A húsvét az egyházi év csúcspontja, a keresztény hit legmélyebb üzenetének ünnepe: Jézus Krisztus feltámadásáé. A húsvét valódi üzenetére reflektálva beszélgettünk dr. Parák László bősi esperesplébánossal, aki az ünnep lelki tartalmáról, az ebből fakadó reményről és a közösségi megélés fontosságáról osztotta meg a gondolatait. Az interjúból megtudhatjuk, miképp ünnepli a bősi egyházközség a feltámadás ünnepét, de szó esik többek között a nagyhét lelki mélységéről, a húsvét mai emberhez szóló üzenetéről, a családok és fiatalok megszólításáról, valamint arról is, milyen útravalót vihetünk magunkkal ebből a szent időszakból.
Lelkipásztorként mit jelent az Ön számára a húsvét, és hogyan éli meg ezt az ünnepet?
Számomra, mint lelkipásztor számára, a húsvét a hitünk legnagyobb ünnepe, a kereszténység szíve és lelke. A feltámadt Krisztus bűn és halál fölötti győzelme a remény és az új élet üzenetét hordozza. Ez az ünnep megerősít bennünket abban, hogy nincs olyan sötétség, amelyet Isten világossága ne tudna legyőzni, és nincs olyan nehézség, amelyből Krisztus erejével ne lehetne feltámadni. Prohászka Ottokár egyik imafüzetének címét idézve: „A nagyböjt is tavasz”, a lélek tavasza.
Lelki tavaszra készülünk most, hogy megújuljon az életünk, lelkünk, istenkapcsolatunk. Megújuljon és egyesüljön az istenkapcsolatunk. Az Exsultet szövege jelzi ezt a pillanatot: „Ó, valóban boldog éjszaka, melyben egyesül a földivel a mennyei, s az emberivel az, mi isteni!”
A húsvétot mindig különleges lelki készülettel élhetjük meg – a nagyböjti időszak imádsága, bűnbánata és csendje előkészíti a szívünket arra, hogy találkozzunk a Feltámadottal. Lelkipásztorként pedig a legnagyobb öröm számomra, amikor a közösség tagjai is megnyílnak erre az élő találkozásra – a szentgyónásban, a szentmisében, a közös imádságban. Húsvét ünnepe annak a biztos tudata, hogy Krisztus velünk van, ma is, itt is, a mi életünkben is.
Véleménye szerint mit üzen a húsvét a mai ember számára, különösen egy olyan világban, ahol sokszor a rohanás és a bizonytalanság uralkodik?
A húsvét üzenete a mai ember számára talán még fontosabb, mint valaha. Egy olyan világban, ahol a rohanás, a stressz és a bizonytalanság mindennapos, a húsvét emlékeztet bennünket az újrakezdés lehetőségére és az élet értékére. Minden nap lényegében egy újrakezdés lehetőségét adja nekünk.
A feltámadás üzenete azt közvetíti, hogy még a legnehezebb helyzetekben is van kiút, van fény a sötétség után. Az egyik lelkipásztor szerint a feltámadás nem emberi alkotás, hanem egyedül és kizárólag Isten műve.
És tegyük hozzá: Isten műve nem a pusztítás, hanem az élet újjáteremtése; Isten életet ad ott is, ahol mi már csak véget látunk. Isten műve a feltámadás, ami reményt ad a bizonytalanságban és fényt gyújt a sötétségben.
Dr. Parák László bősi esperesplébános a virágvasárnapi szentmisén (Fotó: Mészáros Angelika)
Miképp ünnepli a bősi egyházközség Krisztus feltámadásának az ünnepét? Vannak-e különleges hagyományok vagy szertartások, amelyek kiemelkednek ebben az időszakban?
A bősi egyházközség Krisztus feltámadásának ünnepét, vagyis a húsvétot méltóságteljesen és ünnepélyesen üli meg. A bősiek mindig tudtak ünnepelni. Az ünneplés központi eseménye a húsvéti szentmise, amelyet a hívek szép számban látogatnak. A húsvéti vigíliakor feltámadási körmenetet is tartunk, amelynek során a hívek énekkel és imádsággal kísérik a feltámadt Krisztust az Eucharisztiában.
Különleges hagyomány Bősön, hogy a hívek húsvétkor, az úrnapi körmenet alkalmából, valamint Szent Flórián ünnepén kíséretet kapnak a helyi önkéntes tűzoltóktól, akik az említett ünnepeken jelen vannak, segítenek és szolgálnak. Az Úr sírjánál is vállalnak szolgálatot – imádságot. Húsvétkor, karácsonykor, Szent Flórián ünnepén pedig díszőrséget állnak a szentmisén, és a szertartás alatt többször hallatszik a vezénylő felhívásuk – természetesen, az imához!
Fotó: Mészáros Angelika
A helyi fiatalok és a családok számára lelkipásztorként hogyan próbálja közelebb hozni a feltámadás üzenetét?
Lelkipásztorként úgy lehet közelebb hozni a feltámadás üzenetét a fiatalokhoz és családokhoz, hogy mindennapi élethelyzeteikben is megmutatjuk annak jelentőségét. A szentmiséken azoknak, akik készülnek az elsőáldozásra, gyermeki nyelven kell megmagyarázni Jézus tanítását.
A szentmise keretén belül lehet feltenni nekik kérdéseket, esetleg rövid vetélkedő formájában megtalálni a helyes kulcsszavakat, melyeket tartalmaz a vasárnapi evangélium. És ami fontos, kell nekik teret adni, hogy kifejtsék saját gondolataikat – nagyon értékes „anyagot” kaphatunk ezekben az őszinte válaszokban, feleletekben. A bérmajelöltek részére a katekézis a legmegfelelőbb forma, hogy a kamaszt helyes oktatási módszerrel rávezessük arra, hogy megértse az előadott témát.
Kiváltképpen örülnek a fiatalok, amikor a körmeneten szolgálhatnak: a kicsik virágszirmokat szórnak, a nagyobbak Szűz Mária-szobrot visznek, vagy lobogót. A családok nagy örömmel vesznek részt a családi napon, melyet évente megszervezünk. A plébánia kertjében mindenki talál helyet: fiatal és idősebb egyaránt. Családi programokon keresztül próbáljuk megérinteni őket – a többit a Gondviselésre bízzuk. Fontosnak tartjuk, hogy a hit ne csupán vallási tanítás legyen számukra, hanem személyes megtapasztalás, amely átformálja a mindennapokat.
Ön szerint milyen gondolatokat érdemes magunkkal vinni a nagyhét eseményeiből, hogy azok ne csupán liturgikus alkalmak, hanem valódi lelki élmények legyenek?
Szerintem a nagyhét eseményeiből leginkább azt érdemes magunkkal vinni, hogy Isten szeretete határtalan, és Jézus áldozata példát ad az önzetlenségre, a megbocsátásra és az alázatra. Fontos, hogy ne csak kívülről szemléljük ezeket az eseményeket, hanem próbáljuk meg a saját életünkre is alkalmazni a tanulságokat. Legyen a nagyhét alkalom arra, hogy elcsendesedjünk, figyelmesen hallgassuk a szent liturgikus szövegeket, mert azok képesek változást hozni lelkünkben. Így válhat a liturgia valódi találkozássá Istennel és mély lelki élménnyé.
Fotó: Mészáros Angelika
Útravalóul mit üzenne az olvasóknak húsvét alkalmából, hogy erőt és reményt meríthessenek e szent ünnepből?
A húsvéti liturgia gyönyörű üzenete minden évben újra és újra megszólít bennünket: „Krisztus feltámadt – valóban feltámadt!” Ezek a szavak nem csupán egy régi történet visszhangjai, hanem egy élő üzenetet közvetítenek a ma emberének is.
A szertartásokban átélt sötétség és csend, majd a fény meggyújtása és az örömének felcsendülése emlékeztet bennünket arra, hogy a szenvedés, a küzdelmek és az élet terhei nem az utolsó szavak az ember történetében. A feltámadás öröme azt hirdeti: van tovább, van új élet, van remény!
Azt kívánom mindannyiunknak: merítsünk erőt a húsvéti liturgiából, engedjük, hogy Isten világossága beragyogja életünk árnyékos részeit is. Ne feledjük: ha ott leszek és részt veszek a szent három nap liturgiáján – a feltámadás fénye engem is megérint!
Áldott, kegyelemteljes húsvétot kívánok minden Olvasónak és sok kegyelmet a Feltámadottól!
Bartalos Nikolas/Felvidék.ma
