetei című apokrif írás is tudósít. Az Érdy-kódexben és a Debreceni-kódexben is olvashatunk róla.
Mátyás apostol vértanúságot szenvedett. A hagyomány szerint nyakazó bárd oltotta ki életét. Ezért ábrázolták bárddal vagy szekercével.
Az ácsok és a mészárosok védőszentjévé választották, de emellett halászok patrónusa is. Attribútumai a kard, a bárd, kövek, kereszt és lándzsa.
Mátyás apostol ereklyéinek egy részét Szent Ilona császárnő Rómába, másik részét Trierbe vitette. Róma a XI. századtól ünnepelte Mátyás napját február 24-én. E jeles nap az 1493-as esztergomi zsinat óta parancsolt ünnep.
Az emberek képzelete kapcsolatot teremtett Mátyás apostol ünnepe és a közeledő tavasz között, így lett Szent Mátyás apostol Jégtörő Mátyás, mondván, hogy „az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát”.
Sok népi hiedelem és szokás fűződik Mátyás nevéhez és ünnepnapjához. Szokás mondani, hogy „ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál”. Ha Mátyás napján még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát. Ha Mátyáskor esik, akkor a jég elveri majd a termést, a szőlő savanyú lesz. A Mátyás napján fogott hal az egész évi szerencsés halászat előjele.
A néphagyomány szerint az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek. A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást.
A szent és a név magyarországi népszerűségét Mátyás király is nagyban növelte.
A szentek nevei mindig is kedveltek voltak, hiszen a kisgyermekek nem kaphattak pogány nevet. Azt a keresztény nevet kapták, amelyik szentnek születésük napján épp az ünnepe volt: így lett a gyermek védőszentje. Hunyadi Mátyás e napra virradóra született, és az akkori szokás szerint ezért kapta a Mátyás nevet.
Pásztor Péter/Magyar Kurír/Felvidék.ma
