A középiskolai hálózat észszerűsítését hamarosan az általános iskolák optimalizációja követi. Ennek kapcsán kérdezték ma reggel a Pátria rádióban Csenger Tibort, Nyitra megye alelnökét, a Magyar Szövetség elnökségének tagját.
Mint mondta, a párton belül jelenleg nincs oktatásért felelős politikus, ezért a párt vezetése, személy szerint pedig ő fogja iránytani – külső szakértők bevonásával – azt a munkacsoportot, amely az iskolai hálózat racionalizásával felmerülő problémákat képes orvosolni. Az állandó szakmai műhely vezetőjeként nem a szakmát képviselné, leginkább menedzselné a szakmai szervezetek munkáját – magyarázta.
Csenger szerint szükségszerű az általános iskolai hálózat észszerűsítése, főleg demográfiai okok miatt. Míg hét éve országosan 58 ezer gyermek született, a tavalyi évben a születések száma lecsökkent 46 ezerre – ez természetesen befolyásolja a magyar tannyelvű oktatási intézményeinket is, ha nem is most azonnal, de ennek a hatása begyűrűzik – legfeljebb öt éven belül, mondta. A másik nyomós indok szerinte az oktatási tárca által bevezetett tantervreform, amely teljesen megváltoztatja az oktatási intézmények finanszírozását is.
A magyar tannyelvű oktatási intézményeket ez hatványozottan érinti,
évente 8–10 iskola szűnik meg csak azért, mert az önkormányzatok képtelenek fenntartani az iskolát,
mondta. Ráadásul a magyar oktatási intézmények több mint 50 százaléka kisiskola, alsó tagozatos iskola, húzta alá. A politikus rámutatott: fel kell készülni a változásokra és el kell készíteni egy módszertani anyagot.
„Megóvni, megvédeni szeretnénk az iskoláinkat” – fogalmazott, hozzátéve, látni kell, egy mikrorégióban nem lehet fenntartani 2–3 teljes szervezettségű iskolát. Az iskolák megmaradásának lehetőségei közül kiemelte: klaszter formájában működhetnének egy központi iskola igazgatása alatt, vagy kihelyezett tagozatként – mindig az adott régió igényei szerint. Hangsúlyozta,
a most módosuló oktatási törvény fogja meghatározni a lehetőségeket.
Csenger Tibor megjegyezte, az ő feladata, hogy a legszélesebb körben vonja be a metodikai anyag elkészítésébe a szakmai szervezeteket. Az állandó szakmai műhely vezetőjeként, politikusként nem a szakmát képviselné, leginkább menedzselné a szakmai szervezetek munkáját – emelte ki. Ebbe a munkába szeretnék bevonni a Selye János Egyetemet, a Comenius Pedagógiai Intézetet, a Pedagógiai Módszertani Központot, a pedagógus- és szülői szövetséget, valamint a helyi önkormányzatokat.
„A fő elem a pedagógus és a szülő, azaz a diák – minden esetben az ő igényeikhez igazodva kell meghozni a döntést”
– fogalmazott, hozzátéve, nem létezik egy egységes képlet, ami működne Pozsonytól Nagykaposig.
„Minden régióban más koncepció kell: az alapcél, hogy a magyar gyerek a lakóhelyéhez legközelebb eső magyar iskolába járhasson”
– jelentette ki.
Sikerként említette az ipolysági alapiskola és középiskola összevonásának ügyét – ebben is nagy szerepet játszott a szülők aktív hozzáállása, határozott fellépése és kiállásuk nagyban befolyásolta a megyei testület döntését, magyarázta.
A beszélgetés során elhangzott, Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter nyitott a nemzetiségi iskolák speciális problémáinak megoldására – vele is folyamatosan tárgyalnak, jegyezte meg. „Pandy Péter, az Országos Tanács elnöke többször is találkozott már a miniszterrel és ígéretet kaptunk az együttműködésre. A kisebbségi főosztály is nyitott, de azt várják, hogy előterjesszünk egy szakmai anyagot” – mondta Csenger, aki szerint
ezért van szükség egy kidolgozott, a szakmával megvitatott anyag elkészítésére, amely a tárgyalások alapjául szolgálhat.
A Magyar Szövetség pedig a végső megoldást a nemzeti tanácsok létrehozásában látja, amelyet a párt Országos Tanácsa 13 programpontja közé is felvett.
Igény van egy olyan szervre, amely alanyi jogon részesül az állami költségvetésből, és fenntartói jogkörrel rendelkezik a nemzetiségi oktatási és kulturális intézmények tekintetében,
emelte ki.
Követendő mintaként a magyarországi nemzetiségi önkormányzatok példáját hozta fel, amelyek a saját iskoláikat az állami költségvetésből finanszírozzák. „Ez volna az ideális, hogy az állami költségvetésből finanszírozott kisebbségi önkormányzatok saját hatáskörükben dönthessenek az iskoláikról” – vetette fel a politikus.
SZE/Felvidék.ma
