A Szülőföldön Magyarul Program hiánypótlási időszaka július 26-án, szombaton zárult, ezzel véglegesült a 2024/2025-ös tanévre érvényes oktatási-nevelési, illetve hallgatói támogatási kérelmet benyújtók száma. A Rákóczi Szövetség külhoni partnerszervezetei összesen 232 004 kérelem feldolgozását végezték el, amelyből a tavalyit meghaladó számú, 227 301 részesült pozitív elbírálásban.
Ez kiemelkedő eredmény, hiszen a támogatásra jelölt kérelmek száma 2018 óta idén a legmagasabb. Mindez a program lebonyolításának hatékonyságán túl azt is tükrözi, hogy az utóbbi években stabilizálódni látszik a magyarul tanuló diákok száma a külhoni területeken.
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény alapján a magyar állam a Szülőföldön Magyarul Program keretében Kárpát-medence külhoni területein magyar intézményt látogató diákok részére minden évben támogatást biztosít. A magyar kormány döntése értelmében a támogatás összege 2023 óta diákonként évi bruttó 100.000 forint. A program pénzügyi lebonyolítója a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt; 2024-től a program digitalizációjáért és kommunikációjáért a Rákóczi Szövetség felel. Az oktatási-nevelési támogatás minden olyan gyermeket, illetve diákot érint, aki Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Partiumban, Vajdaságban, a Drávaszögben és Muravidéken magyar tanítási nyelvű óvodát, általános vagy középiskolát látogat, illetve – bizonyos feltételek teljesülése esetén – fakultatív magyarnyelv-oktatásban vagy anyanyelvápoló foglalkozásokon vesz részt. Minden érintett jogosult arra, hogy éves rendszerességgel kérelmezze a támogatást.
A 2024/2025-ös tanévet magyar nyelvű intézményben teljesítő diákok szülei, illetve a tanulmányaikat magyar nyelven folytató külhoni felsőoktatási hallgatók idén április 8. és május 8. között nyújthattak be támogatási kérelmet. Összesen 232 004 kérelmet nyújtottak be az érintettek a Kárpát-medencéből a www.mipont.hu felületen, amelyből a Rákóczi Szövetség külhoni partnerszervezeteinek munkatársai 227 301-et (a benyújtott kérelmek 97,8 százalékát) bíráltak el pozitívan. Ez 142 kérelemmel több, mint a tavalyi évben pozitívan elbírált igénylések száma. A hatékonyság növekedése annak is köszönhető, hogy 2024 óta a digitalizáció eredményeként jelentősen egyszerűsödött a kérelmek benyújtásának ügyintézése. A tavaly regisztráltaknak idén már elegendő volt néhány perc a kérelem megújításához, hiszen a személyes adatok és dokumentumok újbóli feltöltésére már nem volt szükség. Emellett a felületen elérhető oktatóvideók, chatbot, valamint a Rákóczi Szövetség ügyfélszolgálata is segítette a kérelmezőket. Az érvénytelen kérelmek számának csökkentéséhez is jelentősen hozzájárultak az elmúlt évben az online felületen végzett informatikai fejlesztések, amelyeknek köszönhetően lehetővé vált a duplikált és hiányos kérelmek kiszűrése.
A pozitívan elbírált kérelmek megoszlását tekintve 217 095 (95,5%) közoktatási, 10 206 (4,5%) felsőoktatási kérelem. 14 308 kérelem (6,3%) részesült egyedi elbírálásban, ezek többségét olyan tanulók után nyújtották be, akik a szórványterületeken rendszeres fakultatív magyarnyelv-oktatásban vagy anyanyelvápoló foglalkozásokon vettek részt a 2024/2025-ös tanévben. A kérelmek közel kétharmadát Erdélyből, ötödét Felvidékről, 8,6 százalékát Szerbiából, 7,5 százalékát Ukrajnából nyújtották be; a horvátországi és szlovéniai kérelmek együttesen sem teszik ki az összes támogatott kérelem egy százalékát.
A támogatott kérelmek számának alakulása egyértelműen rámutat arra, hogy a tanügyi statisztikákkal összhangban az utóbbi években stabilizálódni látszik a külhoni területeken magyarul tanuló diákok száma. Erdélyben és Vajdaságban is megállt vagy mérséklődött a 2010-es évekre jellemző jelentős csökkenés, Kárpátalján a 2010-es évek második felének felívelő tendenciáját megtörő koronavírus-járvány, illetve a háborús események okozta létszámvesztés üteme lecsökkent, a nehéz helyzet ellenére biztosítva a kárpátaljai magyar oktatási rendszer fenntarthatóságát. Felvidéken, ahol az óvodai és alapiskolai létszámok tekintetében 2010 óta stabilitásról beszélhetünk, az adatok arra utalnak, hogy a magyar középiskolások számának csökkenése is megállhat. Mindez egyértelműen a magyar nemzetpolitika eredményének tekinthető, hiszen az alacsony születésszámok, az asszimiláció és az elvándorlás jelentette veszteségeket sikerült ellensúlyozni a magyar intézményválasztás vonzerejének növelésével. Az utóbbi években – a támogatás összegének megemelésével párhuzamosan – látványosan megemelkedett a pozitívan elbírált hallgatói kérelmek száma is, hozzájárulva a szülőföldön történő továbbtanulás elősegítéséhez, ezáltal a külhoni magyar értelmiség reprodukciójához. A támogatások az anyagi és erkölcsi odafigyelésen túl hatékony eszközt biztosítanak az érintett családok megszólításához, az anyaország és a külhoni magyar közösségek közötti közvetlen kapocs megteremtéséhez és a magyar kultúra és identitás továbbadásához.
Rákóczi Szövetség/Felvidék.ma
