A magyarországi holokauszt-emléknaphoz igazítva április 16-án szervezte meg az ipolysági Honti Múzeum Baráti Köre az ipolysági zsidó temetők mártírfeliratait ismertető előadását a városháza esketőtermében. Az Ipoly menti városban e rendezvénnyel emlékeztek a nyolcvanegy évvel ezelőtti szörnyűségekre.
Kapusta Krisztina előadó bevezetőben elmondta: közel negyed évszázada nyilvánították április 16-át a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjává. S mivel abban az időben Ipolyság is Magyarországhoz tartozott, így a baráti kör tagjai ezen évfordulón emlékeznek az Ipolyságról elhurcolt és meggyilkolt egykori zsidó polgárokra.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A városban két zsidó temető található. Az északi részen lévő ortodox temetőben több mint nyolcvan sírjel van, a Homok városrészben lévő status quo temető sírjainak száma meghaladja a hatszázat.
Mindkét temetőben találunk mártírfeliratokat, melyeket a holokauszt áldozatainak emlékére vésettek fel az adott család sírkövére
– magyarázta a kutató.
Az ortodox temetőben tíz felirat látható. Kapusta Krisztina mindezt sorra vette a délutáni rendezvényen. Mint elhangzott, a héber feliratok szinte mindegyike tartalmazza az emlékezz és az Auschwitz szavakat. A héber feliratok mellett sok helyen magyar változat is szerepel. Több család jóval a holokauszt után állított így emléket elvesztett családtagjainak. Ezek közt már jó pár szlovák szövegezést is találunk.
A feliratokból sok minden kiolvasható, a választott nyelv az identitásváltozást is leköveti
– fejtette ki mindezzel kapcsolatban a kutató. Többek között ismertette Berczeller Márton családjának feliratait.
A status quo temetőben jóval több mártírfelirat került elő, összesen 64 ilyen feliratot talált az értékőrző kutató. Ezekből mutatott meg párat az előadás során, közéjük tartozott Reinhardt Zsigmond vármegyei főállatorvos családja. A família emlékét tavaly június óta egykori lakhelyük előtt botlatókövek is őrzik.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Kapusta Krisztina szólt továbbá a szimbolikus sírokról és a néma emlékjelekről. Például több név mellett szerepel az elhalálozás dátumaként az 1944, az utóbbi két számjegy jóval nagyobb méretben vésődött fel a sírkőre. Más családi nyughelyeknél üresen maradt a sír egyik része, ahogy a sírkő egyik feléről is hiányzik a felirat. Ezek is szimbólumai a holokauszt áldozatainak.
A Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre minden évben megemlékezik a holokauszt emléknapjáról. Tavaly az érdeklődők Kapusta Krisztina vezetésével bejárták a homoki városrész temetőjét, korábban már szerveztek vezetett túrát az ortodox temetőben is.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A délutáni előadáson is hangsúlyozták, milyen fontos a múlt értékeinek megőrzése, a városból elhurcolt polgárokra való méltó emlékezés. Ennek jegyében hamarosan újabb botlatóköveket helyeznek el a város közterületein.
Ipolyságról 1944. június 8-án több mint ezerkétszáz zsidót hurcoltak el a helyi gettó területéről átszállásokkal Auschwitzba. Közülük alig százötvenen tértek vissza. Magyarországon 81 éve, 1944. április 16-án kezdődött meg a vidéki magyar zsidóság gettóba zárása, amit röviddel később a deportálás követett. A tragédia első napjának évfordulója 2001-től kezdve a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
