A Vénusz egész nyáron látható lesz az égen. Napkelte előtt két-három órával emelkedik a keleti horizont fölé, különösen feltűnő objektumként. A Vénusz a Nap és a Hold után a harmadik legfényesebb égitest az égen. Erről a TASR-t Monika Tináková, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) szóvivője tájékoztatta.
„Ennek oka, hogy a Földnél alig kisebb bolygóról van szó, amely minimálisan mindössze 38 millió kilométerre közelíthet meg minket. A Vénusz enyhén ellipszis alakú pályán mozog a Nap körül a Föld pályáján belül, és az égbolton sosem lehet 46 foknál távolabb a Naptól. A Föld pályáján belüli keringése során nem a teljes korongot látjuk mindig megvilágítva, hanem csak a Nap felé néző részét. A Vénusz tehát a Holdhoz hasonlóan különböző fázisokban látható a Földről” – mondta Ján Svoreň, a Szlovák Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének munkatársa.
A Vénusz fázisainak megfigyeléséhez legalább egy kis távcsőre van szükség. Kiváló látási körülmények között van némi esély arra, hogy a rendkívül jó látású emberek szabad szemmel is megfigyelhetik a Vénusz fázisait.
A Vénusz fázisaihoz egy érdekes történeti részlet is kapcsolódik. „Amikor Galileo Galilei 1610-ben frissen készített távcsövét a Vénuszra irányította, egy félhold alakú bolygót látott. Felhívta az édesanyját, hogy nézze meg a meglepetést, aki megkérdezte tőle, miért van a Hold fordítva a távcsőben. Galilei távcsöve fordítva volt, édesanyjának olyan jó látása volt, hogy a Vénuszt sarlónak látta a távcső nélkül is” – tette hozzá a csillagász.
SZE/Felvidék.ma/TASR
